Áh, a nagy klasszikus, a Mount Everesten halálra fagyó, a Man-szigeteki motorversenyen boruló, a hegytetőről egy falatnyi textilbe kapaszkodva lerepülő embertársunkkal kapcsolatos kérdés.

#minekmentoda.

Mert ott volt a hegy, a verseny, a lehetőség, az óceán, a Hold, a mikroszkóp alatt az a kis bizbasz. Mert emberek vagyunk és felfedezünk, és meg akarjuk nézni, és nem érdekes, hogy veszélyes, HÁT OTT VAN, LÁTNI AKAROM.

A 127 óra Aron Ralston hegymászó története, aki ráadásul nem vállalt felesleges kockázatot, nem hősködött, egyszerűen csak nem volt szerencséje akkor, amikor 2003-ban beszorult egy kanyonba, amikor egy nagyobb szikladarab legurult, ő meg alá szorult. Pontosabban a karja. És Ralston, akit Danny Boyle filmjében az ilyen szerepre valahol tök jogosan alkalmatlannak tartott James Franco alakít zseniálisan, 127 órán, 6 napon át viaskodik magával, a természettel, Istennel, és mindezt a nála levő videokamerába mondja el, mi meg nézzük, és el sem hisszük, hogy egy kvázi egyszereplős kamaradráma ennyire izgalmas tud lenni.

Tetszik, amit olvasol? Nézd meg a filmet a UPC Filmtárban,
és egy 4K-s Thomson TV is a tiéd lehet! Regisztrálj itt, filmezz a Filmtárban!

(x)