Fanni büszkébben viseli a védelmi nyakéket, mint instaceleb a kölcsöngyémántokat. Jól áll neki, nem vitás, sőt, Robi megfigyelte, hogy a hónaljszőréhez is passzol. A lány olyan boldog, hogy még ezt az észrevételt is őszinte kacajjal fogadja ahelyett, hogy letolná a láncot  Robi vicces kis torkán. Szandi is örül, hogy a védelmi végjátékban ők, a BFF-ek küzdhettek. Tomi viszont csalódott magában, azt hitte erős és bátor, mint egy római gladiátor, erre fölé kerekedett két csaj.

Máshogy reagál már itt az izom mindenre.

nyugtatja Fanni bármikor behülyíthető(?) szövetségesét. A tieid például leamortizálódtak, tehetné hozzá, ha nem lenne ennyire nagyvonalú hangulatban. De abban van.  Az önbecsülés-növelő tréninget Szandra folytatja, Gábor viszont inkább az ananászpucolásba menekül a sok kedveskedés elől. Tamás továbbra is hisz Fanniban, hiszen a sziget Teréz anyája neki adta a -  saját maga védelmére úgysem használható -  amulettjét -, és biztos nem is hazudott még háromnál többször a szemébe.

Mindenki nyugodt ebben a törzsben, nyilván Gábor kivételével.

állapítja meg. (Főleg a szelíd, egyszerű, aranyosan naiv emberek, mint ő, akiket már a hegyi beszéd is biztosított az örök boldogságról.)

Szandra jókedvét egy apró tüskéket a tenyerébe lövellő hernyó töri meg egy pillanatra, de egyelőre a drámai (egzotikus méreg okozta elhalálozás), horrorisztikus (hernyó terjesztette zombivírus kitörése) és a szuperhősös (metamorfózis a leveleket mindenkinél coolabban harapdáló Caterpillar Girllé) fejlemények is elmaradnak. Hátha majd a következő részekben. Gábor eközben megdicséri az ananászt, aminek önfeláldozóan direkt a „kicsit rohadt” felét vette el, a néző pedig lassan össze sem bírja számolni a Bayani filantrópjait.

De mielőtt abba a tévhitbe ringatnánk magunkat, hogy egy becsapódó radioaktív meteorit mindenkit Bonóvá változtatott, feltárul előttünk Fanni ördögi terve. Hiába szeretné, hogy Gábor húzzon már el innen, hogy aztán - egy előzőleg rituálisan körbe táncolt tűzön - élve süssék meg a Dáviddal kiegészült dühös Holtak, a taktika azt kívánja, hogy ő még maradjon. Méghozzá azért, mert még mindig a szegény ember Donald Trumpjának nézik, akire tuti biztos senki sem fog szavazni az utolsó tanácson, hiszen mekkora seggfej már. Ennek érdekében fűződik még szorosabbra Robi és Fanni tutajon fogant szövetsége, amelynek célja Gábor helyett az ártatlan Tomi eltávolítása, de anélkül, hogy utóbbi megorrolna rájuk.

Tehát továbbra is madárnak kell nézni, elhitetni vele, hogy nincs mitől félnie. Ha beveszi, nem használja majd az amulettet, oszt’ csá. Ha véletlenül mégis előkapja, akkor meg Gábor megy. Miközben vérzik a szívem Tamásért, azt is kiötlik, hogyan tereljék el magukról a gyanút: Robi majd Szandira voksol, Fanni meg Gáborra, így a gyógyszerész dupla Tomi-szavazatával és Gáboréval együtt még mindig nyert ügyük lesz. Fontos, hogy az áldozat ne vegye észre, hogy bajban van, ami az eddigi tapasztalatok alapján talán nem egy nagy kihívás. De láttam én már karón vergődő, kétségbeesett taktikai varjút.

Na, de milyen kamu célpontot nevezzenek meg Gábornak, hogy ne jöjjön rá, hogy ő az igazi?, vetődik fel a kérdés a Tomi, Fanni, Szandi és Robi között zajló kamuegyeztetésen. Fannit nem lehet, hiszen védett, marad Robi. Na, de ne hagyd, hogy Gábor eltérítsen, ügyeskedik továbbra is Szandra, aki mellesleg olyan mértékben el van már térítve, hogy lassan riasztani kell miatta a terrorelhárítást. Fanni összefoglalja az eddigieket: Tomi azt hiszi, Gábor esik ki, elfelejti az amulettet, Gábor örül, hogy nem rá tettek, Szandra is örül, hogy a szövetségese még maradhat, Tomi zavartan kamillázva távozik, Robit és Fannit a taktika új királyi párjává koronázzák.

Mi tök jó fejek vagyunk, akinek gonosznak kell lenni, gonosz, kerek a történet.

fejtegeti Fanni, és eszembe jut, mit is mondott Eszter tanításairól. Tán ezek volnának azok?  

E feszült pillanatban ugrunk át egy kicsit a Holtak Uncsi Szigetére, ahol már esedékes a párbaj. Különböző hosszúságú és magasságú bambuszrudakra kell rádobálni egy ősi eszközt, a bolát. Ez két összekötött labdát jelent, hűti le a kedélyeket Bence, mielőtt a külső alapján bárki valami túl izgire tippelne. Az alsó, hosszú rúd egy pontot, a legfelső, rövid ötöt ér, húszat kell összegyűjteni a túléléshez. De nem csak szerezni lehet, elvenni is a többiektől, ha nem a piros, hanem a zöld oldalon akad fenn a  cucc. Vera öt pont előnnyel indít, hacsak le nem bólogatja a fejét még a rajt előtt.

De nem, és aztán tényleg ő jut tovább elsőként, hiába vezet először Beni, majd Jérémy. Előbbi mindig utóbbi pontjait csökkenti, aki erre csak azt hajtogatja, hogy ááá, nyugodtan, egészségedre. És valóban nem is számít, mert ő és Nóri marad bent végül. Beni 19 ponttal zárja az unortodox vakációt, ahol jól érezte magát, tök elégedett.

Vissza a Bayanihoz, ahol a műsorkészítők javaslatára a lakók felfedezik a sziget eddig homályba veszett,  szállástól pár méterrel távolabbi részét. Micsoda kilépés a komfortzónából, tisztára mintha Csobot Adél Marilyn Mansont énekelne, és még csak nem is hamisan. Wow! Találnak egy barlangot, meg rákokat, amelyek közül egyet, azaz egyet be is gyűjtenek. Robiból ömlik az irónia az akció sikerességét és a zsákmány tápértékét illetően. A híradó végére hagyott állatos hírekhez hasonlatos „kis színes” intermezzót Alexandra így kommentálja: "Nagyon szeretem a tengeri állatokat"...(állatvédők elmosolyodnak)… "elkészíteni és megenni is" (állatvédők felzokognak).  

Fanniban az álvidám pillanatok tovább növelik a közelgő este gerjesztette feszkót, de a java csak akkor jön, amikor a „gyorsan, (víz)töltés közben” előadott monológjára Szandra nem azt reagálja, hogy „ hát persze drágám, jó ötlet, te vagy az én Cersei Lannisterem”, hanem mint Garfield a függönyön, úgy akad fenn azon a mozzanaton,  hogy Robi rá fogja adni a szavazatát. Innentől már csakis ezt hallja. Jó, persze nem oszt nem szoroz, mondja, majd utána mégis úgy tűnik, mintha jobban osztana és szorozna, mint egy stréber harmadikos. Fanni az „ez csak egy opció” szöveggel csitítgatja, de a helyzet csak romlik, Alexandra képtelen elviselni annak az egy voksnak még a lehetőségét is. Mert egyből kettő lesz, abból meg három, aztán hopp, már ott könnyezik a Holtak Szanatóriumában, dr. Jérémy kanapéján.

Nem tud már optimista lenni, annyi csúnya húzást látott itt, és márpedig ő nem hülye. Ráadásul extra megbízható, nem úgy, mint mindenki más. A Robival hatszemköztivé duzzadó tanácskozás heves vitába torkollik, egyre hangosabb és kínosabb, nem látott ilyet a világ, amióta Luxus Dalma direkt béna ruhával lepte meg Luxus Vivient. Nekijabájjá, mert leégetsz az ismik előtt, meg lehet, hogy Tomi nem tök süket, és éppen errefelé bóklászik, próbálkozik Fanni a moderációval. Aztán annyi megbíztambenned és bízzálmegbennem röpköd a levegőben, hogy lassan a helyi papagájok is ezt fogják hajtogatni. Majdnem plágiumbotrány is kerekedik, hiszen Szandra is akarta mondani, hogy Tomi menjen, csak nem merte. És így Robi ötlete lett, a fenébe is. Fanni azt javasolja, hogy talán mindenki nyugodjon le a tudjukhova, mert kissé feltűnő lenne, ha a táborba visszatérve úgy vibrálnának az idegtől, mintha a Keleti jegypénztárában valaki éppen előttük kért volna számlát Bernd Ottovordemgentschenfelde és Cherry Chevapravatdumrong közös kft-je nevére.

Szandra kikéri magának, hogy róla bármi rosszat feltételez bárki, majd elmegy és mindent, de mindent kitálal Gábornak. Főleg azért, mert Fanniban még csak-csak bízna, de Robi más tészta. Gábor kiválóan összegzi a szitut: Robi és Fanni a hagyományostól eltérő módon egészíti ki egymást, azaz együtt hülyébbek mint külön. Így eshet meg, hogy a Szandira pakolós ötletük Robi kiszavazásához fog vezetni, mert a bizonytalan lány összezavarásával a főgonosz „majmára…ööö, malmára hajtották a vizet”.

Érzem, hogy átvernek, hergeli tovább Alexandrát, és Fanninak gyanús is lesz, hogy ezek megint ennyit susmognak. A homlokán hatalmas célkeresztet viselő Robi viszont tök nyugis. Szerinte Szandinak előjött megint az óvodás énje, állandóan stresszel, borzolja a kedélyeket, ahogy azt a kicsik szokták. Mondjuk az árulkodás stimmel, Szandi immár Tominak jelent, aki most először tényleg elgondolkodik. De nagyon durván. Az tuti, hogy nem hagyja otthon az amulettet.  Fanni ideges, hiába van nyaklánca, mert itt bezony már az összkép a fontos. A tanácsra érkezve azért mosolyogva egyeznek meg Bencussal, hogy nem annyira szar dolog, hogy kivételesen nem kell veszélyben éreznie magát.

Tamás is megoszt a közzel néhány bölcsességet, egészen pontosan azt, hogy itt már csak erős játékosok versengenek, szóval a Survivort is egy ilyen fogja megnyerni. És nem az izomerőről beszél, hiszen vannak itt vékonyka lányok is, meg Robi. Utóbbi sem taktikailag, sem fizikailag nem tartja magát acélosnak, viszont szerencsés, mert pont akkor jött vissza, amikor már  nem a nyomikat üldözték. Alexandra meglepődött saját párbajos teljesítményén, de persze eddig sem a „cicmic” kategóriába sorolta magát. Az elmúlt napokban Gábor saját bevallása szerint nem csinált semmit. (Szandra bujtogatásán kívül.) Fanni meg is ijedt tőle, olyan higgadt volt egész nap. Tisztára el is torzult az arca, ahogy az a nyugodt embereknél általában megfigyelhető. Bencus szerint is  más most a kisugárzása, szinte már fel sem akarja vágni az ereit a jelenlétében. Tomi kezdi reálisan látni a show-t, ahol senkiben nem lehet bízni.

Bencus felteszi a varázskérdést, miszerint van-e valakinek amulettje, amit bevetne, mire Tamás egy szimpla igen vagy nem helyett beszédet tart. Engedélyt kér, hogy Bencus mellé léphessen a pulpitusra, ami már eleve megható pillanatokat sejtet. Hát még amikor bevallja, hogy neki van szíve. És nem csak anatómiai értelemben. Szóval bár azt az infót kapta, hogy őt pécézték ki, és ha magára használná a mágikus tárgyat, akkor biztonságban tájékozódhatna arról, hogy milyen emberek veszik körül, mégis átruházza azt. Hoppácska. Robi a kiválasztott. Ha jó Tomi megérzése, most lett egy barátja. Szipp. Bencus nem éli át eléggé az „ismét egy hatalmas fordulat” mondatot, de nyilván nem sejtett semmit, csak fáradt már szegény. Lehet, hogy sokszor fel kellett venni ezt a jelenetet, mert Tomi belebakizott a monológba és kétszer sírt is.

Robi három szavazatot gyűjt be, de haha, érvénytelenek, így Gábor megy a Holtakhoz, amihez minden jót kívánok neki. A kamerának az utolsó szó jogán kifejti, hogy Tomi jó nagy hülyeséget csinált, ő meg bizony istenkirály, hiszen amulett nélkül nem küldhették volna el. Egészen hihetetlen ez az óriási meglepetés, mondja maximális közönnyel Bencus, aztán Szandit faggatja az érzéseiről. Igaza van Tamásnak, az arcok itt többek mondanak a szavaknál, Szandinál is tök mindegy, mit hadovált, a fejéről le lehet olvasni, hogy „ezt jól benéztük”. Robi ráirányított kérdő tekintetét viszont nehezményezi, hiszen ő totál tisztességes és megbízható. A sokkos Robi egyelőre nem tud mit nyilatkozni, Bence meg is kérdezi, hogy azért érti-e, hogy mi történt. Tamás, Robi frissen meglelt „Fortunája”, először a nagytatáját („hallgatni arany”), majd egyenesen magát az isteni Bencust („ez a fordulatok játéka”) idézi, hogy végül komoly szentenciákkal ellátva kapcsolhassuk ki a tévét.