A félmeztelen, nyakig véres Elijah-val nyitunk, aki terminátorként üldöz egy fehér ruhás, kétségbeesett lányt. A barna hajú leányzó egy vörös ajtóhoz rohan, próbálja kinyitni, de nem sikerül… Megesküdnék rá, hogy a csajnak előbb Hayley-arca van, majd Nina Dobrevvé változik (a Vámpírnaplók Elena Gilbertje/Katherine Pierce-e, avagy hasonmása)! Elijah elkapja a grabancát, és minden könyörgés ellenére a nyakába mélyeszti a fogait…
Mikor rendes ősink magához tér, még mindig le van láncolva – ezek szerint ez csak álom volt és/vagy Anyu babrált az elméjével. Mindegy is, ideje szabadulni, csakhogy a láncot bűbáj védi. Esther érkezik és teázva érdeklődik fia álmairól. Elijah, mivel mozogni képtelen, csak szimplán elküldi őt a francba. Anyu rápirít, hogy szedje össze magát, mert megbeszélnivalójuk van, és tovább folytatja a faggatózást, felemlegeti Hayley-t, és persze magas lóról közli, hogy addig senki nem megy sehova, amíg ő be nem fejezte (a litániát)… Az ősi tekintete, mint a ketrecbe zárt vadállaté. Aztán Esther előadja neki is azt a bolond ötletet, hogy családegyesítés, új élet egy másik testben – egy boszorkány testében, mentesen a vámpírléttől. Az érdektelenség hatására pedig érzékeny pontra üt: az erkölcsös Elijah maszkja mögött egy vérszomjas démon rejtőzik, és rámutat arra is, hogy ismeri fia legféltettebb titkait is… A szekrény mélyéről előrángatja Elijah első szerelmét, aki egy fiatal özvegy volt a falujukban, mellesleg egy misztikus vérvonal szülöttje: hasonmás. Aha, szóval, innen a hasonlóság! A lányt Tatiának hívták. Naná, hogy Elijah emlékszik rá, és arra is, hogy a lányt Esther ölte meg. Anyu ködös megjegyzései viszont arra engednek következtetni, hogy rendes ősi rosszul ismeri a sztorit… Bűbáj hatására flashback jön, ugrunk vissza vagy ezer évet…
A falu Samhaint ünnepli, lesz áldozatbemutatás, tábortűz, táncos mulatság, miegymás. Tatia gyönyörű, a nők irigyek rá, a férfiak pedig mind őt akarják – ő viszont tánc közben a távolból figyelő Elijah-ra mosolyog. Anyu kiszúrja a szemezést. Aztán jön az enyhén kapatos Klaus, és hirtelen lesmárolja a lányt. WTF!!! Elijah néz egy nagyot, majd durcizva lelép, és így nem látja, hogy Tatia nem örült annyira az ilyesfajta érdeklődésnek. Később az áldozatra szánt Loki malac (muhaha!!!) mellett beszélik meg a dolgot. Elijah azt hiszi, hogy a lány mást szeret; Tatiáról pedig kiderül, hogy a férje halála után meg kellett volna ölnie magát, de ő az életet választotta – hogy újra szerethessen. És tökösen kijelenti, hogyha Elijah nem mártírkodna durcásan az árnyékban, akkor pontosan tudná, hogy őt szereti! És ezzel le is veszi a lábáról a fiút, aki ott helyben megcsókolja – bár a disznóól mellett nem túl romantikus, de ki nem szarja le! Bűbáj vége. Anyu belengeti, hogy ez volt a boldog kezdet, az öltönyös pedig hozzáteszi, hogy a tragikus vég pedig az lett, hogy Esther lecsapolta Tatia vérét, hogy annak misztikus erejével elnyomja Klaus farkasénjét…
Davina jól bevághatta a fejét, mert még mindig eszméletlenül fekszik a faházban, Cami szerint kórházba kellene vinni. Klaus az ajtóban ácsorog (valószínűleg nem hívták be), és Kalebbel/Kollal egymást osztják – a vége az, hogy az ősi kijelenti, hogy Davinát nem bántja, de a pofátlan kölyök testi épségéről szó sem esett… Cami szerint fontosabb dolguk is van, úgyhogy a srác életben marad, Cami pedig indul a kocsiért, hogy a boszit kórházba vihessék. Na, ezt pont nem kéne!!! Amint kihúzza a lábát, kibújik a szög a zsákból: Klaus rájött, hogy Kaleb = Kol, és már a családi vacsi óta várta az öcskös felbukkanását. Kol persze nem bírja abbahagyni a kekeckedést, mire az ősi Cami után kiabál, hogy inkább mégis megölné ezt a srácot… de nem kap választ. Cami eltűnt, csak a véres kocsi és Apu hűlt helye maradt utána.
Megy is a telefon Elijah-nak – vagyis a hangpostájának, hogy segítség kellene, Kolt pedig utasítja, hogy ébressze fel Davinát, hogy a boszi visszahívhassa Mikaelt. Az öcskös viszont nem működik együtt, így a dühös hibrid egyedül indul vadászni. Amint lelép, Kol azért megpróbálja magához téríteni a lányt, de egyelőre nem sikerül. A telefonja csörgését figyelmen kívül hagyja, mire elered az orra vére… hát, ha ilyen bátyád van, minek kellene ellenség? Vincent/Finn a fejleményekről érdeklődik, mire Kol féligazságokat mond: Davina a Klaus és leszármazottai közti kötelék megszüntetésén dolgozik, ha készen lesz, tuti elő fog kerülni a karó. Erre Finn közli, hogy Anyunak kötelékestül kell Klaus, és parancsba adja, hogy vagy a bűbáj, vagy a lány legyen elpusztítva…
Mikael magával hurcolja Camit az erdőbe, mondván ő lesz a biztosíték a Klaus elleni bunyóban. Csak előbb enni kéne. Cami megint előveszi a pszichodumát Apu megszállottságát illetően, de akár a falnak is beszélhetne – Mikael zenét hall, és a közeli Halloween buli felé indul kajálni…
Kol belopózik a szobába, ahol Davina a bűbájt készíti elő – jó sok telerajzolt pergamen, meg néhány fura dolog. Talál egy ágas-bogas izét, rögvest tudja, mi fán termett, és némi varázslattal megbabrálja. Davina végre felébred, a fiú hogyvoltozza, mi történt, miközben ki volt ütve – azzal együtt, hogy a karó is eltűnt, sajna… Davina a karkötővel próbálja magához rendelni Mikaelt, de az nem műkszik, Kol meg mélyen hallgat arról, hogy miért is nem. Erre a boszi úgy dönt, muszáj lesz befejeznie a bűbájt, mielőtt még Apu meg találja ölni Klaust.
Hayley hozza a hírt Marcelnek, hogy a farkasgyerekek biztonságban odaértek a menedékhez. Hurrá! Megveregetik egymás vállát, de végül oda lyukadnak ki, hogy Elijah nincs meg. Hayley mindenhol kereste, és nem mellesleg Oliver is eltűnt. Úgyhogy elindulnak megkeresni a hiányzókat.
Esther azon mereng, hogy milyen ocsmány dolog mások vérén élősködni – pedig Apu és Anyu csak erőssé akarták tenni a gyerekeiket, de helyette csak elátkozták őket (hja, az Év Szülője címre mindketten esélyesek!). Flashbackben a félpucér Klaust látjuk az erdőben – körülötte vér és emberdarabok mindenütt. Összesen hat ember – adja meg a választ a ruhát hozó Elijah. Klaus rémült, nem érti, mivé lett, de bátyja megmondja a tutit: Klaus vérfarkas, arra kárhoztatva, hogy teliholdkor átváltozzon. Apu pedig oltári mérges, mivel ez a kórság örökletes… tehát nem Mikael az apja. Jófej tesó viszont biztosítja, hogy ez köztük nem változtat semmin! Ekkor Tatia jelenik meg a fák között, és látva a „tetthelyet” megrémül, és elrohan… Elijah a jelenben fejezi be a sztorit: utánament, és megigézte a lányt, hogy felejtsen el mindent. Anyu viszont kiábrándítja: pár napja voltál vámpír, gőzöd sem volt, hogyan kell igézni! De nem! De igen! De nem!
Anyu megforgatja a kést azzal, hogy úgy hitte, Tatia Elijah felesége lesz, akit ő majd lányaként szerethet… Elijah esküszik, hogy nem bántotta. Pedig igen – ideje emlékezni! Újabb flashback jön: Elijah utoléri Tatiát, aki elesik, és nem engedi közel magához a férfit, mondván szörnyeteg. És az ösztönök tényleg erősebbek, mint a józan ész: Tatia megvágta a kezét, és csurom vér, mire Elijah menekülésre szólítja fel, mert képtelen ellenállni… Pár perccel később elkapja a zsákmányt, és kiszívja a vérét. A jelenben az öltönyös még mindig tagad, úgy hiszi, anyja bűbája miatt látja ezeket a képeket…
Klaus követi a nyomokat, amiket Cami hagyott neki – okos lány! Talál is egy tábort, ám hullák helyett egy csapat ágyútöltelék megigézett ember néz vele farkasszemet, akik átadják Mikael szokásos, magasröptű üzenetét, majd igyekeznek az ősi hibrid útját állni. Klausról leperegnek a sértések, majd nekiáll módszeresen átvágni magát a tömegen, ami apja és közé áll…
Kol minden rábeszélése ellenére Davina eltökélten készül terve végrehajtására. A lány pontosan tudja, mit és hogyan akar csinálni, erre Kol taktikát vált, és segíteni akar. Némi boszi-elmebajnokságot követően megegyeznek abban, hogy egyiküket sem túl kifizetődő alábecsülni…
Feljön a nap. Mikael egy raktárszerű helyre hurcolja Camit, és a lány néhány megjegyzésének hatására szabad folyást enged a gyűlöletének, és kibeszéli azt, ami évszázadok óta böki a csőrét. Büszke volt, amikor Niklaus megszületett, de hamar csalódnia kellett. Amikor megtudta, hogy nem ő az apja, megkönnyebbült – aztán kiderült, hogy farkas, ekkor dühös lett. Dühös, mert legkisebb fia, Henrik, Klaus farkasok iránti megszállottsága miatt halt meg; aztán Klaus megölte az anyját, a családját pedig Mikael ellen fordította… (ez is egy szempont). Caminek csak annyi megjegyzése van a témához, hogy Apura ráférne egy terápia. Mikael sebei viszont nem nagyon gyógyulnak, úgyhogy muszájból megcsapolja a lányt…
Úgy fest, Klaus hajnalig vérfürdőzött, már alig maradt ember talpon, a többiek meg darabokban hevernek. Hayley hívja, és közli Elijah eltűnésének hírét – és, bár Marcellel a múltkori véráztatta bunyó helyszínén vannak, jól jönne még egy nyomkövető. Klaus passzol, mivel van egy szabadon eresztett Apu, karóval, tőrrel, és egy roppant értékes Camivel. És, ha Elijah netán előkerülne, szóljanak neki, hogy elkelne itt is egy kis segítség…
Davina és Kol varázsol, de a bűbáj nem működik. D ideges lesz, aztán megfogja a fiú kezét, és rájön mindenre: a szabotázsra, Mikael szabadon engedésére, és… hogy ki is ő valójában. Ezt persze azon nyomban a fejéhez is vágja, aztán mágia-karatéznak egy kicsit, végül Kol elmond mindent: választhatott, hogy vagy a varázslat, vagy Davina, és mivel kedveli a lányt, az előbbire bökött. Ami azt illeti, egyik szülőnél sem volt sok lehetősége, mert a zakkant Anyu szava szent, Apu meg egy erőszakos vadállat. Békejobbot nyújt, de Davinát leginkább a karkötő hatástalanítása érdekli.
Esther és Elijah még mindig Tatia gyilkosának kilétén rugózik. Bár Anyu használta a lány vérét, de már halott volt, amikor Elijah elvitte hozzá – amit rögvest látunk képekben is. Anyu gondolkodási időt kér, és beviszi Tatia testét a házba, aminek, hohó, pirosra festett ajtaja van! Később kitörölte a gaztett emlékét, majd felszólította fiát, hogy mosakodjon meg és törölje le a vért. Így is történt. És azóta is így van: makulátlan öltöny, tiszta kéz – és egy hely az elméjében, ahova az áldozatait temeti… egy vörös ajtó mögé. És újra bevillannak az epizódkezdő képsorok. Anyu marha jól tolja a pszichodumát! És még lejjebb próbálja taszítani Elijah-t olyan kérdésekkel, mint: vajh’ mikor kerül majd a szeretett Hayley az ajtó mögé? Mert valójában ettől retteg. De egy másik testben mindketten újrakezdhetik. Boldogok lehetnek. Elijah nem túl nagy meggyőződéssel kijelenti, hogy Anyu nem fogja őt megtörni… Nem-e? Hááááát…
Davina újratervez: ha nem lehet Mikaelt megállítani, akkor semlegesíteni kell a karót, mondjuk úgy, hogy lecsapolják az erejét – hiszen végülis az is egy sötét tárgy. Nagyratörő elképzelés. Kol szerint viszont a karó túl erős, lecsapolni nem lehet, max egy rövid időre kiiktatni. Hát, próba cseresznye! És, mivel a boszi pontosan tudja, hol van a Mikael, ideje indulni!
Klaus rátalál Apura, aki alaposan megcsócsálta Camit. A lány eszméletlen, Klaus dühös, Mikael pedig önelégült – szóval a szokásos köröket futják, aztán egymásnak esnek. A vadász a karóval, a hibrid pedig jobb híján egy ásó kettétört nyelével. Kicsit átrendezik a terepet és kiütnek néhány falat. Közben Cami kezd magához térni, és megérkeznek a boszik is. Kol szerint együtt kellene varázsolniuk, úgy esélyesebb a siker – ez Davinának nemgyerebe, de végül az észévek meggyőzik. Klaus már épp legyőzné Aput, de az naná, hogy piszkosan játszik: PT pengéjét Cami felé hajítja, így a hibrid neki segít, és így hátrányba kerül… annyira, hogy le is szúrják.
Szerencsére a bűbáj az utolsó pillanatban hatni kezd, így Klaus teste nem ég el, aminek láttán Mikael dühöngeni kezd. Már indul is megkeresni a varázslat forrását: Kolt kiüti, Davinát megharapja, így a varázslatnak annyi! Tiszta mázli, hogy közben Cami magához tért, és kiráncigálta Klaus mellkasából a karót, hogy aztán a visszatérő Aput fenyegesse vele… Mielőtt viszont újabb meccs jönne, befut Marcel, de rövid úton kiütik. Aztán érkezik Hayley, Klaus is felébred, és így túlerőbe kerülnek. Ám a leszámolás következő felvonását elnapolják, mivel Mikael néhány fröcsögő mondatot követően elmenekül.
Davina Kol fejsebét vizsgálja – ideje lenne Anyutól veszélyességi pótlékot kérni. Jön Marcel, alaposan lecseszi a lányt, és veszekednek is egy sort, Kol próbál békíteni, anélkül, hogy felfedné a vámpír előtt a kilétét. Nem sok sikerrel. Marcel dühös, még-nincs-lezárva-az-ügy fejjel távozik. Kol kapacitálná Davinát, hogy tűnjenek el, mert Klaus nem az a megbocsátó fajta, mire a boszi előhúzza a kabátja rejtekéből a karót… hoppá, a zűrzavarban hozzá került!
Klaus és Cami egymás sebét nézegeti. A hibrid megköszöni a jól időzített mentést, a lány pedig bocsánatot kér, amiért nem engedte Aput megölni. Klaus még mond egy romantikusat is azzal, hogy márcsak azért széttépné Mikaelt, mert Camit bántotta… Fura, hogy ezer éve alatt most látta Aput először menekülni. Marcel és Hayley jön, Mikael eltűnt, környék csekkolva. Viszont akad itt egy sokkal nagyobb gubanc…
Esther addig nem óhajt engedni, amíg Elijah nem hajlandó emlékezni – szóval sokáig itt lesznek még. Levág egy nagymonológot eljövendő kísértetekről, erő- és reményvesztésről, hogy aztán Elijah majd átgondolja az ő remek ajánlatát. Szerencsére az unalmas beszéd kellős közepébe berobban Hayley: megcsócsálja Anyut, és segít kiszabadulni az öltönyösnek. WTF!!! A lány a vérét kínálja, de Elijah nem kér, mondván nem tudna uralkodni magán. Erre Hayley megnyugtatja, hogy ő nem fél tőle, megcsókolja, és felkínálja a nyakát, amit az ősi végül el is fogad…
És ekkor jön a pofáraesés, mert ez az egész illúzió volt, csak Elijah fejében játszódott le… Hogyaza! Az öltönyös még mindig kikötözve, eszméletlenül-tehetetlenül lóg a láncokon. Finn megkérdezi Anyut, hogy miért kell ez? Hát, mert meg kell mutatni a fényt is abban a sötétségben, ahová Elijah-t taszította… (Azt hiszem, több szempontból is örülni fogok, amikor Esthert végre majd pokolra küldik!)
Facebook kommentek