Megsértik. Bosszút áll?! Röviden erről szól a Berlin Station thriller, amiben egy CIA ügynök németországi küldetését követhetjük nyomon. Az első rész rögtön úgy indít, hogy főszereplőnk egy berlini nevezetességnél sétál, egy nő közli vele, hogy minden tiszta, így nyugodtan odamegy a szóróanyagokhoz, és próbál valamit megszerezni. Azonban egy gyerek lebuktatja (szerintem csak a szemben lévő tornyot mutogatja az anyjának, de mindegy), és rögtön meg is érkezik egy sötétített kocsi, csengőszó, mindenki rohan kifelé. Főszereplőnk elkezd futni, majd lelövik – de nem kell félni, nem fog meghalni –, egy férfi odajön hozzá, átmatatja, de semmit sem talál nála.

Visszaugrunk az időben, 2 hónappal korábban, Panama. A természet lágy ölén sétál főszereplőnk, talál egy ládát elrejtve, amiben pendrive, telefon, iratok, kérdem én, hol van itt kábel vagy mondjuk egy laptop, amin meg tudja nézni az adatokat? Képváltás, egy bunkerban sétálunk, ami a CIA részlege Panamában, szóval itt fogja majd szépen megnézni az információkat a pendrive-ról. Belép egy irodába, ahol a feltételezett felettese éppen tárgyal, majd amikor főszereplőnk közli vele, hogy Shaw megint le fog csapni, a kivetítőn megjelenik egy néger nő, és mindent tudni akar. Kiderül a főszereplő neve: Peter.

Peter később a vásárban sétál, egy bárban ül le, ahol csatlakozik hozzá egy szőke nő. Bemutatkoznak, Peter – mivel CIA ügynök, nem mondhatja el a saját nevét – Matthew-ként identifikálja magát, pénzügyesként dolgozik, mint mindenki. (Csak halkan jegyzem meg, hogy Panamában nem mindenki pénzügyes, gazdálkodással és turizmussal is foglalkoznak emberek. Meg iskolák is vannak, tehát tanárok is…) A tévében bemondják, hogy Shaw megint szivárogtatott, Peter/Matthew rájön, hogy a szőke nő nem is egyszerű halandó, hanem kolléga, aki közli vele, hogy a parancsnokságot nagyon lenyűgözte, áthelyezik Berlinbe, a következő géppel indul. Berlinbe? Inkább Panama, köszi.

Már Berlinben járunk, télen, vagy az is lehet, csak így akarják ellensúlyozni, hogy itt bizony hideg van, mert ez Európa, nem Dél-Amerika, Peter/Matthew macinaciban és belebújós pulcsiban surran egy temetőben, ahol egy telefont talál a vázában. Nem tudom, hogyan működik ez, mikor kapja meg az infót, azon túl, hogy a rendezőasszisztens megmutatja neki, hogy melyik sír melyik vázáját kell keresni, de már nagyon érdekel. Ha valaki tudja, szóljon. Képváltás, máris egy kávézóban iszik, jön egy nő, akit elkezd követni, abszolút nem feltűnő módon, majd a lakásában vagyunk, ahol közli valakivel telefonon, hogy még mindig nem talált kapcsolatot Shaw és a futár között. Ahha, szóval a nő a futár. Amúgy istenem, ember, pár napja vagy itt, legyél kicsit türelmesebb.

Közben megtudjuk, hogy Shaw már szivárogtatott információkat Varsóban, Bukarestben és Sao Paolo-ban, ezek közti kapcsolatot csak Peter/Matthew ismerte fel. (Itt most álljunk meg: ennek a sorozatnak van előzménye? Én az első évad első részét néztem, de olyan érzésem van negyed óra elteltével, hogy valamiről én nagyon lemaradtam. Mondjuk egy nulladik, pilot epizódról.)

Bárban megismerünk egy új szereplőt, aki éppen részeg, de nyakkendőt kötni és felöltözni még tud, majd az utcán sétálva egy arab-beütésű férfi leszólítja. Hectorra (a báros pasasra) ráférne egy kávé, de meg a sértett beszélgetés, hogy mi olyan fontos, hogy az utcán kell találkozni, valami testvére beléptek Szíriába és az ISIS,  MI VAN?!,  vendégszeretetét élvezik, az történt, de legközelebb a fedett lakásban találkozzunk. Kicsi megenyhülés, mi a bajod? Ne 2 év után kérdezd, mondja az arab, ne kelljen kimondanom. Érződik a feszültség, köztük több van, mint besúgó-ügynök viszony.

Eközben az amerikai nagykövetségre érkezik Peter/Matthew, akinek igazi neve Daniel Miller, a Regionális ügyek osztályán dolgozik, értsd: CIA-ügynök. Egy nő jön, érdeklődik, hogy milyen volt a repülőút, hát az emberünk nem egy hete van már Berlinben? De akkor erről nem tudnak a főnökei. A részleg svájci óraként működik, de néha őrültek háza szokott lenni, szóval egy tök átlagos munkahely, megismerjük Daniel elődjét, meg egy káromkodós embert, aki nyilván szintén állandó szereplő lesz. A nővel főszereplőnk végigveszi az önéletrajzát, elemző voltál 10 évig, jól beszélsz németül, itt nőttem fel, apu hírszerző katona volt, anyu meg levitt focizni a parkba, mert ez utóbbi kettőből következik az első kettő, anyu 8 éves koromban meghalt, eléggé kitoltak veled, fiam, hogy ide helyeztek előléptetésnél.

Közben Hector is megjön, örül Danielnek, hogy újra egy csapatban lesznek, egy irodában kiderül, hogy szaudi barátunk szerelmes Hectorba. Add meg neki fiam, amit akar, az információkért, mondja a káromkodós pasi. Képváltás, a németeknél nagyjából ugyanazt megtudjuk, mint az amerikaiaknál, csak ezt most németül, kis gyakorlás azoknak, akik régen nem beszéltek, feliratozott másodpercek azoknak, akik egyáltalán nem beszélnek.

Daniel elődje, Gerald, a MAGYARORSZÁGI Budapestre költözik, mert a felesége MAGYAR, ott él a családja, és nehogy a gyerekei az überszabad Berlinben nőjenek fel. Hát jó, 2016-ot írunk, szerintem Budapest is eléggé überszabad, de ő tudja. Közben titkos helyen találkoznak egy német besúgóval, Daniel most Kevinként mutatkozik be, a német meg közli, hogy az az ország, aki először kapja el Shawt, az mindent fájlt megkap, amit ez az ember birtokol. Akkor miért nem a németeket segíted?

A főhadiszálláson veszekedés folyik, jön Daniel már meg is csinálta a házi feladatot jelentést, kicsit stréber, de azért megköszönik neki. Új ember ismerünk meg a szabadban, egy borostyánról szed le pendrive-ot. Közben Daniel már megint surranót játszik, követi a nőt, aki találkozik az újságírónővel, aki igazából lehozza a szivárogtatós sztorikat, szóljunk a parancsnokságnak, hogy újabb bomba fog robbanni.

Este Daniel és Hector bárba mennek, isten hozott, travi barát is előkerül, majd másnap, ahol Daniel öltözködik, fenékvillantás, végre nem egy pipaszár lábú színész, köszönöm, kedves castingosok, hogy őt választottátok erre a szerepre, bejött a tippje, újabb szivárogtatás volt, a német besúgó bukott le, Geraldot egy fedett lakásba viszik. Mi lesz most? Várunk.

Mi nem, hanem Valerie, a nő, aki fogadta Danielt a nagyfőnökkel beszélget, hogy most mi legyen a budapesti áthelyezéssel, élhessen már Budapesten a családjával az ember, ott úgysem fog senkinek semmit mondani, de mivel sokat tud, minimum három évre vissza kell mennie az USA-ba, mert akkor kevesebbet fog tudni? Többet érdemel, érvel a nő, de azért vállalja, hogy viszi a rossz hírt. Ezután a nagyfőnök lenyomja a szentbeszédet, hogy most mindenki magát akarja menteni, de csak nyugalom, neki szóljanak, ha baj van, és mellettük fog állni, bár az állásukat nem fogja megmenteni.

Miközben Valerie elmondja a rossz hírt Geraldnak, aki kiakad azon, hogy az asszony már évek óta arra vár, hogy a szülőhazájában éljen, és most mégsem, a nagyfőnök egy ázsiai nővel találkozik, akivel nem akar ebben a lelkiállapotban szexelni. Kis lelkizés, kiderül, fél a nagyfőnök, hogy kiderül, a titkárnője a szeretője, aminek hatására a nő elküldi a fenébe.

A futár éppen a rejtvények között válogat, ezek szerint elvileg reggel van, de előzőleg már délután, a fene sem érti, hogy vannak itt a napszakok, majd egy DVD és CD-tékában (tényleg létezik még ilyen Németországban? Tiszta 80-as, 90-es évek) németül cseverészik az újságírónővel, és megtudjuk, hogy Shaw megint kontaktolt, ilyen gyorsan az előző szivárgás után. Az újságírónő azt tanácsolja a futárnak, hogy feküdjön már le valakivel, mire a futár közli, hogy le akar állni, de inkább elmennek inni valamit. Tuti kávét, ebben a sorozatban mindenki kávét iszik. Közben Daniel surranótolvajként már nem csak követi a nőt, hanem fel is veszi a párbeszédeit.

Egy szállodában Hector éppen az emberéhez jön, megint délután van, de már megy lefelé a nap, kiakad azon, hogy nem a fedett lakásban találkoznak, közben nem néz az arab szemébe, aki rányomul, de Hector visszautasítja, mondván szabályellenes, nem tehetik meg, blablabla. Kis évődés, mindketten durciznak, majd mégis megteszik.

A futár éppen egy mosodában mosatja a ruháit, gondolom, saját mosógépre nem telt a forgatásra szánt összegből, majd észrevesz egy képeslapot, amit a titokzatos pendrive-os emberke nézegetett egy jelentettel korábban, és elviszi magával. Közben Daniel is vesz egy képeslapot, bennem meg felmerült, hogy a nőnek tényleg nem esett le, hogy hét napja egy ugyanolyan ruhájú férfi követi? Úgy tűnik nem, és még a futár meg is fogadja az újságíró tanácsát, elmegy egy bárba, ahol a surranótolvaj éppen vakrandira érkező Daniel leszólítja, és meghívja egy italra. Miközben beszélgetnek, az utcáról a pendrive-os figyeli őket.

Valerie pedig megy Geraldért, hogy ahogy megígérte, kiviszi őt és a családját a reptérre, igaz, azt kövi reggelre ígérte, de mindegy, este jött, Gerald egyedül is van, az asszony meg a gyerekek még nem csomagolták össze a holmijaikat már leléptek. A nagyfőnök éppen a feleségével valami jótékonysági gálára készülnek, de inkább mégis maradnak otthon rendelt kaját enni és megtudjuk, a feleség szeretné, ha a férje nevét szivárogtatnák ki, mert akkor elköltözhetnének Franciaországba, ahová mindig is vágytak. (Geraldot, aki csak egy alkalmazott, HÁROM évre száműzik, de a nagyfőnököt, aki sokkal többet tud, nyilván elengedik Provance-ba. Tőlem megkapja a zöld utat.)

A bárban tovább folyik a beszélgetés Kevin-vagyok Daniel és a futár között, béna flörtölés, a srác hazakíséri a nőt, újabb randit beszélnek meg, csók, holnap vacsora. A hotelben Hector távozik a békülős szex után, közben kap egy tippet valami grúz terroristáról, közben jövő hétre újabb találkozót beszélnek meg, de most már tényleg a fedett helyen, nem holmi többcsillagos hotelben. A főhadiszálláson a káromkodós kiakad, elmélkedik a nácikról meg az oroszokról, valamint azon, hogy a mai terroristák már el sem ismerik, hogy terroristák, és nem tudnak minden radikálist figyeltetni. Nem is mindet kell, csak ezt az egyet.

Közben megérkezik Berlinbe a néger nő, aki láthatóan nem ismeri meg Danielt – basszus ezek éjjel-nappal dolgoznak? – majd másnap a kocsijában mégis öribariznak. Hirtelen este lesz, ez nem volt egy eseménydús nap, Daniel kerékpárral közlekedik, közben hívja a futár, hogy késik pár percet, mert nemrég ért haza. Nem ezt vártam egy némettől, kontráz Daniel, de ő sincs még ott, szóval tökmindegy. Jön a pendrive-os, a futár meglepődik, hogy látja, felmennek, közben Daniel is jön, zajongás a lakásból, kiabálás. A pendrive-os elhúz a színről, a futárt megölték (ő se fog már szexelni), főszereplőnk kapcsol, utána megy a gonosznak, de az már eltűnt.

Utolsó jelenthez érünk, jön a pendrive-os és a surranóba felöltözött Hector, mindenkiben felmerül a kérdés – bennem legalábbis tuti – hogy most mégis MI A FRANC TÖRTÉNIK ITT.