Visszatért a könyvtáros csapat és velük a hogyvoltok is, nem rettenve meg attól a ténytől, hogy a Universal Channel kivonulása miatt a friss évad nem érhető el magyar szinkronnal. I can speak English, I learn it from a book, biztatja magát a hogyvoltíró, akárcsak Manuel a Fawlty Towers-ből, és így felbátorodva ugrik neki az eredeti nyelvű évadnyitónak. Ami, már most leszögezem, pörgős, vicces, tele mindennel, ami miatt szeretjük ezt a sorozatot.
Egyiptomban kezdünk, az egyik piramisban amcsi kircsi csopcsi, akarom mondani, amerikai kiránduló csoport vonul, egy Barry nevű, bottal sántikáló férfi azonban unja már a festett falakat, urnákat, ő múmiát akar látni. A turista headsetből ekkor hangot hall, ami egy rejtett kamrába irányítja, ahol díszes szarkofágot talál. Elégedett arccal húzza félre a fedelet, majd előkapja telefonját és csinál pár szelfit a benne talált múmiával a háttérben. Hülye usákok, usák hülyék. Ám ekkor váratlanul fekete füst kezd előbodorodni a tetemből, barátunk hangos ordítással jelzi, hogy ez neki nem oké.
Váltunk a Brit-szigetekre, ahol könyvtárosaink valami druida ereklyét akarnak levadászni. Eve szerencsésen csapdába ejti a szarvmaszkos őrzőket, Flynn meg felmászik egy gólemszerű szoborra. A leletet rejtő kamra egy ősi táblajáték kombinációjával nyitható, a csoportos brainstorming közben Eve már elég nehezen tudja tartani a hálócsapda kötelét. Siessetek már, ezek a kecskeszarvúak mindjárt kiszabadulnak!, figyelmezteti társait, a tudálékos Flynn persze kijavítja: Azok igazából kosszarvak ám! Eve nem tud bemutatni neki, mert két kézzel kell tartania a kötelet. Cassandra végre megadja a helyes kombinációt, a rejtekajtó felpattan, Flynn diadalmas arccal kapja ki az ereklyét. Ideje menekülni, mert a szobor nádburkolata lángra kap, szerencsére Ezekielnek pont mostanra sikerült megjavítania a kocsit, és a csapat hangos diadalrikoltással elszáguld.
Az Annexben Eve önvédelmi edzést tart Jake-kel, a srác nem érti, miért van erre szükség, neki jópár diplomája van, az eszéért alkalmazták a könyvtárban, nem a muszklija miatt. Az is zavarja, hogy főnöke nő létére bunyóban jobb nála, és miután Eve távozik, dühében bemos egyet a homokzsáknak, ami ettől leszakad a tartóról és a túlsó sarokig repül. Jake meglepődve vizsgálgatja öklét, és azon sajnálkozik, hogy ezt az ezredes nem látta. Váltunk egy múzeumra, ahol záróra után a Curtis nevű éjjeliőr végigjárja az emeletet és egy kiesett üvegszemet gondosan visszahelyez az ember belső szerveit bemutató műanyag szoborra. A szobor megmozdul, majd sorra a teremben található többi is, és lassan a teremőr felé közelítenek, közben félhangosan olyasmit mormolnak, hogy „stendec, stendec”. Curtis a szokatlan élmény hatására úgy dönt, inkább elájul.
Az Annexben vidáman dumcsizik a csapat, az elmúlt négy hétben öt ereklyét gyűjtöttek be, azért ez pöpec eredmény. Eve félrevonja Flynnt és valami furcsa megérzésről beszél neki, túl jól megy minden, általában ilyenkor szokott beütni a gebasz. A nagy bukások váratlanul történnek, gondoljunk csak a római birodalomra, a majákra vagy az iwiw-re, fejtegeti. Végszóra a könyvtáros album lángra kap, a megpörkölődött lapok szanaszét repülnek. Jake poroltóval oltani kezdi, mindenki meglepődve néz, Flynn nyugtatja az újoncokat: Semmi gond, gyűjtsétek össze a lapokat, no problemo! Maga után vonja Jenkinst és Eve-et, és a folyosón már teljesen más hangnemben folytatja: Zamek, ez itt marha nagy problemo, ilyen még nem történt! Jenkins szerint túl sok esemény van készülőben, és ez terhelte túl az albumot.
Mire visszatérnek a terembe, Cassandráék már összeszedték az épségben maradt papírfecniket, de azokból nem igazán jön ki értelmes szöveg. Persze a matekzseni lány fejében némi tudományos halandzsa után összeáll a megfejtés: Science Museum Boston, azaz a Bostoni Természettudományi Múzeum. Ott most nyílt meg Az emberiség története c. kiállítás!, csapnak egymás homlokára a könyvtárosok, és a hátsó ajtón át máris indulnak oda.
Eközben Bostonban a szerencsétlen teremőrt két férfi és egy nő faggatja a történtekről, de Curtis csak azt ismételgeti, hogy a szobrok megelevenedtek, ő meg elájult. Nem tud ez semmit, engedd el!, utasítja a nő a társát, aki erre valami nyugtatót fecskendez Curtis nyakába.
Bostonban a tengerparton álló múzeum felé közeledve Cassie azon örvendezik, hogy itt van kiállítva a híres antiküthériai szerkezet, az ismert ókori időmérő és számológép. Jake-et és Ezekielt azonban sokkal jobban érdekli a kikötőben pihenő kiállítási tárgy, egy 50-es évekből származó tengeralattjáró: Barbel osztályú, egypropelleres, vágnak egymás szavába a fiúk, de Eve erőteljesen figyelmezteti őket, hogy dolgozni jöttek, nem hajókázni, irány befelé a múzeumba. A biztonsági őr azonban elhajtja a látogatókat, némi fennforgás történt az éjjel, emiatt csak később nyitnak. Eve és Flynn rámenősen faggatni kezdi a fickót, mire az elárulja, hogy az éjszakai őr valszeg bekattant és szétdobálta a kiállítási tárgyakat, most a kórházban pihentetik. Flynnék indulnak oda, a másik három addig nézzen szét az épületben. És semmi tengeralattjárózás!, figyelmezteti őket Eve.
A kórházban Curtis nem akar semmit se mondani Flynnéknek, mire a könyvtáros úgy dönt, ráijeszt. Korábban már észrevette a férfi nyakán az apró sebhelyet és szája körül a furcsa hártyaréteget, ami bizony titkos kormányügynökök beavatkozására utal. Képzelje, mi is ügynökök vagyunk, és ha nem vall, ezzel a fecskendővel halálos dózist nyomok magába, fenyegetőzik szigorú arccal. Ne már, hiszen egy BIC márkájú golyóstollat szorongat a kezében, mondja erre Curtis. Na jó, ez nem jött be, mit szólna inkább 20 dolcsihoz?, kérdezi Eve. Végül megállapodnak 50-ben, és Curtis előadja nekik az egész sztorit, nem feledkezve el arról sem, hogy a szobrok azt hajtogatták: „stendec”. Ezt meghallva a teremben lévő pár öntudatlan beteg is ismételgetni kezdi a szót, Flynnék meglepődve hallgatják a szokatlan kórust.
A csapat visszamegy az Annexbe, ahol Jenkins diaképes vetítést tart nekik a különböző ártó és védő szellemek témakörében. Flynn tudja, hogy az előadás hosszú lesz, ezért kis tüzet csihol és mindenkinek kioszt egy-egy nyársat és hozzá pár szem pehelycukrot sütögetni. A tudományos diákkör végső konklúziója: itt védő szellemekkel van dolgunk, amik valami értékes dologra leselkedő veszedelemre figyelmeztetnek. Jake-nek hirtelen beugrik valami: Mi van, ha a szobrok meg a páciensek nem is azt mondták, hogy „stendec”, hanem hogy „stekhdak”. Ez ugyanis egy ősi egyiptomi szó, a pontos kiejtését senki sem ismeri, viszont azt jelenti: hours of the day, azaz órák. Tehát egyfajta naptárról vagy időmérőről lehet szó, vonja le a következtetést, mire Cassandra felkiált: Az antiküthériai szerkezet a múzeumban! Oké, visszamegyünk Bostonba, mondja Eve, majd az izgatottan fészkelődni kezdő Ezekielre és Jake-re nézve hozzáteszi: De semmi tengeralattjárózás!
Bostonban az egyik kajáldába belép a film elején látott Barry nevű sántikáló fickó és nekiáll átnézni a város nevezetességeit bemutató prospektusokat. Szanaszét dobálja a füzetkéket, végül megtalálja Az emberiség története c. kiállításra vonatkozó prosit és nézegetni kezdi. A tulaj odalép hozzá: Mit képzel, szedje csak össze szépen, amit szétdobált! Barry szeme feketére vált és hullámot bocsát ki magából, mire a kajáldában tartózkodók hangos vitatkozásba kezdenek egymással, sőt némi bunyó is kerekedik. Barry a botját hátrahagyva, elégedett mosollyal és peckes léptekkel hagyja el a helyszínt. Amint kilép az ajtón, a kajálda közönsége lenyugszik és értetlenkedve néznek egymásra.
A múzeumba lépve Cassandra alapból is gyors beszédtempójának kétszeresével mesél a többieknek az antiküthériai szerkezetről: nem tudni, ki készítette, de a találmány legalább 1000 évvel előzte meg a korát, követi a hold és a nap járását, előre jelzi a napfogyatkozást, stb, viszont amióta előkerült a tengerből, nem sikerült beindítani. Igen, de akkor most miért ketyeg?, kérdezi Ezekiel és tényleg, a szerkezet mutatója mozogni kezd. Cass észreveszi, hogy a sarkcsillagot jelző pont nem jó helyen van, pár fokos az eltérés. Ami hosszúsági és szélességi koordinátákat jelent, mondja Flynn, Ezekiel már pötyögi is be az adatokat a kézi GPS-be. A megadott hely itt van az épületben, a csapat indul az alagsorba.
A kajáldába megérkezik az a kormányügynök, aki már Curtist is vallatta, és kihallgatja a főnököt. Prichard ügynökként mutatkozik be neki, a DOSA (Department of Statistical Anomalies, Statisztikai Anomáliák Minisztériuma) nevű kormányügynökségnek dolgozik. A fejsérülését borogató főnök megmutatja a múzeumi prospektust, amit a furcsa idegen keresett, Prichard megköszöni és elvonul.
A múzeum egy régi, XVIII. századi templom romjaira épült, a megadott koordinátákkal jelölt helyen, egy befalazott fülke mögött porlepte régi ládára bukkan a csapat. A tetején egyiptomi motívum, Hórusz szeme látható, Flynn szerint ezzel valami értékes lelőhelyet szoktak jelölni. A nagy beszélgetésben nem veszik észre, hogy Barry az egyik oszlop mögött lapul és kihallgatja őket. Hívják Jenkinst, aki szerint a figyelmeztetés a káosz és a kárhozat egyiptomi istenére Apepre vonatkozik, aki Ra napisten fő ellensége volt. Ra bebörtönözte, hogy az idők végezetéig nyugta legyen tőle, viszont úgy tűnik, Apepnek sikerült kiszabadulnia. Az album helyreállítása közben ugyanis Jenkins újságcikket talált egy leszerelt tengerészgyalogosról, bizonyos Barry Dubeckiról, aki nemrég piramislátogatás közben eltűnt. A tudósok a közelben pont akkor hoztak felszínre egy régi szarkofágot, ami minden bizonnyal Apepé volt. Jenkins szerint Barry valahogy kiszabadította Apep szellemét, ami cserébe elfoglalta a katona testét. Réges régen a legelső könyvtáros feladata az volt, hogy a végtelen tisztaság és a végtelen gonoszság szelleme közti egyensúlyt biztosítsa, ezért a gonoszt bezárta egy titkos portálba. Apep szándéka most az, hogy a megfelelő kulccsal felnyissa ezt a portált.
Na és hol a kulcs? Nyilván a most megtalált ládában, de azt olyan komplikált zár nyitja, hogy még a főtolvaj Ezekilnek is több órába telne megfejteni a kódot. Valamilyen kütyüvel bele kéne lesni a szerkezet belsejébe, hogy állnak benne a fogaskerekek, de ehhez röntgenkészülék kéne, ami ugye nincs a közelben. Viszont van a tengeralattjáróban egy szonár, az is jó lenne, veti közbe Cassandra. Ezekiel és Jake felpattan és elrohan a szonárért, persze megígérik, hogy sietnek vissza. Ezt kihasználva Barry is kioson, de előtte még viszályhullámot küld a három hátramaradt könyvtárosra. Azok egy pillanat alatt összevesznek és csak akkor hagyják abba, amikor Barry eltűnik a kijáraton át. Hát ez meg mi volt?, néznek egymásra, Eve odaszól Flynnek: A nagy hadonászásban majdnem kiszúrtad a szemem. Szem, ez a kulcsszó!, világosodik meg Flynn, és meg sem várva Ezekielék visszatérését, nekihasal a ládának. Cassandrával rövid agyalás után rájönnek, hogy mivel a Hórusz szimbólum tulajdonképpen egy sólyomszemből kicsorduló könnycseppet ábrázol, az ehhez tartozó számok adják a nyitó kódot. Egymás szavába vágnak, alig értek valamit, de nekem nem is kell, elég ha ők értik egymást. Lényeg, megvan a kód és működik! Felnyitják a ládát, de az ankh formájú kulcsnak csak hűlt helyét találják, Apep már megszerezte.
De mi a fenét csinálnak ennyi ideig Ezekielék? Ők bizony akadályoztatva vannak, mert ugyan kiszerelték a szonárt, de közben a tengeralattjáró magától beindult és úszik a nyílt tenger felé. Kétségbeesetten hívják Eve-et, közben a submarine fordulni kezd és egy automata hang figyelmeztet, hogy 1 perc múlva torpedókilövés. WTF?, néznek egymásra a fiúk, de se a kilövést nem tudják leállítani, se a hajót. Ezúttal Eve kapcsol a leghamarabb és arra utasítja őket, gyorsítsanak a hajó sebességén. A torpedónak ugyanis legalább 400 yard kell, amire beélesíti magát, ha ezen a távolságon belül lövik ki, akkor nem fogja felrobbantani a múzeumot. Így is történik, a torpedó ártalmatlanul csapódik a kikötő falába, és most már a tengeralattjárót is le tudják állítani, az azonban még így is nekiütközik a partnak. Ennek hatására a múzeum előtt mély gödör nyílik, az ankh-kal a kezében ott várakozó Apep/Barry kötél segítségével gyorsan leereszkedik a mélybe.
A gödröt persze a könyvtárosok is észreveszik, Flynn rájön, hogy az egész felhajtás csak arra szolgált, hogy Apep lejusson a portálhoz. Egymás után leereszkednek és keresni kezdik Apepet, aki már be is illesztette az ankhot a megfelelő helyre. Add vissza a kulcsot és a testet, amit elfoglaltál!, kiált rá Flynn, nem győzhetsz le egy istent!, vág vissza Apep. Ismét viszályhullámot küld rájuk, a csapat tagjai dulakodni kezdenek egymással, de szerencsére közben kikerülnek a hullám hatósugarából. Flynn rájön, hogy Apep az emberek közti különbségeket felhasználva szítja köztük a viszályt, és ennek csak egyetlen ellenszere van: ha egységbe tömörülnek és összehangoltan cselekednek. Máris kész a megoldás: amatőr dalkörnek álcázva magukat a „János bácsi a csatában” kezdetű indulót énekelve lépnek elő, a lányok táncikálnak, a fiúk a háttérben vokáloznak. Rendkívül vicces látvány.
Apep főisten létére eléggé meglepődik, hát még attól, amikor Jake előrelép és egy erős jobbegyenessel a földre küldi. Ugye milyen hasznos volt a film elején a bunyózást gyakorolni? A portál nyílni kezd, de Jake még időben odaugrik és kirántja az ankhot. Ünnepelni azonban nincs idő, mert ekkor fegyvert szegezve Prichard ügynök és csapata vonul be és követeli a kulcsot a DOSA nevében. Add oda nekik, mi úgyis fradisták vagyunk, nem dó(z)sások, mondja Flynn Jake-nek, majd jó hangosan odasúgja Eve-nek: Neftisz gömbje nélkül úgysem tudják használni. Prichard persze meghallja és kéri a gömböt is, ott van annál az eszméletlen fickónál, int Flynn a fejével Apep felé. Prichard felrázza az istent, mi az isten van?, kérdi az, és ráküldi az ügynökre a szokásos viszálykeltő hullámot. Prichard abban a pillanatban összevitatkozik az embereivel, ezt kihasználva Flynnék csendben lelépnek. Apep elhagyja Barry testét, a veszekedő ügynökök lenyugszanak és magukkal viszik Barryt.
A volt tengerészgyalogost később a női DOSA ügynök faggatja, képes példabeszédben a szalamiszi csatát idézve fel neki, ugyanis Barry ragaszkodik ahhoz, hogy semmiről se tud semmit, pont úgy, mint a bevezetőben már emlegetett Manuel: I know nothing. A nő arról beszél, hogy Szalamisznál a görögök úgy győzték le a négyszeres túlerőben levő perzsa hajóhadat, hogy a görög vezér az egyik szolgáját azzal az álhírrel küldte az ellenséghez: a görög hajóflotta visszavonul. Tehát hazugsággal csalták csapdába a perzsákat, pont úgy, ahogy most maga hazudik nekem, mondja a nő, és megmutatja Barrynek a telefonnal készített múmiás szelfit.
Az Annexben ismét vidám a hangulat, mission completed, mégis jó a csapat, Eve sem aggódik már. Jenkinst azonban zavarja a DOSA, már csak az hiányzott, hogy ilyen amatőrök ereklyékre vadásszanak, mikor azt sem tudják, melyiket mire lehet használni. Flynn félrevonul Eve-vel, ugye megmondtam, hogy minden oké lesz, lám, legyőztük Apepet és nálunk van az ankh. A szőke könnyed puszit nyom a könyvtáros arcára: Ankh you, mondja erre Flynn, én meg nagyon röhögök a poénon.
Pedig vidámságra nincs nagyon ok, mert miután mindenki nyugovóra tér, Jenkins és Flynn komoly beszélgetésbe kezd. Flynn felidézi mentora, Judson szavait, aki már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy nagy harc fog kitörni a jó és a gonosz erői között. Eve, a védőangyal, érzékeny idegrendszerével valószínűleg érzi ezt, és ezért aggódik a csapatért. Maga szerint is kitör a háború?, kérdezi Flynn Jenkinstől, a válasz nem is annyira meglepő: Nem, uram, már el is kezdődött.
Facebook kommentek