Úgy vártam már az első tematikus hetet, mint Dina körmei a töltést (de most komolyan, valaki küldjön már be egy megszomorodott körmöst a villába, lassan akkorák a lenövések a kis kacsóin, hogy nagykorúsítják magukat és a saját lábukon hagyják el a villát), de erre, amit ma kaptunk, legvadabb, legmerészebb álmaimban sem számítottam. Öveket becsatolni, mert a babás hét olyan olyan ritka pillanatokat tartogat számunkra, melyeket értékes gyöngyszemekként fűzhetünk fel emlékezetünk nyakláncára, hogy azután a végtelen örökkévalóságig gyönyörködhessünk bennük. Békés éjszakai képekkel nyitunk, babák, papák és mamák egy olyan boldogabb és szebb jövőről álmodoznak édes félmosollyal a szájuk sarkában, ahol 36 millió, egy rtl-es műsorvezetői állás és a story magazin címlapfotója már mind az övék, csak Tivy és Zserbó szerelmének bimbódzása töri meg néha-néha a csendet.

Egészen addig, amíg a kis robot szarógépek kórusban el nem kezdenek üvölteni, aminek egyenes következményeként az éppen szolgálaton kívüli, pihenni vágyó szülők túlordítják a babákat is, eszményi. Mici, az ősanya kiküldene mindenkit a picsába a kertbe, ott üvöltesse a gyerekét, ő pihenni akar.

Mindeközben Evelin úgy próbálja álomba ringatni műszerelmük műgyümölcsét, hogy a feje a plafont verdesi, miközben arról panaszkodik Dávidnak, hogy már 1 (!!!!) órája fent van, nem bírja. 

Az alvásmegvonás és a folyamatos éjszakai peluscserék Zsolt haját viselik meg a legjobban a lakók közül, ami igencsak megmakonyásodott, gazdája pedig reménytelen tekintettel mered a távolba, miközben egy köntös megkötőjével ringatja babáját. Jóindulatú, elnéző mosollyal nyugtázom, hogy egyetlen nap után szinte mindenki azon morfondírozik, hogy vajon saját ütőerük felharapása, vagy a szaunában halálra égés a kegyesebb vég ezekben a gyászos órákban, az is igaz, hogy ők nem önszántukból vállalták a szülői szerepet.

A villalakókhoz újabb vendég érkezik, akinek vezényletével a lakók énekelnek babáiknak. Nem részletezném különösebben a produkciókat, mert minek, ráadásul Zsoltnál szebben úgysem tudnám summázni, ami itt történt:

Feladatot kapnak a gyökerek, le kell rajzolniuk gyermekük jövőjét. Természetesen ebből is veszekedés lesz, Zsolti és Vivi kapnak össze azon, hogy Vivi nem segít, ráadásul

A nézők döntése alapján a fiúk mehetnek egy kicsit pihenni a kertbe, sörözés, foci meg pizza vár rájuk, Somának és Attinak egymás közt kell eldöntenie, hogy aznap este ki kapja a pihenőt, nyilván Atti nyer, ami Soma látens homoszexualitását újfent igencsak megbirizgálja. Nyílnak a redőnyök, a fiúk diadalittas üvöltéssel vonulnak kifelé, Dina könnyed és légiesen nőies búcsújától kísérve: "rohadt gecik, mind egytől egyig, szopjatok le mind bazdmeg, rohadjatok meg gyökér gecik, kapd be, rohadj meg te köcsögbuzifasz". 

Ugyan a fiúk - Atti kivételével - nem tűnnek nagy focifannak, de ennek ellenére leestem a kanapéról a röhögéstől, amikor Atti átmegy klasszik partipúperbe és az első percben ellövi az összes izgalmat, és gyorsan elmondja, hogy mi lesz a végeredmény. Azért hamar feltalálják magukat a kanok, és kihozzák a maximumot a helyzetből, árnyjátékosat játszanak a vászon mögött, ami Tivy hugyozásában teljesedik ki. Vivi eközben nem igazán bír a babával, olyanokkal igyekszik megnyugtatni a kis pelusost üvöltve, hogy

Vivi meztelenre vetkőzteti kínjában a síró babát, hátha az segít, mire Soma megjegyzi, hogy tiszta anyja ez a baba. Azt este végére a felelősségteljes anyák is csatlakozhatnak a meccsnézésben megfáradt férfiakhoz, a program egy csodálatos árnyjáték előadásban csúcsosodik ki, melynek fő irányvonala a szopatás, baszatás, és Vivi csöcsei.