Gyurival indul a mai epizód, láthatjuk, ahogy a narancssárga csodával suhan a falu felé vezető úton. Természetesen dübörög a Gyuri-féle tuc-tuc, egy dolog hibádzik csak: az oldalsó ablakon egy buszmegálló táblája kandikál kifelé. Károly eközben nagyon készül az új postás fogadására, Józsi bácsi ugyanis nyugdíjba ment, úgyhogy illő módon, ízléstelen öltönyben szeretné köszönteni az új levélhordót. Gyalog indul a hivatalba, miközben összefut Gyurival, aki a rossz fordulatával magyarázza a kidőlt busztáblát, úgyhogy hazaviszi rendbe hozni, majd tervei szerint polgári kötelességének megfelelően visszahelyezi a helyére.
Az új postás nem érkezik, és ez nehézségeket okoz a lakóknak: a három segédmunkás nem kap fizetést, a nyugdíjasok nem kapnak nyugdíjat, így lemaradnak a Padre által szervezett Esztergom-látogatásról. A város első embere félti a szavazótáborát - pontosabban azt, hogy nem szavaznak rá, ha nem oldja meg a helyzetet, úgyhogy próbál intézkedni a postás előkerítése érdekében. Felhívatja Erikával a hivatalt, akik azt mondják, hogy már elindult a postás. Károly ezután Stokit, a rendőrt szólítja fel, hogy találja meg a postást. Stoki a szokásosnál is sötétebb, tán túlzás is, hogy mennyire. ,,Tán értesíteni kéne a rendőrséget” – mondja a postás eltűnésének híre hallatán. Míg megkerül a postás, Károly Don Padrénél házal, hogy a templomi perselyből essék meg a kirándulás. ,,Abból a faluból sem jutnánk ki” – mondja őszintén Isten földi helytartója. Károly rögtönöz: mi lenne, ha a tóhoz vinné a híveket, és azt mondaná, hogy a víznek gyógyító ereje van. Ennek módosított változatába belemegy a Padre, de ahhoz Károly is kell!
Mi, nézők a következő jelenetben már látjuk, hogy nyomorult postást Gyuri szedi ki a csomagtartójából, ájultan. Sokáig nem mutatják az arcát, ám a hajzuhatagból könnyedén Pokorny Liára következtet az ember, és végül kiderül, hogy igen, tényleg ő az! Üde színfolt a szürke kisváros életében. Gyuri tehát bevonszolja az ájult testet. A nő néha magához tér: ,,én is szeretlek, csókolj meg!” – mondja, majd csókol, aztán újra elájul. Gyurinak iszonyú mázlija, hogy Erika ezt nem látja! Ez így is marad egészen addig, amíg Erika haza nem megy, hiszen csomagszállítót vár, úgyhogy Gyuri hirtelen bedobja a postás ernyedt testét a kanapé mögé.
A postás újra magához tér, úgyhogy Erika kidobja Gyurit a susogósokkal együtt. Gyuri könyörög: ,,mindent megteszek érted!” (…,,felvágom az ereimet, felakasztom a testemet” – ja nem, ez nem az…). Mindenesetre ez az akármit megtevés bejön, ugyanis Erika elérkezettnek látja az időt, hogy megkéresse a kezét. Gyuri így tesz, kínjában kezet kér, de Erika újra felmondatja, hogy a telefon is vegye a pillanatot, ami majd mehet a pajkaszegi Arckönyvre.
Gyurinak végre van lehetősége beavatni Erikát abba, hogy amikor jött a táblával az úton, véletlenül leütötte a postást, ezért tér magához és ájul el újra és újra. Visszaviszik a táblát oda, ahonnan kidőlt, hogy aztán újra kidőljön, majd begyűjtik a postás biciklijét, és kihordják a leveleket is. Eközben a postás mélyen alszik, hiszen altatóval gondoskodtak arról, hogy ne zavarjon be. Gyuri és Erika teljesítik a feladatot, éjszaka kihordják a leveleket, úgyhogy fáradtan nekiállnak reggelizni. Ekkor botorkál ki Lia postás, akinek elmondják, hogy már kihordta a leveleket, amikor összeesett a házuk előtt. Nyilván baja lenne Gyurinak abból, hogy valójában a táblával ütötte le szegény nőt. Elviszik az állatorvoshoz egy gyors ellenőrzésre. Az állatorvos, és később az ott megjelenő Károly is keresik a kegyeit: ,,Pajkaszeg nőtlen, gyermektelen, és ebből kifolyólag jómódú polgármestere vagyok” – mutatkozik be Károly.
Mivel a három tősgyökérnek nem jött meg a fizetése, így sörre se futja Tecánál, aki nem ad hitelt. Némi munkáért cserébe viszont hajlandó adni egy-egy korsó sört. A munka nem más, mint a 30 éve érintetlen padlás kitakarítása. Gyűjtögető emberfia ingyen is megcsinálná, ezek meg sorsot húznak, hogy ki merészkedjen fel elsőként. Nyilván, hogy szerencsétlen Matyi húzza a rövidebbet, persze rásegített a két másik, hogy így történjen. Nyilván elérik, hogy munka közben is piálhassanak, ugyanis a kutya által elkapott patkányokat úgy adják el, mintha ők szedték volna le őket a padlásról egytől-egyig. Teca nem ennyire átverhető, de azért ad nekik pálinkát, úgyhogy a lerészegedés ebben az epizódban is megtörtént.
A Padre kihirdeti hívei közt, hogy ugyan a kirándulás elmarad, de kárpótlásul zarándoklatot hirdet a tóhoz. Ottalvós a buli, kéretik sátrat és alvócuccot is vinni. Keresztelés és közös imával lélektisztítás a program. Meglepően sokan elmennek, főleg a falu lányai és asszonyai. Az esti ima után mindenki elvonul a sátrába, Padre is, csakhogy valaki már van a sátorban: Jónő Dóri, egy szál melltartóban. A pap kizavarja a lányt a sátorból, de a lány nem megy, hiszen akkor mindenki meglátja. Való igaz – látja be a pap, úgyhogy hajlandó egy sátorban maradni a lánnyal, míg a többiek el nem alszanak.
Másnap reggel Károly beállt derekára hivatkozva Lacira sózza a keresztelőt, és szegény fiú belemegy, mit sem tudva arról, hogy őt keresztelik meg nagybátyja helyett. A Padre nem hagyná ezt szó nélkül, ám Károly tud arról, hogy Dórival együtt aludtak, úgyhogy mit van mit tenni, Lacit kereszteli meg. Laci ellenállna, de az asszonyok erősebbek, így lenyomják a víz alá.
Ezen rész végére is van ,,slusszpoén” amikor Gyuri épp a kocsiját suvickolja, és meghallja a hangját a falurádióból: ,,Erika, én szeretném, ha a feleségem lennél, hozzám jössz?” Erika ugyanis világgá kürtöli örömét, bejátssza a felvételt a mikrofonba, majd előadja a meglepett naivát, aki erről az egészről semmit nem tudott, és oh persze, hogy hozzámegy Gyurihoz, ezúton pedig meghívja az egész falut a lagziba. Az előzetes alapján viszont ez a bizonyos esküvő nem most lesz.
Facebook kommentek