Aki botorul azt gondolta, négy évad után a Ray Donovan c. sorozat neki nem tud újat mondani, az az évadnyitó láttán nyugodtan revideálhatja a nézeteit; én magam is olyan döbbenten pislogtam, mint az ideiglenesen rám bízott blöki, aki tegnap hajnalban a fülembe ugatás után hirtelen a küszöbön találta magát. Kívül.
Na de nézzük sorban az eseményeket, először az előző évad történéseit ismétlik át a készítők zanzásítva, mielőtt a lovak közé csapunk.
Donovanapuval indítunk, virágot jött vásárolni, lévén egyik fia holnap házasodik (?). Vesz egy csokrot, melyet a temetőbe visz ki – hát, hagyott pár vezéráldozatot maga mögött az életben, így most nincs tippem kihez hozhatta.
Ray ezalatt kezelésre várakozik, mert bíróság kötelezte dühterápiára. Nem igazán együttműködő, szeretne gyorsan, agyturkászás nélkül távozni, ám a terapeuta nem hagyja. Beszélgetésükből megtudjunk, hogy családi bunyó miatt van itt; rövid flessben látjuk, ahogy apját gyepálja kőkeményen, meg talán Daryllt is, de ebben nem vagyok biztos, túl gyors a jelenet. Közben Bridget sikítozik ijedten, és kéri, hogy hagyja abba. A jelenben annyit tesz hozzá a sztorihoz, hogy igen, részeg volt, de mindannyian azok voltak, hiszen egy bárban tartózkodtak. Többet nem tudunk meg, hősünk ukázt kap, hogy töltsön ki egy tesztet, aztán jelenjen meg két nap múlva újra lelkizni.
Terry ezalatt öltönyt próbál, nyilván az ő esküvője lesz, eszerint elveszi a rendőrnénit. Szuper! Istápoltja, Damon segít neki a műveletben – kifejezetten örülök, hogy a csávó nem merült el újra a piti bűnözők között. Mikor az eladó felszólítja Terryt, hogy vegye le a sapkáját, láthatóvá válik két heg a homlokán, melyet takarni akart vele: megműtötték ugyanis a buksiját, hogy ne remegjen a keze a parkinsontól. Valamiféle elektromos stimuláló került be, aminek a működését demonstrálják is – Damon felhívására, hogy kicsit menőzzön az eladónőnek –; amint kikapcsolja a kütyüt visszatér a kézremegése.
Rövid pillantást vetünk pillantást Bunchy hétköznapjára is: úgy nézem időközben felcsapott pankrátornak Koncsítával együtt, épp a koreográfiát gyakorolják, hogy bekerüljenek egy csapatba, mellyel aztán felléphetnek. Teresa látszólag maga mögött hagyta a depressziót, Bunchy viszont nem az esetlenségét: most sem megy neki hibátlanul a próba, hiába gyakorolták számtalanszor.
Az előző évad vége óta a család nyitott egy „Abbys” nevű bárt – Mickey épp itt tanyázik, hősünk pedig ide érkezik találkozóra Harriettel (emlékszünk, ő intézi Ray pénzügyeit). Az öreglány letolja, amiért ezt a veszteséges helyet üzemeltetni, de a férfi hallani sem akar a bezárásáról. Rövid időre kiiktatja a külvilágot maga körül, végig nullázza a kérdőívet, majd olajra lép. Könyvelője jobb híján átül Mickeyhez, aki azzal dicsekszik, hogy épp forgatókönyvet ír. Aha.
Bridget is bárba érkezik, de nem a családiba, hanem egy idegen sráchoz, Smittyhez. Még a kórházból (?) ismeri, kiderítette a címét, hogy beszélgessenek kicsit. A fiú rákérdez, hogy van az édesanyja, mire Bridg elsírja magát, Smitty pedig részvétet nyilvánít. Mi a büdös fasz??? A kiscsaj akar így bevágódni a srácnál, vagy anyu tényleg meghalt?? Baszki, remélem az előbbi! A fiú meghívja magához a pityergő lányt, mi pedig helyszínt váltunk, egyelőre annyiban hagyva a sztorit.
Az irodában is változott némileg a felállás, Avi nincs (most nem is tudjuk meg hol van), helyette Lena és Daryll viszik a bizniszt hősünkkel, na meg Bunchy, bár ő inkább csak a sereghajtó. Ezt hangosan nehezményezi, plusz mivel Lena verbálisan vegzálja, közli az épp belépő bátyussal, hogy ha összejön a pankrátori meló, turnéra megy a társulattal, a családi biznisz meg le van szarva. Ray nem érti a kiakadását, de nincs ideje agyalni rajta, mert a tárgyalóban leendő ügyfelek várják, akiket épp Daryll próbál lenyűgözni.
Potenciális megbízója Jay White, kb. ZS-kategóriás színész, és japán tanítómestere, akiktől az öccse hanyatt vágta magát, hősünknek viszont mindössze egy bágyadt homlokráncolásra telik. Az ügyfelek távoznak, Ray pedig hívást kap, miszerint azonnal szükség van rá, illetve a munkájára.
Előbb azonban Bridgethez váltunk, aki épp szorgalmasan beszív újdonsült/régi ismerősével. Közben beszélgetnek, így tudjuk meg, hogy Smitty műtétre várt (szerintem valamely szervre), de nem jött össze a dolog, mert a műtét előtt fertőzést kapott. Ha viszont hamarosan nem kerül kés alá, nem számíthat hosszú földi regnálásra.
Az őrsre, ahol Terry nője dolgozik, a vőlegény már simán bejáratos, minden nap ő hozza neki a hamit. Most is így történik, aminek menyasszonya nagyon örül, annak társa viszont kevésbé. Mikor Maureent a főnöke hívatja, a két férfi kettesben marad, és rögtön megkezdődik a faszméregetés. Kíváncsi lennék, a nő társa szimplán kolléganőjét félti egy korábbi bűnözőtől, vagy inkább lyuksógora szeretne lenni. Az indok nem derül ki, mindenesetre olyasmit bányászott elő Terry múltjából, amit az nem osztott meg menyasszonyával, és amitől eléggé elkenődik.
Hősünk filmstúdióba (Pacific Pictures) érkezett, itt kell problémát megoldania, melyről a helyi megmondóember, Doug Landry tájékoztatja. A górénak – akit Samantha Winslownak hívnak – két (most már csak ex) asszisztense iratokat lopott a nagyasszonytól, kényes infókat tartalmazó iratokat, melyekkel pénzt akarnak kicsikarni, ha tőle nem, hát újságíróktól. Hősünktől várják, hogy intézze el, szíveskedjenek azokat visszaadni, plusz ezentúl távol tartani magukat a stúdiótól és annak dolgozóitól, akkor szép summát kapnak – most, és évente mindig, míg Winslow a főnök.
Az iránymutatás után találkozik is a két egykori dolgozóval, akik azzal indítanak, hogy részvétet nyilvánítanak a felesége halála miatt. WTF? Baszki, Abby tényleg meghalt! Ne már!! Mi az Istenke történt?? A csere megtörténik, iratokat pénzért, miközben a két egykori stúdiódolgozó figyelmezteti hősünket, hogy ne nagyon közösködjön a nagyasszonnyal, mert az nem egészséges dolog. Távozásuk után fut be Deb hívása, miszerint ideális vevőjelölteket talált. Miután a nő ingatlandíler, úgy gondolom hősünk a családi otthontól akar megválni.
Útközben az autójából Conort hívja, fia új suliban van a korábbiakhoz képest. A hely annyira pedáns, hogy nekem rögtön az ugrik be, talán katonai suliba jár, vagy csak a kollégiumi szobájában követelnek az átlagnál is nagyobb rendet. Majd kiderül. Apja felajánlja, hogy elmegy a meccsére (ő nem bokszol, mint a család többi tagja, hanem birkózik), de a gyerek nem kér a dologból, rövid úton lerázza hősünket.
Ray a házhoz ér, aholis Deb letolja, amiért nem javított ki egy lyukat a falon, ezért kimegy a garázsba a cuccaiért a helyrepofozáshoz. Abby autója ott áll, amit meglátva mélázásba kezd, ahogy látom emlékeiben az előző évadot záró buli után tartanak hazafelé, és beszélgetnek. A nosztalgiázást hívás szakítja meg, Bridget csak annyit mond a telefonba, hogy „találkozott A sráccal”, aztán leteszi a telefont. Hm.
Hősünk visszatér a házba, és közli Debbel, hogy most nem áll készen a ház megmutatására, mire a nő veszi a lapot, és másfelé tereli az ígéretes vevőjelölteket. Közben Landry hívja, hogy szíveskedjék a visszakapott iratokat Winslow lakására hozni, így elkerülhetetlen a találkozó a nagyasszonnyal. A címre hajt, ahonnan épp zakkant fiatal pali távozik. Hozzászokott már a hasonló alakokhoz, a szeme sem rebben, inkább közli az érkező Landryval, hogy a kocsijában vannak az iratok, aztán a lakásba lép.
Ott már várja a nagyasszony, aki itallal kínálja és példabeszédet tart egy vadászról, ám hősünk erre most nem vevő, udvariasan kortyol a piából és távozik. Winslow előtte még megkéri, hogy vigye be a városba a mostohafiát – igen, a zizzent (vagy inkább csak piás) hülyegyereket, akivel az előbb találkozott.
Míg a tagot szállítja, Terry keresi telefonon, aki meglehetősen kiborult – nyilván a rendőrtárs fenyegetésétől – és alaposan leitta magát. Ígéri, hogy a fuvar végeztével meglátogatja. Miközben a srác a hátsó ülésen hülyeségeket zagyvál, ő ismét a korábbi emlékét veszi elő, mikor Abbyvel autóztak.
A nő felveti, hogy most, amikor a gyerekek hamarosan kiköltöznek, talán befogadhatnák Mickeyt. Na persze! Ray próbál komoly lenni, és kérdi a nő mit csinálna szívesen, ha már maguk maradnak. Abby bárt szeretne nyitni, amin hősünk eléggé meglepődik, hiszen anno Bostonban is azt csinálta, és nem szerette. Mielőtt jobban belemerülnének a témába, fiatal, mindössze fehérneműt viselő lány sasszézik a kocsi elé, mire hősünk ijedtében félre rántja a kormányt. Egyenesen egy kisebb szakadékba, melynek az alján egy fa állítja meg őket. Az autó összetörik, a légzsákok kinyílnak, de végül egészben másznak ki az autóból azt leszámítva, hogy Abby csúnyán beütötte a buksiját. Ha tippelnem kellene ez lesz a halál oka (pontosabban ennek figyelmen kívül hagyása), pont úgy mint szegény Natasha Richardsonnál. Aztán majd meglátjuk. Miután kikászálódnak az autóból, döbbenten bámulnak egymásra a fehérneműs lánnyal, aki szó nélkül továbbáll.
A jelenben az fuvarozás után a terembe megy, ahol ismét az asszonyt haluzza a buli estéjén, de mielőtt újra emlékeibe merülne, Terrybe botlik. Tesója még cudarabb állapotban van, mint amikor hívta. Úgy véli nem lesz holnap esküvő amiatt, amire Maureen társa rájött. Visszaadja hát az ékszert, amit egykor Abby viselt, mert már nincs, akinek továbbadja.
Ahogy az sajnos várható volt, Bunchy elszúrta a pankrátor felvételit, az eset után Teresa próbálja vigasztalni – valahogy meglesznek ezután is. Férje viszont kijelenti, hogy inkább menjen el a turnéra egyedül, ő otthon marad a lányukkal.
Késő este Mickey Abby kutyájának adja elő forgatókönyve részleteit (bezony!), amikor hirtelen ráeszmél, hogy Ray figyeli a ténykedését. Fia szó nélkül piát vesz magához, és a szobájába indul, miközben ismét emlékei kínozzák.
Anno ugyanígy lépdelt az emeletre, közben meghallotta, hogy Bridget keservesen zokog. Mikor felért, a gyerek szólni sem tudott, ő pedig ijedten lépett a szobába – hogy mit látott a közös ágyon, most nem tudjuk meg; én a halott, vagy legalábbis eszméletlen Abbyre tippelek (csak egy adalék: Bridg ugyanazt a ruhát viselte itt, mint mikor Ray meggyepálta apját és testvérét, így tippre őket okolta felesége haláláért, és ezt ököllel ki is mutatta, míg a rendőrök közbe nem léptek). A jelenben persze csak az üres szobát találja, és a lánya sincs itt. Az érzelmei azonban végre legyűrik, és halk, de annál szívszorítóbb zokogásba kezd.
Miután Mick végzett a sztori kutyának való elmesélésével, felbattyog az emeletre, ahol fia már beverte a szunyát, ruhástól, a piás üveget szorongatva. Kiveszi a kezéből az üveget, aztán hagyja pihenni. Kemény menet volt ez (és lesz is), én mondom...
Hogyvoltíró a twitteren - további tervek, megjelenések, készültségi fok információk:
Facebook kommentek