Gina affektálva ismerteti a nem létező Nagy Testvér üzenetét, amely szerint a házi szavazás első helyezettje jutalmul a sufniban tölthet egy éjszakát a másodikkal. A lemaradók kedvéért feloldom a kódot: Dávidról és Viviről van szó. A káröröm és a potenciális nemi erőszak gondolata felpezsdíti a villát, mindenki őrülten drukkol Dávidnak, akinek mimikája valahol a fintor és a görcsös mosoly közt félúton halt hősi halált. A páros vihet magával némi kémiateremtő alkoholt is, elvégre a South Parkban remekül működött, malac-elefánt viszonylatban.

Vivien örül, hogy végre kettesben ütköztethetik „életnézeteiket”, amibe a vacsora utáni azonnali kómában és a megváltó reggel gyors eljövetelében bízó Dávid fájdalmas ööööööö-vel törődik bele. Lehet, hogy ennél még a szex is jobb lenne, de már késő. Egyéb közös témák (esetleg lager sör) hiányában marad a kölcsönös analízis: Vivi egy ötéves kislány érzelmi szintjén rekedt, Dávid meg „bevarrt seggű”. Erről ennyit. A kihívás utáni összefoglaló legfeszültebb része mindig az arról folytatott párbeszéd, hogy ki lesz majd az ellenfél abban a jövőben, amely már a múlt, úgyhogy most is vadul fészkelődöm a székemben Ati és Dávid elmélkedése közben. Állítólag ez most azért érdekes, mert kiderül, hogy Ati nem bontotta ki az igazság minden részletét, amikor azt mondta, hogy nem befolyásolta senki. Pedig Dávid igen, sőt, közben fingott is, amit az eseményről tudósító Ati helyettünk is hallott és érzett.

A második blokkban katolikus-gyorstalpalót kapunk, melyből kiderül, hogy néz ki egy gyónás. Úgy, kérem szépen, hogy akinek „vaj van a füle mögött”, annak egy szobában, egyedül, egy – itt gyóntatópad néven emlegetett – imazsámolyra térdelve kell a kamerába mondania bűneit. Utóbbiak a villatársak ellen elkövetett rosszaságokra korlátozódnak, szóval Krisztián eszkort- és Dávid sorozatgyilkos-múltjáról hiába akarnánk hallani. A keresztény Atinak sem tűnik fel az olyan részletek hiánya, mint a pap, a titkosság és a feloldozás, ő amúgy a hangos büfiket és pukikat bánja leginkább, de tulajdonképpen azokat sem, mert viccesek. Azt hiszem, ez a legérdekfeszítőbb jelenet, meg az, amikor Gina rájön, hogy nem a zsámoly elé, hanem az alsó részére kellett volna térdepelni. Többen is említik, hogy előtte még sosem gyóntak, és szegények azt hiszik, hogy most már igen. 

Szépségpercek következnek, két külön csokipakolásfőző-technikával és tesztalannyal. Dávid önironikusan sürgölődik, a kész mű Somának korábbi hasmenését juttatja az eszébe. Vivi alkotása sem szebb, viszont valami furát keverhetett bele, mert a némileg szituáció-idegen „gyere, basszál meg!” felkiáltással kezd bele Soma kenegetésébe. Persze, ha ez egy „olyan” masszázs lesz, akkor én kérek elnézést. Nagy küzdelmek közepette sikerül az áldozat felsőtestére applikálni némi darabos cuccot, Krisztián pedig nem tudja magában tartani a felismerést:

Olyan, mintha mellbe szartak volna!

 Valljuk be, ezzel azért nem olyan könnyű vitába szállni.

Az egy fokkal esztétikusabb, saját készítésű krémmel Dávid kényezteti magát, Zsolti meg valahol a tévé előtt, Patrik kezét szorongatva zokog hangtalanul.

Az ecset és a kence találkozása tocsogó hangot generál, amiről Krisztiánnak szívmelengető asszociációja támad. Na, vajon mi jut eszébe?

      1. Pajkos gyermekek a pocsolyában tapicskolnak.

      2. Édes kis levelibéka a vízbe csobban.

      3. Ki-be jár a kárszeg.
     
      4. Egy cuki kutyus vizet lefetyel.

Igen, pontosan.

Vivi szorgos keze alatt eközben új szuperhős születik: Hölgyeim és Uraim, a Kakiember!

Dávid szemébe belemegy a csokikrém, mire Krisztián kifejti, hogy ő pont ezért nem kockáztat, hiszen a kontaktlencséjével reakcióba lépve az anyag neki egyenesen az agyába juthatna, azt pedig egészen biztosan nem élné túl. Soma Fekete Pákó fiatalabb verziójának titulálja Dávidot, ő maga pedig a „kis kukac” címet kapja meg Ginától. Krisztián ismét kénytelen szóba hozni a kárszeget, mert régen emlegette már. Arra kíváncsi, mi lenne, ha bekenné a trutyival, de csak a szája nagy, ekkora rizikóba még ő sem állna bele. Mert mi van, ha mégsem nő meg? A Dávidon és Somán végrehajtott emberkísérlet végeredménye a következő: a csokimassza csak addig barnít, amíg le nem mossák. Megint összetört egy álom.

Anikó ezután brutálisan támad a szegény nézőkre az infóval, miszerint Ati ismét egy lánnyal fog párbajozni. Ha ennek nincs hírértéke, akkor nem tudom, minek van. A sokkból felocsúdva ugrunk is a kihívásra, ami után Soma megpróbál véleményt nyilvánítani, de az ő tempójával, a csicsergő Gina mellett ez mission impossible. Vivi elmagyarázza, hogy azért áll Gina mellé, mert ő is felszólalt az isteni Zsolti érdekében, ami persze akkor necces volt, mert előtte Mici stábjában kezdett. Krisztiánnak ez még mindig fáj, de az még jobban, hogy Gina nem tiszteli eléggé, még a hangját is felemeli vele szemben. A bűnös a puffogó FÉRFIT hátrahagyva vonul taktikai megbeszélésre, aminek lényege, hogy Vivivel és Somával olyan hangzavart produkálnak, mint alsós táborozók a Balcsi felé tartó vonaton. Atiéknál nyugisabb a helyzet, ott stabilitás van és józan érvek, a fő szabály pedig az, hogy minden feladatba 110%-ot kell beletenni. Még jó.