Az utolsó királyság 1x03 Harmadik rész

Facebook Tweet

Csatából érkeznek vissza a megfáradt férfiak, de senki nem boldog, mert a király fejébe egy szekercét vert egy dán, úgyhogy Alfréd morózus képpel imádságra szólít fel, Aethelwold, a király fia pedig bambán bámul maga elé. Beocca rohan a bebörtönzött Uthredhez, és némi kaját meg sört visz neki, majd elmondja, hogy győztünk, és persze az ő tanácsa szerint, szóval osztozik a dicsőségben. Nagy dicsőség bezárva lenni, és egy sarokba szarni, ellenkezik Brida. Beocca megpróbál valami hímsoviniszta dumával úrrá lenni a lányon, de az meghajigálja a nekik hozott kajával, és megfenyegeti, hogy megátkozza. A pap sértődötten hagyja ott őket, a kiáltozó Bridát, aki dánnak nyilvánítja magát, a hátrahagyott őr dobálja meg az előbb kihajított étellel. Alfrédot az ellenszenves felesége keresi fel, mondván, hogy a saját szemével akar meggyőződni arról, hogy a férjura épségben van. Itt vagyok tárja szét a karját, és némi bizonytalankodó kezdet után máris elkezdik egymást falni, de a mi szerencsénkre Beocca félbeszakítja a kezdődő románcot, hogy Uthredről dumáljon, de Aelswith kiküldi a papot, hogy a férjének pihenésre van szüksége. Beocca persze ránéz, és tudja, hogy igen aktív lesz az a pihenés, de nem mond ellent, és kioldalog.

Ifjabbik Odda keresi fel a gyötrődő Aethelwoldot, mondván, hogy nem látta a csatában a dombon, aki azonban azt mondja, hogy biztonságban volt a papokkal. Odda tájékoztatja a másikat, hogy az öröklése veszélyben van, mert fiatal és nem volt csatában, de ha felkeresi az apját és beszél vele, akkor ezen változtathat. Sok mérfölddel arrébb Ubba Lothbrookson keresi fel Guthrumot, és számon kéri, hogy miért ment nélküle a csatába. Az szabadkozik egy sort, mire Ubba elmondja, hogy elveszítette az emberei felét, igen ám, de kinyírtuk Wessex királyát, ez azért csak jó dolog, nem? Az a helyzet pajtás, hogy nem fizettél ki, ráadásul veszítettél, amit a dánok nem szoktak, de Guthrum erősködik, hogy a királyuk halott, és ez egy nagy eredmény. A börtönben Brida azon elmélkedik, hogy őbelőle nem lesz szász, ő egy szabad dán nő akar maradni, Uthred pedig lezseren nyugtatgatja, hogy nem lesz semmi baj. Felvirrad a reggel, Aethelwold másnaposan ébred egy birkahodályban, és ahogy kilép az ajtón, látja, hogy az a szolgáló, akivel az estét töltötte, épp a csúnyáját mossa egy itatóban, amibe a trónörökös is belenyomja a fejét, hogy felfrissüljön. A palotában azonban rossz hírekbe fut bele: az apja meghalt, és mivel az utolsó óráiban nem ő volt mellette, hanem Alfréd, ezért utóbbit jelölték királynak.

Alfréd magához hívatja Bridát és Uthredet, és elmondja, hogy adósa az utóbbinak, és hogy elfogadja-e a bocsánatkérését. Hát azt nem, viszont földet szívesen elfogad, feleli, Beocca pedig kétségbeesetten próbálja tompítani a tiszteletlen szavait. Alfréd nem ad neki semmi ilyesmit, majd később megbeszéljük, mondja, mert a király halott, és én békét fogok ajánlani a dánoknak, majd elviharzik. Beocca megfeddi Uthredet, hogy nem beszélhet így egy királlyal, Brida azonban leoltja őt, hogy dehogynem, viszont a pap távozása után ő következik, és ő bassza le a férfit azért, hogy a szászoknál akar földet, és nem a dánokkal tart. Athelwold összefut az Alfrédnak tejet és kaját szervírozó szolgálóval a palota udvarán, és megragadja az alkalmat, hogy beleköpjön az előbbibe. Az eredménye az lesz, hogy zsákot húznak a fejére, és Leofric valamint idősebbik Odda elmagyarázzák neki, hogy csak a halott apja iránti tiszteletből nem nyírják ki, szóval próbáljon meg nem király lenni, és elküldik egy monostorba tanulni, hosszú-hosszú időre.

Alfréd éppen megdönteni készül a vörös hajú szolgálót, de Beocca megint bekopog, valahogy mindig sikerül kiválasztania a lehető legkevésbé megfelelő időpontot a beszélgetésre. Imára hívja a királyt, a szolgáló pedig lelécel, a tejre pedig azt mondja, hogy savanyú, úgyhogy elviszi. Alfréd kiborul, hogy miért kell almát meg tejet fogyasztania, mert húst akar, hát azért, mert hascsikarása támad miatta, szóval imádkozzunk erőért az Úrhoz, feleli a pap. Így is történik, imádkozik a halott bátyja ágyánál, majd Bridáról érdeklődik Beoccánál, akit a pap Uthred vállán ülő ördögnek nevez. Odda kézbesíti Guthrumnak Alfréd üzenetét, aki elfogadja, de elveszi tőle a lovát a miheztartás végett. Uthred kiborul, mikor Beocca Bridát el akarja távolítani tőle, és kissé lenézően nyilatkozik Alfrédról.  A lány persze éppen kimegy az erdőbe, és valami kotyvalékot állít össze, amit azon nyomban el is fogyaszt, és látja a jövőjét, amiben ifjabbik Ragnar mellett hajózik a tengeren.

Uthredet a tanács színe előtt sisakkal és láncinggel ajándékozza meg, majd utasítja ifjabbik Oddát, hogy kérjen bocsánatot, amit amaz kelletlenül meg is tesz. Miután elment, Alfréd megkérdezi, hogy mit tenne Aethelwolddal, Uthred pedig azt mondja, hogy ölje meg. Hát igen, így gondolkodik egy dán és egy pogány, ezért jól jön a tanácsa, de ő, Alfréd, másképpen gondol a világra. A dánok nem szeretnek embert veszteni, ez a gyengeségük. Alfréd tesz egy ajánlatot: elismerik ealdormannak, ha megházasodik itt Wessexben egy általa kijelölt nővel. Uthred eleinte tiltakozik, de végül beadja a derekát. A másvilági utazástól fejfájós Bridát fel is keresi a férfi, de amikor elmondja, hogy miben állapodott meg, a nő nem lesz boldog, sőt, azt szeretné, hogy hagyják itt Wessexet a bús picsába. Guthrum felkeresi Ubbát, aki Storritól kér jóslatot, ő pedig tárgyalásokat lát a csontokban, úgyhogy ezüstöt fognak követelni Alfrédtól. A következő snittben már őt látjuk, ahogy előkészítik, és megkoronázzák. Mialatt szól a Vivat Rex Alphredus, Uthred és Brida szeretkeznek egy jót a templomban.

Jön a tárgyalás, Guthrum és Ubba érkezik Alfrédhoz és a wessexiekhez. Alfréd felajánlja, hogy fizet nekik, csak takarodjanak el Wessex földjéről. Guthrum visszautasítja, de Alfréd felhívja a figyelmét, hogy akkor a serege éhen fog halni. A megegyezés igen távolinak tűnik, szavak váltják egymást, Ubba felajánlja, hogy Uthred fejéért megkapják a békét, és kérik az összes szász erődöt. Hát abból nem kaptok egyet sem, feleli Alfréd, Ubba majdnem szétveri a sátrat, de végül megállapodnak. A tárgyalások után Alfréd egy évnyi szolgálatot kér Uthredtől, az esküjéért pedig meg kell tanítania az embereit arra, hogy a dánokat is le lehet győzni. A haditanácsban, amit ezután tartanak, Uthred elmondja, hogy a dánoknak egy évre van szükségük ahhoz, hogy összeszedjenek egy újabb nagy sereget, de addig ők is felkészülhetnek, és szükségük lesz hajókra is. A megbeszélés alatt a király felesége megragadja az alkalmat arra, hogy beszóljon Bridának és Uthrednek, ami az utálatos nőt még utálatosabbá teszi. A tanácskozás után Brida figyelmezteti Uthredet, hogy ez az egy év csak a kezdet lesz, és dánok ellen kell harcolnia. Másnap indulnának tovább, de Brida eltűnik, nem véletlenül, mert kivonult az erdőbe, ahol elvetélt. Uthred megtalálja, és rájön, hogy a másvilági utazáshoz elfogyasztott gombák aligha tettek jót a gyermeküknek, de végül Bridával együtt eltemetik a halva született magzatot.

Leofric és Uthred elszántan gyakorlatoztatja az embereit, és a fejlődés néhány snitt alatt kézzel fogható, a két férfi pedig jól elagyalja egymást a gyakorlófegyverekkel. Mindezt egy ismeretlen lovas figyeli messziről, aki ráadásul megtalálja Bridát is, amint kiássa idősebb Ragnar elásott kincsét. Leofric piálás közben felhívja Uthred figyelmét arra, hogy Brida nem boldog, amaz egyetért, de Alfrédot okolja. Aethelwold csatlakozik hozzájuk, akik bebaszva szidja a királyt, de Leofric megleckézteti, hogy kussoljon. Uthred sem a legjózanabb állapotban tér nyugovóra, ahol Brida közli vele, hogy az ezüstjüket oda fogják adni ifjabbik Ragnarnak, aki itt van a közelben. Idősebbik Oddának Alfréd elmondja, hogy a keresztlányát, Mildrithet fogja hozzáadni Uthredhez, hogy az jobban kötődjön Wessexhez, aki nem túl lelkesen, de beleegyezik.

Brida és Uthred másnap beszélgetnek a távozásról, amit ifjabbik Ragnar fog felajánlani nekik. Brida menne, de Uthred nem akar elmenni. Megjelenik végül a várva várt Ragnar, és felháborodva kéri számon Uthredet, hogy ő ölte-e meg a családját, de válaszképpen a férfi a másik elé hajítja a kardját. Felismerve, hogy igazat mond, ifjabbik Ragnar testvéri ölelésben részesíti Uthredet. Az esti tűznél elmondja, hogy sosem hitt Kjartan meséjének, de amaz egy nagyúr lett, háromszor annyi emberrel, mint amennyi neki van, és bevágódott Ubbánál is, tehát nem tehetett semmit. Uthred biztosítja őt, hogy együtt fogják megölni Kjartant, de amikor Ragnar elhívja őket a hajójára, csak Brida megy, Uthred, Ragnar egyetértésével, marad, hogy megtartsa az esküjét. Könnyes búcsút vesz Bridától, aki elmegy Ragnarral az éjszakába, majd tengerre szállnak és elhajóznak. Leofric csatlakozik hozzá, és elmondja, hogy számítson arra, hogy egy év múlva Alfréd meg akarja majd tartani a szolgálatban, és nemcsak ezt az egy évet fogja Wessexben tölteni. Ezzel a gondolattal búcsúzunk ettől a résztől.