„A félelem pillanatában újfent szemben fogsz állni önmagaddal..” - Mihail Sebastian
A csapat a bolt alagsorában törpöl Diana rajzán (amit a botot takaró leplen látott), de miután odafent a „véletlenül arra járó” rendőrök szimatolják körbe az üzletet nincs más hátra, mint előre, azaz tovább kell állni, mielőtt a fakabátok nem csak körbeszaglásznak, hanem úgy döntenek bejönnek. Na meg a leplet is vissza kell vinni a helyére, a bot mellé. Ami nem könnyű mutatvány, lévén a fadarab mágikusan vonzza hősünket. Még jó, hogy Julis/Eve is vele jött az alagútba, így Nick végül némi küzdelem árán visszateszi az egész miskulanciát a helyére.
Hank és Wu az őrsre ment, hogy Renard utasításának megfelelően beadják az unalmast, akarom mondani a felmondásukat. Nem mondhatnám, hogy könnyen megy a dolog: Hank ugyan simán átadja a papírt, Wu viszont legszívesebben nyílt színen kitépné a góré gigáját a méltatlan eljárás miatt. Még jó, hogy kollégája visszafogja – kis híján átalakul, ott mindenki előtt, annak meg ritkán van jó vége, ugye. Végül csak összehozzák a felmondást, utána mehetnek amerre látnak.
Jobb híján csatlakoznak Nick és Julis föld alatti bulijához búsongani azon, hogy a százados hamarosan nemcsak az őrs, hanem polgármesterként város ura is lesz. Hősünk szerint azonban ezt meg lehet akadályozni. Na nem úgy, hogy „légyszi, légyszi, mégse legyél polgármester!”, hanem úgy, hogy egyikük varázslattal a századossá változik át. Ahogy anno Julis megtette, hogy átverje Renard nőjét (Rachelt), most is átváltozhat. Ám ő most finoman jelzi, hogy nem biztos, hogy másodszorra menne, de Nick szerint nem is kell, ezúttal ugyanis maga vállalja a feladatot. Jajj, mamám! Hősünk az ügy mielőbbi elindítása érdekében felhívja Adalindot, hogy segítsen – nem varázsolni, azt majd Eve elintézi, hanem hozzávalónak megszerezni Renard haját. Odaküldi Monroe-t a százados lakására, addig legyen olyan jó, és kaparjon össze néhány szálat.
Ha már Rachel szóba került… Emlékszünk ugye, hogy a százados szeretőjét Diana ölte meg, ezt viszont érthető okokból senki nem tudja. A nő egykori kollégája azonban úgy gondolja, Renard volt a tettes (lévén letartóztatták érte, aztán felmentették), el is üget hozzá az őrsre megzsarolni. Ad 24 órát tetszőleges mennyiségű lóvé összekaparására a hallgatásáért cserébe.
Távozása után századosunk kiötli a zsaroló méltó bérét – nem pénzt akar adni, hanem leckét a szándék helytelenségéről. Ennek érdekében felfogadja Grossante rendőrtisztet, és virágnyelven hűséget kér tőle, bár a hűség zálogát a mi fülünk hallatára nem részletezi, azért sejtéseink vannak. És be is igazolódnak: nem sokkal később a százados megjelenik zsarolójánál némi lóvéval, plusz az átváltozott Grossantéval. Beosztottja nem teketóriázik, egy mozdulat és a zsaroló torka cafatokban. Hűség bizonyítva, ellenség eltávolítva és még a pénz is megmaradt. Hibátlan küldetés! Na jó, egy apró pötty azért akad, méghozzá a százados ingén, lévén a vérnek sajátossága, hogyha ontják fröccsen. Renard haza indul, véres ingben mégsem szaladgálhat a leendő polgármester, ugye? Távoztában kinevezi beosztottját az utódjának, ez a gátlástalan gyilkos lesz az új százados. Mehh!
Otthon Adalind ’párja’ fésűjéből összegyűjti a kért hajat, plusz kiválogat pár ruhát a férfi gardróbjából. Közben megérkezik Monroe a cuccokért, aki nem kicsit ideges, eléggé fél a lebukástól. Okkal, mert a ház ura megérkezik inget cserélni, még mielőtt a hívatlan látogató távozna. Aki a nő tanácsára jobb híján a gardróbban bújik meg, csak az a gáz, hogy Renard is oda szeretne bejutni. Adalind szinte keresztbe fekszik előtte, nehogy tiltott helyre lépjen, és végül szerencsével jár: Sean elmegy zuhanyozni átöltözés előtt, ez lehetőséget ad Monroe-nak kisurranni.
A zsákmánnyal azonnal az üzletbe rohan, ahol már csak ez hiányzik a varázsfőzetből. Julis beleszórja, ráteszi a kalapot aztán Nick fölé hajol, hogy beszívja. Ketten állítják le mielőtt elkezdené: Rozál aggódik azért, mert ilyesmit még nem csinált Grimm, Eve pedig azért, mert Renard nagyobb hősünknél, így ha átváltozik a most viselt ruhái tuti szétszakadnak.
Az első felvetésre nincs idő magyarázatot keresni, így meg kell kockáztatni, hogy Grimmként Nick esetleg máshogy reagál a varázslatra, utóbbi problémára pedig hősünk gatyára vetkőzése a megoldás. Jó kis rész ez (nem véletlenül csaptam le a hogyvoltjára), több kockás hasat látunk benne 40 perc alatt, mint bármely random epizódban az egész évad alatt. De haladjunk.
Szóval Nick belélegzi a varázsfüstöt, fetreng egy kiadósat a padlón, hogy végül Renardként térjen magához. Pontosabban Renardként némi szépséghibával: szerintem az átélt stressz miatt történt, mindenesetre Sean szörny arcát viseli, amit csak némi relaxálás után tud eltüntetni magáról. Na, most már Grimmként azt is tudja milyen érzés lénnyé válni. Reméljük koordinálni is tudja...
Még a később érkező Hank is bedől a külsejének, simán elhiszi, hogy ex-főnöke áll a fűszerüzlet közepén. De nincs idő ezen örömködni, el kell intézni azt, amiért az átváltozás történt.
Eközben eredetije elindulni készül hazulról, ám korábban hőseink kiadták Adalindnak ukázba, hogy RealSean nem mehet sehova este hétig, akkorra tervezik ugyanis a hasonmással a… még nem tudjuk mit. A nő válogatott trükkökkel próbálja otthon tartani urát, néha már-már komikumba hajló ürügyekkel (Diana taníttatása, stb.), de beválik, a százados a nappalija közepén állva nézi végig, ahogy az esti hírekben bejelenti a lemondását a polgármesteri tisztségről. Ő maga, élőben!
Rögtön rájön az átverés mikéntjére, és őrjöngő dührohamot kap – megfenyegeti a nőt is, hogy ha közreműködött ebben, kitekeri a nyakát. Egyelőre azonban erre nem kerül sor, csupán mérgelődve elrohan.
A művelet után a még mindig átváltozott Nick Hank kíséretében az őrsre megy összeszedni Renard cuccait, míg Wu a parkolóban várja, hogy az igazi megérkezzen (t.i. Adalind szólt, hogy ő is ide tart). Összekapkodják exfőnökük iratait, laptopját, mikor váratlanul beállít Grossante kérni a jussát. Nick üres kézzel elzavarja, de ezzel szerez egy új ellenséget a századosnak. A két csaló távozni készül, de beözönlik a sajtó tucatnyi képviselője, és a százados kénytelen interjút adni. Gyorsan elmondja, hogy többé nem pályázik politikai posztra, mert ő mégiscsak rendőr a köz szolgálatában. Ja, és Nick Burkhardt sincs körözés alatt, az csak egy fedett akció volt a másik őrsön történtek miatt.
Öröm és bódottá, ideje gyorsan távozni. Ami nem sikerül tökéletesen, mert a parkolóba megérkezett az eredeti Renard is. A távozó Nickkel vívnak egy rövid szájkaratét, de a ’hamisítvány’ gyorsított ütemben menekül, mert az újságírók követték, és két azonos embert mégsem láthatnak meg együtt, ugye… A hátra maradó valódi százados mentené a menthetőt azzal, hogy ő tkp. le sem mondott, de csak hülyét csinál magából.
A fűszerboltban a csapat gratulál a sikeres akcióhoz, de van egy elég nagy bökkenő: hősünknek rég vissza kellett volna változnia; vszg. azért nem történt meg, mert Grimm. Oké, és hogyan lehet visszacsinálni? Hát… remélhetőleg akad rá valamiféle útmutatás. Közben Renard telefonál, és találkozót javasol, amibe Nick belemegy – jobb lerendezni a dolgokat.
Kora este találkoznak Nick lakásának tetején, hogy megküzdjenek egymással. Méghozzá puszta kézzel. Egy idő után azonban rájönnek, hogy a küzdelem egyenlő, és nem tudják legyűrni a másikat, így marad a tárgyalásos módszer. Abban maradnak, hogy a) Renard nem lesz polgármester, b) Nick visszaváltozik, lévén két dudás mégsem fér meg egy csárdában, c) mindhárom ma felmondott személy visszakapja az állását, d) Nick és Sean is ragaszkodik a saját gyereke felneveléséhez, e) Adalind hősünké.
A tárgyalásos osztozkodás után Nick visszatér a csapathoz remélve, hogy tudják a megoldást a visszalényegülésére. Hát, ööö, nem. Még jó, hogy időközben Adalind is megérkezett a két gyerkőccel, mert Diana azonnal kiszúrja, hogy nem apját látja annak testében. Egy dühös mozdulattal elhajítja a testfoglalót, mire az végre visszaváltozik.
Az igazi Renard is hazatér, ám otthon nem az áhított üres ház, hanem Meisner szelleme várja egy velős felelősségre vonással: a rossz oldalon állsz! – mondja.
Facebook kommentek