Fogalmam sincs, hogy mi lett a tyúkokkal, akit a főcímben abúzálnak, talán levest főztek belőlük, hogy azzal fizessék ki a lakodalmas rockzenére óbégató férfikart, akik olyan lelkesen nyomják a kezdő képsorok alatt, abban a pajtában. Annyi biztos, hogy már háromszor csendült fel a szintetizátorral felpörgetett kanna sampler, amióta legutóbb jelentkeztünk, így úgy lemaradtunk, mint Márk a szalonnás-hagymás omlettről. Hogy pótoljunk, most azonnal két részt kanyarítunk egybe, vagyis mindenki kucorodjon le ni, ide a kemence tövibe, és csendesebben hántsa a tengerit, meg nyomogassa a bidzsúeld bliccet, amíg szépen elmesélem, hogy is történt.
Szerdám például úgy, hogy érkezett 24 birka, akiket jól meg kellett hámozni, mint emós kölyök az akciós Lidl-banánt, csak itt a banán béget és elrohan, rúg, harap, majd mély depresszióba esik a hámozás közben. Nem is megy nagyon a művelet Gábornak pedig a kamerába is egyenesen belemagyarázza, hogy egy átlagos birka repülési sebessége 25 kilométer per óra, ő meg azt tartja, persze csak sík terepen és rövid ideig, mert mégis csak két lába van, a birkának meg pont kétszer annyi. A baj csak az, hogy hiába terpeszt a kamera előtt sztreccs nadrágban, mint egy nekivadult balett táncos két szem eki után, azért csak egy dombon kergetőznek azok a birkák, ráadásul még a kapun is kitörnek, ha éppen ahhoz van kedvük.