A tegnapi nap mérlege:

• Nico világbajnok, jeeeeeee
• Egy IGEN
• Egy földönkívüli szeánsz
• Max ismét hatalmasat autózott
• Vivi majdnem élő adásban hányt
• Zsolti elvesztette a párbajszüzességét
• Jenson és Felipe búcsúztak, kicsit mindkettőt megkönnyeztem
• Két villalakó kiesett (nincs szpojlerezés, ha már az összefoglalót csesztetek végignézni, akkor legalább ezt tessék elolvasni, lusta banda!)

No de. Anikó próbálkozik ma is, kicsit néha akad a softver, a haja meg olyan, mint a Jurassic parkos kalapos dínó és az utolsó mohikán szerelemgyerekének lehetett volna. Hálistennek az első kieső kihirdetésével nem húzzák az időt, azon rögtön túlesünk. Rögtön.... Jó, hát a kibaszott idegesítő "Izgulsz?", "Szerinted visszamész?" és hasonlóan agyzsibbasztóan kreatív kérdések végeláthatatlan sora után végre előkerülnek a fantomképek, Anikó többször üvölti, hogy LÁSSUK, mire a windows végre válaszol, és mutatja az első kiesőt:

Egy perc a búcsúzásra, GEGV, aztán húzzál a parkolóba a kájenért Mici, mondja Anikó, Papinak még átfut az agyán, hogy egy perc vajon elég lenne, hogy....? De nem, sajnos, nincs búcsúnyusszogás, csak egy ikonikus ruhán keresztüli ujjazásra futja, Papi könyörög még az ajtóban szerelmének, hogy valahogy bírja ki ezt a két hetet anélkül, hogy pénzért dolgokat venne a szájába. Nem akarok már megint én lenni, aki a régi VV-k katonás szigorát visszasírja, de ezért korábbi szériákban minimum egy lájtos seggbebaszarintós bünti kinézett volna Papinak:

Összefoglalóra így szerencsére kevesebb idő jut, a kampányvideókkal kezdünk, melyek fő témája a mannequin challenge. Tudnám honnan vágják a lakók, hogy most ez a közösségi média legújabb ombre hajfestése, azaz mindenki csinálja, csak minek. Dávid videójában rögtön megvillantja, hogy nem hiába tartja magát többre a többi lakónál, és ő majd egyedül megoldja az eszik ige szenvedő alakban történő használatát, kevés sikerrel. Zsolti még ennél is messzebb merészkedik, és a mozdulatlanságra ítélt  és így védekezésre képtelen lakók különböző nyílásait térképezi fel magának mutatóujjával. 

"A sarokban pedig látható az én kis dörmi macim, aki néha dörmög, mert nem szereti, hogyha olyan dolgokat csinálok, ami neki annyira nem tetszik." (Mici)

Feladat. A lakóknak a villa különböző pontjain elrejtett répákat kell megkeresniük, majd párjuk segítségével minél gyorsabban lereszelni. (megjegyzés: ez az a mondat, amelyről nehezen gondoltam volna, hogy valaha is megszületik, pláne az én pennám gyermekeként). Rövid vita, hogy az ellenség egyenlő-e az ellenféllel, Dávid szereti az ilyen feladatokat. Továbbfűzve lulu1.0 örökségét, itt is vannak igen erős áthallások, csakhogy személyes kedvencemet említsem:

"Nekem testhezálló volt ez a feladat, az hogy répát kellett keresni, és lereszelni a hátam mögött, az kicsit érdekes szituáció volt, de hát az lebegett előttem, hogy ez Dávid miatt van." (Atti)

A versenyt egyébként Dávid és Atti nyer, akik kis híján egy kiló répát lereszelnek, így Dávidnak nem, Micinek és Zsoltinak viszont fel kell ölteni a lovaglós T-Rex jelmezt, szerény véleményem szerint egyébként ez ebben a felállásban inkább Dávidnak büntetés. Zsolti és Mici még egy utolsó lehetőséget kapnak, hogy tisztázzák a félreértéseket, mindezt a T-Rex jelmez viselése közben, egyszerűen nem fér bele abba a gyűszűnyi agyamba, hogy hogy tudnak így halálosan komoly ábrázattal vitatkozni (a kibaszott sufniról, MÉG MINDIG A KIBASZOTT SUFNIRÓL), ahelyett, hogy bukfencezve hugyoznák körbe a dohányzót a röhögéstől. (megjegyzés: arról valaki világosítson már fel, hogy Atti miért simogatja ezalatt a kanapén Vivi kezét perverz tata fejjel, eddig tán még beszélni se láttam őket). 

NA DE. Húzzuk itt az időt holmi T-Rex jelmezekkel, meg párbajjal, amikor történtek fontosabb dolgok is, Vivi ugyanis heroinfüggő vasorrú bábának öltözve az ufókhoz imádkozik Zsolt sikeres párbajáért, melyhez Ginát hívja segítségül. Evőeszközök is kellenek, ugyanis azok az antennák, meg szalonna, amelynek jelentőségét nem tudjuk meg, mert azt Vivi sem tudja. 

"Várjál, a varázspálcámmal megigazítom a hajadat." (Vivi)

 Senki ne izguljon, Vivi oktatni fogja tudományát, ha vége a játéknak.

Lö Párbaj

Kapcsolás a villába, Anikó kiskanállal adagolja Papi szájába a drámát, - Jól látom, hogy a könnyeiddel küszködsz? - Igen, jól látod. Zsolti érkezik elsőként a stúdióba, aki az első 10 percben igen ívesen fosik Anikó csúcsos-púpos hajkoronájára, és csak Patriknak ismételgeti zokogva, hogy gyönyörű. Azért menti, ami menthető, és a meleg társadalom védelmében elmondja, hogy nem minden homi sír mindig. Plakáton megérkezik a válasz a lánykérésre is, a megható pillanatokat Anikó kommentárja teszi még feledhetetlenebbé: tök meghatóóóóóó! Jön Dávid, csak szerintem rezgett a léc, hogy Atti váratlanul lesmárolja a búcsúzásnál? Amíg Dávid átverekszi magát a kiskenderesi nyugdíjas sakk klub tagjainak őrjöngő táborán, addig legjobb pillanatok, a stúdióba érkezve azért örül, hogy Advent első vasárnapját a családdal töltheti (megjegyzés: az összeesküvés elméleteket gyártóknak és kedvelőknek is bizonyára feltűnt, hogy Dávid bekészített magának - vagy bekészítettek neki - a villaajtó mellé egy a tegnapihoz hasonló konfettiágyúbizbaszt, vajon előre tudták, hogy visszamegy? Vajon az ufók inkább őt támogatták? Ez is Soros műve?)

Zsolti sajnos túltolja a sokat bántottak szerepet, nagyon bosszantó, de sokkal bosszantóbb, hogy Anikó annyira eltűnik két perc leforgása alatt, hogy egyszerre üvölt Dávid, Zsolt és a közönség, és nincs senki, aki odacsapna nekik, így telik el az utolsó 10 perc. Ennél már csak az kínosabb, amikor ráüvölt a közönségre, hogy CSEND LEGYEN, neeeem, csak vicceltem, LOL. Kortárs beszédek, Attinak még papírról is nehezen megy, szavazás lezárása, valami ma már együtt aludhat otthon a szeretteivel (és szexelhet, tátogja Patriknak Zsolti egy kacsintás kíséretében), jönnek a fantomképek, százalékok, majd a fényképek, nincs nagy meglepetés:

Őszintén be kell vallanom, kicsit sajnálom. Zsoltinak szurkoltam (bár a képzeletbeli bal herémre Dávid nevét véstem fel, mert sejtettem, hogy ő megy vissza), még akkor is, ha Zsolti egy maníros, affektáló kis pöcs néha, de még mindig szimpatikusabb, mint a bociszemeket meresztgető, pillarebegtető, majd hirtelen a semmiből üvöltöző Dávid. Dávid vissza, nincs már védettség, ezt meghallva lányos zavarában rögtön az utcaajtó felé veszi inkább az irányt. Anikó ezek után sírásra görbülő szájjal, drámai hanglejtéssel interjúvolja Zsoltit, aki cseppet sem tűnik szomorúnak, bár itt is kicsit túlteng a sok ÉN MÁR NYERTEM jelige, de én elhiszem neki. Mindenki csatolja be az öveket, mert a VV mostantól turbó fokozatra kapcsol, ma ugyanis újra kiválasztás, két hét múlva pedig elkezdhetjük visszanöveszteni a kihullott agysejtjeinket.