Gereon a lakótárs-újságíróval várja a sarkon a megbízható embert, akire lehet támaszkodni. Érkezik is a tag, aki egy egyszerű mérnök, nem kell lerohanni, nem katona ő. Még mielőtt azonban odaérhetne hozzájuk az ember, egy kocsi elhúz előttük, és lelövik a tagot. Gereon a kocsi után fut, szétlövi a hátsó szélvédőt, de nem sikerül megállítani a járgányt. Főcím.
Gereon hogyvoltozza az eseményeket a kormánytanácsosnak, később érkezik a vezérőrnagy, aki a háborús emlékművek gondozásával és özvegyek támogatásával foglalkozik a Nissen Alapítványnál, azonban a sebhelyes több olyan szállítmányt is rendelt, amiből semmi hasznát nem veszi, és ő-e a strómanjuk (NEM). Megjelenik a vezérőrnagy ügyvédje, aki közli, hogy az elfogatóparancsot legfelső fokon már visszavonták. Ekkor húzza elő a fuvarlevelet Gereon a kalapból, ahol meg az van, hogy zöld kereszt a szállítmány, ez pedig a foszgén fedőneve, az ott pedig – bök a lap aljára – a vezérőrnagy aláírása. Kint a folyosón jönnek a szupercsapat tagjai, senki sem látta sehol Lotte-t, még a fotós is körbekérdezett, de semmi.
Lotte-t a munkapultra helyezik, majd kopaszunk lecsapja a bárdot a feje mellé, amire a lánynak kipattan a szeme, és mindenre megesküszik JSZAF-nak, mert nem akar az étterem új különlegessége lenni. (Emlékezzünk vissza az első évadban a pocakos üzletemberre, akivel a saját bátyját etette meg.)
Gereonék pezsgőznek, szép munka volt, Buddha pedig telefonál az elnöknek. Wolter pakol a kocsiba, a lakásban pedig mondja a feleségének, hogy most mennie kell, de a nő volt élete hatalmas szerencséje. Kábé búcsúzkodnak, mintha tudná Wolter, hogy lehet nem jön haza este…
Gereon a patikába megy, ami az Úr napja miatt zárva van. Azért próbálkozik, szerencsére a patikus helyettese bent van, mostantól intravénásan kell beszednie a gyógyszert, és tudja-e, hogy kell. Gereon bólint, a nejem tudja, én meg nagyon dühös leszek a készítőkre, ha nem mutatták meg Gereon és Helga esküvőjét.
Gretát Fritz barátja, Günter várja, zsebkendőt és bicskát hozott, ugyanis a srác nem élte túl a kórházban a dolgokat. Greta nem akarni elhinni, majd azt sem, hogy a kormánytanácsos rendelte el a történteket. Végül arra az elhatározásra jut, hogy mondja meg, mit kell tennie, és ő megteszi. Bármit. Günter távozik, majd jelentkezik felkiáltással.
Helga adja be a gyógyszert Gereonnak, kiderül, hogy a nő ápolónő volt 10 évvel ezelőtt, aztán jött Arno, mini Arno, a háború meg a Berlinbe költözés, de akár már holnap munkába is állhatna. Gereon a szer hatására kidől, alagútról álmodik.
Wolter jön az ellenőrzőpontra közrendőrnek öltözve, megkapja a piros jelvényét, majd a fegyvert szerzi meg, és indul a helyére. Ami nem más, mint a csillár, elég bátor ember, hogy egy mozgó valamibe be mer szállni és huzamosabb ideig ott tartózkodni.
Gereon magához tér, 1 órát volt kidőlve, Helga pedig mini Arno-nak olvassa fel Berlin kerületneveit. A gyerek Bicska Maxit fütyül, ezt mindenki ismeri (én nem), és ma van az Úr napja, ami az Úr testének az ünnepe. Gereon ezt meghallva felpattant, és már ott sincs.
A színháznál érkeznek a külügyminiszterek, a francia bevallja, hogy régen volt már színházban, pedig színházba járni jó, ezt már csak én teszem hozzá. Még egy fegyveres merénylő érkezik a helyszínre. Gereon ideges, mert a taxi lassan halad a tömegben, majd be sem mehet, mert nincsen meg a biztonsági fokozata. A kormánytanácsost sem hívják ki hozzá.
Elkezdődik a Koldusopera, a másik lövész is készülődik, Gereon pedig felülről közelít. Lecsapja az arra járőröző rendőrt, a ruháját kölcsönveszi – micsoda szerencse, hogy egy a méretük! – és a színházban járva kiszúrja a kettes számú merénylőt. A francia külügynek nem tetszik a darab, még egy óra visszavan, súgja a tanácsosa, szerintem meg biztosan több, mert az első felvonás vége sincs, egy 10-15 perc szünet, inkább másfél óra, amúgy meg a Koldusopera szerintem tök jó, élvezze a kultúrát. Fokozódik a feszültség, Gereon pisztolyt tart a lövészhez, amit Wolter észrevesz, le is puffantja a kettest, majd ennek következtében elvéti a német külügyet, Gereon pedig a mozgó csillárra lesz figyelmes.
A zászló még mindig fent van, az akció le van fújva.
A kormánytanácsos érkezik az elfogott Gereonért, Lotte pedig meztelenül ébred JSZAF szobájában. És bár az ajtó zárva van, étellel van megpakolva egy asztal, tehát a lány nekiáll zabálni. Érkezik JSZAF, Lotte elmondja neki a vagont, a kicserélt táblákat, valamint azt, hogy visszafelé a Szovjetunióba akarják majd a fekete Reiswehr tagjai megtámadni a szállítmányt.
Gereon ismerte a kettes számú merénylőt, ő Wolterre gyanakszik, a kormánytanácsos pedig megerősíti, hogy már régóta szemmel tartották az erkölcsrendészt. Éppen most akadályozott meg egy államcsínyt, menjen haza és pihenje ki magát. A hotelben mini Arno és Helga is alszanak már, amikor főhősünk hazaér.
Lotte-ért a vasutas jön, elmehet, de az éttermen keresztül, ahol JSZAF Hugival desszertezik éppen. A kislány oda meg visszavan mindenért, főleg a fagyiért, meg az automobilért, JSZAF rendes neve pedig Edgar Allan Poe. Amikor Lotte-ék távoznak, Hugi megjegyzi, hogy JSZAF kedves.
A rendőrségen újságírók tolonganak, most fogják nyilvánosságra hozni a merényletet, a legfontosabbak lesznek most itt, ez érthető módon nem a vezérőrnagy kedvenc pillanata. Már menni akarnának befelé – Gereon, kormánytanácsos és Buddha – amikor jön egy futár, hogy várjanak, mert érkezik az elnök. Nagy csend, feketeruhás alakok haladnak a folyosón, egy kedves, magyar parasztbajszos bácsi vezetésével, ő lenne Paul von Hindenburg. A csapatának tagja pedig a sebhelyes arcú ezredes is, és nem meglepő módon azért jöttek, hogy a vezérőrnagyot elvigyék magukkal.
A kormánytanácsos megy be a sajtó elé közölni, hogy nincsenek új infók, nagy a jogos felháborodás, később pedig az elnök elrendelte a vonat visszaküldését a Szovjetunióba haladéktalanul, további vizsgálat nélkül, tehát a mai rész konzekvenciája: vesztettünk.
Facebook kommentek