Bayani törzs 37. nap. Robi lógó orral sétál a fövenyen, én sem a vjú, sem a tenger, sem a jó idő nem vigasztalhatja szörnyen háborgó lelkit. Emberünknek komoly lelkiismeretfulladása van, ennek megfelelően szól Tominak, hogy beszélniük kell. Ez a szigeten sosem jelent jót, főleg, ha a nagy igazmondó rohamában mást is bemárt – gondolja idegesen Fanni, és jól is gondolja. Róbert részletekbe menő, beismerő vallomást tesz: Az előző törzsi tanács előtt, barátja elleni szervezkedés bűntettében vett részt, miközben folytatólagosan arra törekedett, hogy csak más elsődleges genitáliája érintkezzen azzal a bizonyos csalánfélével. Bumburnyák meglehetősen higgadtan fogadta a bejelentést, nincs nagy dráma, nincs szülőzés, ami még jobban felbassza Robit. Legalább egy "kurvanyád" lenne, de Bumbi csak elsétál, Robi meg visszasunnyog a többiekhez és előadja a szitut.

Persze Fanni egyből agyfaszt kap, hisz ez neki nem annyira nem fasza.  A szöszinek nincsenek morális aggályai, ez itt nem a Mit tenne Teréz anya, hasonló esetben? című játék, ő még szeretné azt a kurva húszmilliót, hogy ne kelljen a nagybanin szopnia hajnal háromkor.
Kapcsolunk az Elhunytak szigetére, ahol az utolsó előtti párbajra gyűlt össze a megmaradt négy élőhalott. Dávidnak ugye nem kell ma harcolni, szóval Harcicsivava, Jeremiás és Konor Sára áll a kezdő pozícióba. A játék nem túl bonyolult: egy kötéllel a hasadon el kell jutni egy tűzrakóhelyhez, ahol tűzcsiholás után, elégetsz egy madzagot. Az így kiszabadult fáklyával lehet sprintelni a célba, amit felgyújtasz oszt’ ennyi. Viszont a tét elég nagy, így iszonyú sebességgel kezdenek bele a játékosok. Persze Jeremiás az, aki megint bénázik. Ő még mindig a kötéllel bajlódik, mikor a többiek már a tüzet rakják. Vera elégeti az összes gyújtóst, így majdnem kialszik a tüze, de a végén csak sikerül és elpattan a madzag. Úgy hadonászik az égő fáklyával, mintha medvét riogatna a Hargitákon, és megnyeri a versenyt. Másodiknak Csivava ér be, Jeremiás meg annyi szigeten töltött bénázás után végre kiesik a picsába. Aki 37 nap alatt sem bír megrakni egy normális tüzet, annak tényleg semmi keresnivalója nincs egy túlélős játékban. De tudja ő ezt és agyban inkább már a jövőbéli terveire koncentrál. Én bár sokat ekéztem, de alapvetően egy szerethető figura volt, csak hát a kézügyessége kb. mint Nick Vujicicnak.

Bumburnyák alig heverte ki Robi mea culpázását, most Xandrea nyaggatja a szerencsétlen, csupa szív gyereket. „Na, mit mondtam neked, he? Megérte odadobni az amulettet ennek a kreténnek?” Szegény Bumbi, csak a fejét fogja, és most éppen Xandinak kell igazat adnia. Fanni meg Robit szapulja, hogy lehetett ilyen balfasz, majd könnyített volna a lelkén pár nap múlva. De Robinak ez már nem fért bele. Bumbi megegyezik Xandival, mert még egy esélyt szeretne adni Robinak azzal, hogy a szavazásban ma ő lehet a mérleg nyelve. Így a terv szerint eldönthetné, hogy Fanni, vagy Tomi megy. Nekem kurvára nem fér bele a fejembe, mert miért tenné ki Bumburnyák magát ilyen veszélynek? Ennél még a döntetlen is jobb lenne, de nem én játszok, szóval hajrá!

A Purgatóriumban sem jobb a hangulat. Vera és Dávid, már azt latolgatják, ha bekerülnek a döntőbe, kik szavaznának rájuk és ellenük. No, ez milyen hülye játék! – gondolja Csivava, hiszen tisztában van vele, hogy ember nincs az Északi féltekén, aki rá tenné a voksát, a szigeteken meg pláne. Így ő nem bocsátkozna jóslatokba, de Vera nem hagyja annyiban a dolgot. Fasza kis veszekedés lesz a vége, és most Gábornak kell igazat adnom. Majd, ha ott lesznek, meglátják. Másrészről meg Vera tényleg el van tévedve morálisan. Komolyan elhiszi magáról, hogy erkölcsi győztese ennek a játéknak, pedig ami szart megkavart az elmúlt négy hétben, simán megkaphatná ő is a Fíreg titulust.

A szenzációs négyes összegyűlt, és megkezdődik az utolsó törzsi tanács. Illetve lesz még egy a fináléban, de azon már újra itt lesz az összes kiesett cickány is, szóval az más tészta. Xandi vigyorog, mint gipszkutya a komódon, de teheti, hisz ő védett. Robi pedig újra a tűéles helyzetfelismerésről tesz tanúbizonyságot:

„Lehet, ez az utolsó nap, hogy mi így együtt vagyunk”

Hm… okos gyerek. A törzsi tanácsok nem múltak el nyomtalanul benne, láthatóan kezdi összerakni, hogy innen mindig egyel kevesebben mennek vissza a táborba. Bence még beszélteti őket egy kicsit a semmiről, mert ugye négyen pillanatok alatt leszavaznak, abból meg nem lesz adás, csak ilyen kibaszott unalmas, mint ez. Így megtudjuk, hogy Tomi semmit nem bánt meg, még az amulettet sem, Robi örül, hogy mindent bevallott, hisz ha már egy béna fasz, akkor legalább ne nézzék szarfejnek. De jöjjön a szavazás: Az első név Tomié. A második Robié, majd ez még egyszer megismétlődik, szóval párbaj. Már sokadjára van az, hogy bemutatnak nekünk valami napközbeni susmogást a szerkesztők, a tanácson meg teljesen más történik. Persze értem én, kell valami izgalom a nap végére is, vagy csak tényleg megjött Bumburnyák esze.

De vissza a párbajra, ami megint erőpróba. Két másfél kilós bambuszkorsót kell tartaniuk, amíg bírják. Robi a párbaj közben is picsog, nem igazán tudja, hogy akarja ezt az egészet, meg ő már inkább menne, mert nem érdemli meg. Ja és akármi történik, szeretné, ha barátok maradnának Tomival. Én értem, hogy közel kerültek egymáshoz, csak akkor mi a picsáért nem teszi már le azt a kurva bambuszt? Még hat percig szenvednek, majd Róbert feladja. Nagy ölelés, pacsi, szóval Tomi nem tart haragot, Robi pedig megígéri, hogy holnap ő tér vissza a Holtak szigetéről. Ez minimum könnyelmű kijelentés, ismervén az ott tartózkodókat, de hagyjuk meg szerencsétlent ebben a hitben. Meg ki tudja, lehet nem erőpróba lesz, hanem mondjuk, vicceskedni kell sörcsapolás közben... akkor talán lehet esélye.