Branson reggeli előtt kipirult arccal járja körbe a birtokot, és a városi levegő után nem győzi teleszívni tüdejét a friss falusi tehénlepény és a lenyírt fű illatával. Később már a reggeli közben bostoni távozásának részleteit ecseteli a családnak, majd Edith gyorsan rákérdez Marynél mivel tölti ezentúl napjait, hiszen sógora újra kézbe veszi a feladatokat. A Lord nyugtatja le lányait, mielőtt belelendülnének egymás alázásába, és Rosemund érkezéséről szóló levelet boncolgatják. Mary és Tom később testvériesen megegyeznek, hogy társ-intézők lesznek ezentúl. Az eseménytelen reggelbe Willis őrmester kopogtat újfent, Baxterhez jött, de nem Bates-ék miatt. Letartóztatták a fickót, aki anno bemószerolta Baxtert az ékszerlopással, és most tanúskodnia kell majd ellene, de a komornának valamiért nagyon nincs ínyére a dolog. Violet újabb cselt sző Cora ellen, és öreg barátnéját, Lady Shackletont hívja Sancho Panzának a közös családi vacsorára, hátha majd az ő jelenléte ráveszi Corát a visszavonulóra. Barrow kiskirálykodik Carson távollétében, a többi cseléd meg forgatja a szemét, igaziból mit csodálkozik az inas, hogy mindenki rühelli.

Daisy már egy ideje pumpolja a Lordékat, hogy Drewe-ék megüresedett farmját Mason kapja meg, Corát is elkapta egy pitiző körre, és a talánnal vegyes válaszokból arra következtetett, hogy apósa biztos befutó az új telektulaj szerepére. Barrow viszont kicsit letöri a konyhalány reményeit, mert a reggelinél úgy hallotta, max a házat adják ki, a farmon maguk gazdálkodnak majd a Lordék. Daisy teljesen bepörög, és már anyázza is gazdáit, amiért ilyen szemetek, holott nem ígértek ők igaziból semmit. Később Pattmore-nak is picsog egy sort, hogy fellelkesítették Masont, most meg cserben hagyják, milyen rút dolog ez, de nem talál egyetértésre a felháborodása, mert Pattmore szerint Daisynek nem kellene ennyire túlzásba vinni a teperést. Eljött a vacsora ideje, Lady Shackleton antrézik Henry Talbot nevű unokaöccsével. Nohát, téged ismerünk, ő is ott volt a fajdvadászaton, és Maryvel együtt lövöldöztek nagy egyetértésben. Talbot autóversenyző, de a lényeget Violet lekáderezi Shackletontól, és sajnos kb. 40 fickónak kéne kimúlnia hirtelen, hogy a grófi rang közelébe kerüljön a jóképű fiatalember. Violet szerint semmi sem lehetetlen.

Violet és Isobel megint összeakasztják a bajszukat, és Violet Shackletont próbálja maga mellé állítani, aki viszont nem akar állást foglalni a tények ismeretének hiányában. Megy a ketrecharc, Violet úgy vagdossa a tányérján heverő ételt, mintha Isobel kedvenc kis ridikülje lenne az. Búcsúzóban Henry névjegykártyája átadásával egyetemben meghívja Maryt egy itókára. A lady viszont csöppet sem érdeklődik az autók iránt, inkább heves ellenszenvet táplál irántuk, de Talbotot ez sem tántorítja el. Barrow az udvarban Baxternek lamentál az élete értelmetlenségéről, és irigyli a komornát, amiért mindenki kedveli. Baxter viszont szeretne olyan hévvel leszarni mindent, mint Barrow. Megvan annak az ára, mondja a depis inas. Baxter meg továbbra is hajthatatlan, Willis őrmester fenyegeti mindenfélével, hogy ez nem bosszú, ez megelőzés, nehogy más lányok is erre a sorsra jussanak, végül Baxter beleegyezik. Vendégek érkeznek Downtonba, Rosamund néni pártfogol valami intézményt, és a vezető, valamint felesége érkeznek látogatóba. Ez így önmagában halálosan unalmas lenne, de a feleségről kiderül, hogy a háború alatt szobalány volt Downtonban.

A cselédek totál izgalomba jönnek, a fentiek meg nem tudják belőni honnan ismerős Gwen. Kellemesen telik az ebéd, Gwen már-már Miss Buntingi magasságokba emeli a társalgást, amikor Carsont kezdik el emlegetni, mint legfőbb ellenzőjét az ilyen haladó gondolatoknak. Barrow-n ekkor elhatalmasodik a bipoláris szarkavarási szindrómája, és eszébe juttatja Gwennek ki is az a Carson. Hát illene tudnia! A bagázs csak kamillázik, Cora finoman rákérdez wtf volt ez Barrow? Az inas meg lazán benyögi, hogy Gwen itt dolgozott régen. Csodálkozik még ez az ember, hogy mindenki utálja? Annyi benne a jóindulat, mint egy Nébihesben, ha egérszart talál a fondant-ban. A Lordék kicsit meglepődnek, de nem értik miért nem mondta el a titkát Gwen még ebéd előtt. A lentiek fülébe is eljut, hogy Barrow milyen kedves volt már megint, és Bates rávilágít milyen ronda dolog irigységből ilyen dolgot csinálni. Barrow-ról ez persze lepereg, hiába mutat rá Bates, hogy a Lordéknak nem fog tetszeni, hogy így bemártotta a volt szobalányt, de Barrow szerint Marynek nem volt annyira szimpi a titkolózás.

Gwen végül elmeséli a sztorit, és mindenki vele örvendezik, meg szégyellik magukat, hogy nem ismerték fel. Kiderül az is, hogy Lady Sybil hatalmas lendülettel segítette a titkárnői álláshoz, és mindenki mélyen meghatódik. Gwen az ebéd után persze meglátogatja a lentieket, nagy egymásra borulás, szívélyes hátbaveregetés, miegymás következik. Daisy persze magasról tesz a formaságokra, ő egyből Bransonhoz szalad picsogni egy sort Mason sorsáról meg a farmról, Brason pedig megpróbál majd segíteni. A Lord is lemegy Gwennel, és itt ragadja meg az alkalmat, hogy Barrow-t szóbelileg fenéken billentse, a fúró-faragó ármánykodós viselkedése miatt. Este Mary is önvizsgálatot tart, és rájön milyen szar ember halott húgához képest. Anna kicsit tompítja ezt, hogy ugyan milady, ne legyen ennyire szigorú magához, de közben Anna rosszul lesz, és Mary azonnal bizonyíthatja, hogy tud ő segíteni embertársain, kivéve ha Edith-ről van szó persze.

Azonnal indulnak az ügyeletre egyenesen Londonba, mert ugye a helyi kórház nincs annyira a toppon. Míg a többiek Maryék miatt aggódnak, Daisy persze megint szarik a mindenki mást mozgató problémákra, csak a saját panaszverklijét tekeri, és úgy dönt ráborogatja az asztalt Lady Corára, amiért elvette Mr. Masontól a gazdaságot, és nem is akar neki új helyet biztosítani. A személyzet jelen levő tagjai egyöntetűen próbálják lebeszélni a konyhalányt erről a szuper ötletről, meg Masonön se segít ezzel, de hiába az észérvek, Daisy azokat távolról sem ismeri. Persze ha Daisy tudná, hogy Cora éppen arra akarja rávenni a családot, hogy Mason kapja a farmot, akkor nem rohanna ennyire a vesztébe. Persze szerencsésen üt ki a helyzet végül, mert a kilépő Cora éppen Daisy és Baxter duójába botlik, és mielőtt a konyhalány nekironthatna a miladynek, a Lord lép ki az ajtón felesége nyomában, és örömködve kérdezi, hogy Daisy fogja-e elmondani a jó híreket Masonnek. A Lordék igen furán néznek a remegő tátott szájjal bambuló konyhalányra, Baxter meg mosolyogva próbálja menteni a helyzetet, és elküldi Daisyt a pincébe.

Közben Londonban megvirradt, és Anna szerencsésen túlélte a műtétet, a baba is megmarad ha minden jól megy. Mary ezerrel megköszöni a dokinak, persze a csekken fog majd igazán látszódni a hála.  A lady pedig átérzi az önzetlen adakozás felemelő érzését, minden másra ott a mastercard. Daisy is lenyugszik végre a pélóba, bár olyan rohadt idegesítő volt ez a karakter már a kezdetektől fogva, most már igaziból mindegy lenne, hogy kirúgják-e vagy sem, de kijárna neki egy kis penitencia, hejj ha Carson itt lenne, bizony szappannal mosná ki Daisy száját, amiért így neki akart menni a gazdáinak. Mary kihasználja a londoni kényszer pihit, és amíg Anna lábadozik, ad egy esélyt Talbotnak a csábításra a Királyi Autóklubban. Maryt persze nem olyan egyszerű berántani a bokorba, de próbálkozni azért még lehet. Újra Downtonban van a család, Anna kicsit jobb színben, de Bates eszén persze nem lehet túljárni, sejti a titkolózást, de felesége megnyugtatja, hogy minden rendben van ezúttal, Bates végre örülhet neki, hogy szülők lesznek. Az örömöt nehéz lenne fokozni, de Carsonék belépőjének már egy emberként örül az egész bagázs! A Lordék is letipegnek a konyhába, és együtt vidul az egész család. Sajnos mindenki nyelve nehezen áll rá a Mrs. Hughes-ra, és Hughes éppen ezért jelenti be mindenki életét megkönnyítve, hogy hívja továbbra is mindenki Mrs. Hughes-nak, jó lesz az úgy. A Lord ennek nagyon örül, olyan boldog az egész pereputty mintha LSD trippen lennének Disneylandben. Persze szegény Barrow-nak nem jutott valószínűleg a cuccból, így ő magányosan megkeseredetten áll a sarokban. Carson közben feloson csekkolni a kipucolt szobáját, és érzékeny búcsút vesz régi fekhelyétől.