Sajnos minden realitynek a végjáték a legnagyobb ellensége. Egyre kevesebb játékos, semmi történés, így valamivel fel kell dobni a hangulatot. És ez nem más, mint a vendégek. Mi meg, ha már rávertünk az életünkből három hónapot a műsorra, csak nem adjuk fel a végén.
Dóri úgy látja, ez a csapat nem nyílt meg eléggé az együtt töltött idő alatt, ezért kitalálja, hogy játsszon a csapat felelsz, vagy mersz játékot. Bele is csapnak a kérdésekbe. Kiderül, hogy Cinti a póktól fél, Gergő valamiért még hisz Brigiben. Aztán Attila válaszol arra a kérdésre, hogy kitől kaphatna ki a döntőben, és az nem más, mint Cintia. Persze hazudik, mint a szökött katona, mert csak nem meri kimondani Gergő nevét. Újra Cintin a sor, Gergő kérdése: miből gondolja, hogy megérdemelné a győzelmet, amire tipikus hülyegyerek válasz jön: „Mert kurvára küzdöttem húsz éves létemre, és lány vagyok.” Ja, küzdés az volt. Az álomkórral, meg a paplannal. Egyszer véletlen fenn lógott egy fán két órát, és máris megcsapta a húsz milla szaga. De Attila úgy röhög a mondókáján, hogy igazából nem lehet komolyan venni a csajt.
Most Gergő kapja meg Cintia előző kérdését. Az ő válasza az, hogy azért érdemli meg a nyereményt, mert emberként jött be, emberként játszott, meg világbéke. Szép speech volt Gergő, haladjunk tovább. Gábor kérdése tőle, hogy ki nem lesz a döntőben? A válasz: Attila. Erre Attila is bekérdez: miért gondolja, hogy nyerne ellene Gergő. Savókék szemű barátunk nem egy észlény, vagy csak rossz a memóriája, hiszen az összes védettségi játékban alulmaradt Gergővel szemben, így a kérdése okafogyott volt. Végül még Gábor kap egy merős feladatot, egy vödör hideg vizet kell magára borítania, amit valószínűleg az alkohol hatására be is vállal.
Dóri még az éjszaka folyamán rámegy Cinti lelkivilágára, és elég sok dolog kiderül a kiscsajról, egyúttal mindent meg is magyaráz a viselkedésével kapcsolatban. Valószínűleg azért tiszteletlen a felnőttekkel, mert anyját évek óta nem látta, azt se tudja merre lehet, mivel a nő hajléktalan. Az apja egyedül nevelte, de erre meg ráment a kapcsolatuk.
Reggel a csajok ott folytatják, ahol abbahagyták a trécselést, csak most kiülnek napozni. Attila visz nekik teát, persze azzal a hátsószándékkal, hogy beszélgetés közben hátha szeretnének vajat köpülni, de nem. Dóri elbúcsúzik, én meg azt mondom, hogy Aurelio után teljes felüdülés volt a lány, így elsőre kellemes egyéniség, ráadásul még a riportban is tudott nagyon értelmesen, összeszedetten nyilatkozni.
A szünet után megtudhattuk, hogy kell méhészkedni. Amúgy mindig is érdekelt a dolog szóval komolyan mondom, hogy elfelejtettem írni közben. A méhcsípéseket leszámítva teljesen jó bulinak tűnik. A fiúk kiszedték a táblákat, amiben Gábor szerint „ott lesznek majd a kismézek”. Szegény srác még a méhkirálynőt is meg akarta nézni, de nem tudta, hogy hol van, meg azt se, hogy néz ki, szóval nem látott szart se. Viszont szépen kipörgették a cuccot így kinyertek vagy 4-5 liter folyékony aranyat.
A postás megint jó hírt hozott, most Attilát látogatja meg egy vendég. Pszichopata barátunk láthatóan meghatódott, és már rohan is lefelé, hisz tudja, hogy csak a csaja lehet az. Nem is csalódik, jön a lány, aki meglepően szép és fiatal Attilához képest, ráadásul valamiért nagyon vonzódik hozzá. Tényleg jó látni, hogy a bolondokat is szereti valaki.
Attila saját bevallása szerint is, egy akkora löketet kapott, mint ide Fukosima, szóval kellett ez már neki, a hölgy meg kellemes meglepetés volt. Valószínűleg az anyján kívül az egyetlen lény a földön, aki kezelni tudja ezt a bolondot.
És elérkeztünk az uccsó blokkhoz, amikor is megérkezett Bunyós Pityu. Bár szerintem nagy forma a fickó, Attila kicsit nem tudta hirtelen hová tenni a dolgot. Aztán kapott egy pipakészletet, meg némi pálinkát, és mindjárt megenyhült. Pityu már az első a beszélgetésük során próbálja kicsit lesorjázni a vademberünk rideg stílusát, de ahhoz kevés lesz egy nap, hogy tiszteletre tanítsa a nőkkel szemben. A gyorstalpaló után hamar rákapnak a pálinkára is, de hogy hova fajult a mulatság, azt már én nem írom le, ugyanis ez volt a Farmban az utolsó posztom. Ölelek mindenkit, persze heterósan!
Az utolsó 100 komment: