Amíg Lexet műtik, Cobi annyira unatkozik Gus nélkül, hogy kimegy bajba keveredni. Ezt egy percen belül sikerül is abszolválnia, amikor szájon vágja az utcán kedves ismerősét, a tolvaj tinit. A gyerekverésre érzékeny népe kiadós lincseléssel honorálná a tettet. Gus kedvenc jogi dumáiból ad elő válogatást Tullnak, akit ez sem tántorít el attól, hogy kihallgassa a követség egyik kényelmes irodájában. Mielőtt félrevonulnának, Gus egy olimpiai bronzérmes amerikai íjász halálhíréről értesül a tévéből, ami nem volna olyan érdekes, ha nem Aaronról lenne szó. A gyepálásnak alávetett Cobi életét a rendőrség menti meg. Viszont cserébe be is viszik. Lex operáció alatt a gasztronómiáról értekező dokik vidám csevejére ébred, és magában nehezményezi, hogy megjegyzést tesznek a barbiturátok iránt kialakult toleranciájára. Pedig hálás is lehetne, mert ez azt jelenti, nekik is feltűnt, hogy nem alszik, és időben intézkednek. Joel még nem sejti, hogy Aaron már az örök vadászmezőkön nyilazza a macskákat, ezért csodálkozik, hogy egy fegyveres nő, bizonyos Paris fogadja helyette. „Hassal a földre!”, üdvözli utóbbi udvariasan, majd közli a szomorú hírt. Ő volt egyébként Aaron egyik főnöke, és már az elején ellenezte a kattant fickó alkalmazását. Mivel Joelnek még van agyműködése, Paris azt feltételezi, hogy igent mondott Jazmin ajánlatára. A további utasításokra lenne kíváncsi, amire Joel válaszul a fenekét mutatja. Pontosabban a farzsebét, amelyben a Jazminnal közösen összenyálazott sárga boríték lapul, benne három mesebeli tárggyal.
Az illetékes drogügyintéző rémült „basszussal” reagál a csikóhalas medál és a pizzéria-szórólap mellől előkerülő levélkére, és azt kérdi, tudja-e Joel, hogy mit tett. A főnök azt ígérte, hazamehetnek a barátaim, szól a mártír. Na, akkor itt az ideje egy finom olaszos ebédnek. Gus nem olyan ügyes, mint Rochelle, ezért Tull nem érti meg figyelmeztető firkálmányát a veszélyről meg valami Jézusról, inkább a lényegre térne: hová lett az ügyvivő? Lex a barátait szeretné látni, de ők most mindenfélével el vannak foglalva, ezért inkább Xtabai ugrik be hozzá. Cobi egy fokkal jobban jár a helyes rendőrcsajjal, de különösebb nyugalomra nincs oka, főleg, miután Joel telefonon ismerteti a fejleményeket. Utóbbi ígéri, hogy elintézi Aaron helyett az útleveleket.
Az ügyvédező Gusnak a négy cimbiről készült fantomképeket kell elemeznie, melyek között belőle ráadásul dupla adag van. Tull kissé összezavarodik, de hamar kiderül, hogy ez csak technikai hiba, mert nem tudták, Gus szakállas-e, vagy sem így belőle kettőt rajzoltak. Joel és Paris megérkezik a pizzériába, ahol előbbinek ismerősöket kell keresnie. Xtabai fátyla alatt a cigiző Moreno rejtőzik, és ahogy ez az ilyenkor lenni szokott, filozófiai dialógust kezdeményez a kába pácienssel. Lex nem tudja, ő is le tudta volna-e lőni Joel helyében, szerinte inkább nem, mert minden életet becsül, a "hosszúundorító" lábú kis bogárétól a korrupt zsaruéig. „De mennyire értékeli a sajátját?”, teszi fel szellemünk a jigsaw-i kérdést.
Miután Tull tisztázta, hogy a gyanúsítottak eggyel kevesebben vannak, és Gusnak sincs gonosz ikertesója, folytatódhat kettejük kellemesen csipkelődő társalgása. Gus nyafog, mert ritka szar hete volt, állandóan likvidálni akarták, erre a végén őt kezelik bűnözőként. Tull fejében csak Rochelle szegény öreg szüleinek bánata jár. Joelnek eközben a hajón megismert dílerházaspárt kell azonosítania, oly’ módon, hogy odamegy hozzájuk, és mindkét kezét az asztalukra téve beszélget velük. Melankolikus hősünk sejti, hová tart az akció, és nem fűlik hozzá a foga, de a finnyáskodás ideje lejárt. Paris emlékezteti az alkura, miszerint segít egyeduralomhoz juttatni Jazmint, amiért cserébe semmit sem garantálhatnak, csak annyit, hogyha ellenkezik, rosszul jár. Némi akadékoskodás után Joel teljesíti a küldetést, és valami autópályáról kezd hadoválni, amíg kísérője előkészíti a halálos injekciókat. A szerelmesek felismerik, de nekik már mindegy. A nyakbaszurit követően Joelnek olyan gyorsan kell távoznia, hogy kénytelen durván lerázni az arra járó, neki látványosan örülő erdei ismerősöket. Kicsi ez a Belize.
Cobi bőszen bizonygatja, hogy nem szokása a kislányverés, de rátámadtak, és csak a védekezés közben tévedt el a keze. Bár az idősíkok itt kissé összecsúsznak, de ezt nem kell mindenkinek tudnia. A felesleges mesére és a virágnyelven előadott vesztegetési kísérletre egyaránt immunis rendőrnőt egy kolléga váltja, akit szintén jobban érdekelne Moreno végzete, mint a béna rablós sztorik. Az emlegetett elhunyt arról prédikál Lexnek, milyen fontos az önbecsülés, és hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. A haverjai fölött viszont nem kéne ítélkeznie, biztos most is mindent megtesznek a jó ügy érdekében. A „legsötétebb óránkban kell a legfényesebben ragyognunk", bölcselkedik Xtabai Moreno, aztán szeretkeznek, mint Izzie és Denny a Grace klinikában. Joel hőstettének jutalmaként átveheti az útleveleket, de továbbra sem tuti, hogy ezzel meg van oldva a probléma. Fel is hívja Helenát, amíg lehet. Cobi előadja a hatóságnak, hogy Moreno rossz zsaru volt, együtt nyomta Jesússzal. A jelenlévők semmilyen módon nem reagálnak a névre, inkább egy kamerafelvételt mutatnak, amiből kitűnik, hogy Cobi és társai randalíroztak a villában aznap, amikor Moreno eltávozott. Cobi most már tényleg kénytelen kinyögni, ki húzta meg a ravaszt. Joel ezalatt éppen Helenát kérleli, hogy maradjon Cobival, mert jár neki még egy esély. Tull szkeptikusan fogadja a kipakoló Gus CIA-s, drogbizniszes beszámolóját, de a biztonság kedvéért jól letartóztatja. Nagyjából mindenért. Jé, Rochelle meg nem életben van?
Xtabai azt tanácsolja Lexnek, hogy kezdjen el élni, hogy legyen mit mesélni, aztán lelép. Joel otthagyja útlevelét a még alvó barátjának, majd Gushoz indulna, de sajna őt is lekapcsolják. Ez egy ilyen nap, nyilván Lex is csak a műtét miatt úszta meg. Cobit elengedik, a nyúzott Rochelle egy bácsi segítségével kikeveredik a vadonból. Joel útlevélcsúsztatás és a „helyesen tetted” szavak kíséretében enyhén keresztapás búcsúölelésben részesíti Cobit, majd a sűrű tekintetű Parist győzködi, hogy ő még rengeteget tehet a szervezetért. Gus megörül a törött karú, feldagadt arcú, két foggal szegényebb Rochelle-nek, de az érzés nem kölcsönös, mert a nő még nem dolgozta fel, hogy egyszerre négy fess amerikai hagyta a sorsára. Bezzeg az órákkal később arra járó hetvenéves házaspár meg bírta menteni. Remélhetőleg a biztosítása fedezi majd a fogorvost, mert most igen viccesen kiabálja rá Gusra, hogy „sar ember”. Tull és az FBI hajlandó elfelejteni az egész történetet hajóstul, drogostul, CIA-érintettségestül (mert az kicsit kínos lenne az államnak), csak azt kéri, húzzanak el innen mind, de sietősen.
Cobi, majdnem utal egy kis zsét Angelnek is, de aztán elmúlik a nagylelkűségi rohama. Parisnak hála a rendőrfőnökhöz is eljön a néma lány a mobillal, aminek eredményeképpen Joel is kiszabadul. Na, persze csak a fogdából. Gus már hiába hívja fel a jó hírrel, hogy hazamennek, ez őt nem érinti. A bankos csaj kifejti Cobinak, hogy barátokkal nehéz az utazás, mert sok minden kiderülhet a valós énjükről. Hümm. Rochelle-t előléptetik, de még mindig irtó pipa, úgyhogy a kerekes székben kókadozó Lex szemére veti, hogy tökösnek nevezte, pedig a bátorság és erő jelképe a vagina is lehetne. Szegénynek nem tűnt még fel, hogy ezek a fiúk tesznek a feminizmusra. Gus például most is csak azzal van elfoglalva, hogy indulás előtt még beugorhasson Ericához. Rochelle majd’ felrobban. Gus elköszön helyi barátnőjétől, aki annyira nincs is kiakadva, főleg, mert amúgy sem komálta a kutyát. Ha Gus küld repjegyet, lehet, hogy még meg is látogatja. Gus és Lex csak véletlenül fut össze Cobival a reptéren, mert ő tőlük függetlenül akart lelépni, méghozzá az első osztályon. De benézte, mert a rokkant Lex miatt a másik kettőt is oda helyezték át. Joel nem jön, Lex aggódik, de most már nem fordul vissza senki, vár az otthon. Majd megkeresik később, addig is csendben fogdossák egymás kezét, amíg a gép felszáll.
Joel a Milo-birtokon küzd a teleshopos turmixgéppel, amikor befut Lawrence, hogy tisztázza a teendőket. „Jesús” adja a cuccot, ő értékesíti, a CIA-s ismik megvédik, amiért ő infókat szállít nekik. Joel lesz az új Milo, aki ingatlanokkal kereskedik és mossa a pénzt ezerrel. Megkapja a Macska által levett DNS-t is, hogy saját Gust növeszthessen magának, ha szomorú és magányos. Lawrence már nagyon beleélné magát az együttműködésbe, amikor Joel golyót repít a fejébe. Hoppácska. Úgy tűnik, ez volt az ára az életben (és szabadlábon) maradásnak. Mobilon szól Parisnek, hogy megvolt a dolog, mire egy kedves hang kedélyesen üdvözli Belize-ben, aztán leteszi. A jövő elkezdődött.
Facebook kommentek