Pazar évadzáró epizód következik, nem véletlenül az egyik legjobb a ratingje...
Idilli képpel indítunk: Hayley a napsütötte babaszobában levelet ír. Klaus érkezik és játékosan tudakolja, hogy ugyan kinek – Jacksonnak vagy Elijah-nak… netán neki, aki azt hitte, hogy már rég kiesett a versenyből? Évődnek egy sort, kicsit sziruposan, de azért jó nézni. Mintahogy azt is, hogy Klaus félénken (!!!) megtapizza Hayley pocakját, és érzi, ahogy a legkisebb farkasuk rugdos. Aztán kicsit megindultan magára hagyja a kismamát, hogy az befejezhesse a levelet… ami, mint kiderül, a babának íródik. :)
Hayley elmondja benne, hogy mennyire boldog, mennyire várják a születését, és ígéretet tesz három dologra, ami neki sohasem adatott meg: biztonságos otthon; valaki, aki mindennap elmondja, hogy mennyire szereti; és valaki, aki küzd érte, bármi történjék. Vagyis egy családot ígér. A többi meg majd kialakul… Eközben, képi kontrasztként már a templomban vagyunk. A boszik felfektették a vajúdó Hayley-t az oltárra, aki változatlanul ordít, és szabadulni próbál. Befut a legyengült Klaus is, de a boszik nem engedik közel, hanem felszögezik a falra… (kábé szó szerint) Geneviéve pedig ígéretet tesz neki, hogy gyorsan vége lesz.
A házban Marcel és Cami a sérültek közt ácsorogva tanakodnak, hogy mitévők legyenek. Davina érkezik, és döbbenten konstatálja a helyzetet – és azt is, hogy Klaus Marcelt is megharapta. Szóval kellene az ősi vére. Az ex-szuperboszinak támad egy ötlete. Verekedtetek? Ja, volt egy kis bunyó. Hol? Marcel megmondja, Davina pedig a helyszínre megy, és némi bűbájjal egy műanyag pohárba összegyűjti Klaus kiömlött vérét. Josh tántorog be a képbe – leszámítva a harapást, és, hogy ömlik róla a veríték, egész jól fest. A lány biztosítja, hogy mindenkit meg fog menteni. Folytatja a bűbájt, mindenhonnan vércseppek szállnak a pohárba, nem csodálom, hogy Josh azt hiszi, képzelődik…
A templomban megy a szülés, Klaus fenyegetőzik, Hayley pedig nyom. Egyszer csak végre felsír a baba. Elvágják a köldökzsinórt, Geneviéve pedig már vinné is feláldozni a picit, mikor az újdonsült anyuka arra kéri, hadd’ foghassa meg. Legyen! Cuki a kislyány, Klaus és Hayley egymásra néz – íme, a két büszke szülő! Majd egy hirtelen mozdulattal Monique hátulról elvágja Hayley torkát… NEEEEEEEEEEEE! Klaus üvölt… Hayley pedig… meghal. :’( Vöröske visszaveszi a babát, a boszik el, zárásként Monique egy csettintéssel kitöri a falon eszét vesztve őrjöngő ősi nyakát… Ó, csúnya darabolás lesz itt, ha egyszer magához tér!
Alaposan elkésve, Elijah is megérkezik. Klaus az oltár lábánál ücsörög, ölében a halott Hayley-vel. Rendes ősi kábé sokkot kap a látványtól – térdre rogy, és az arcára van írva, hogy pokolian szenved. Klaus észreveszi a vérfarkas-harapásokat, úgyhogy felajánlja bátyjának a csuklóját.
Davina szintén bedobja Klaus vérét a közjóért – úgy másfél decit sikerült összegyűjteni. Ez édes kevés lesz, csajszi – max egy vámpírnak elegendő. A lány kisebb sírógörcs keretében közli, hogy nem tud választani Josh és Marcel között. De nem is kell, Marcel főnökhöz méltóan átveszi a terhet, és odaadja a poharat a tiltakozó Josh-nak, mondván: túl sok embere halt meg ma. Mikael is feltűnik egy pillanatra, naná, hogy agitációs céllal. Marcel Klaus után indul, hogy a vérét ontsa, és ezzel még többeket menthessen meg. Cami ezt a pillanatot választja a vallomásra: rendelkezik egy arzenállal, és bedobná a közösbe, hogy segítsen.
Elijah átlép a düh fázisába – mi az, hogy Klaust legyőzték? Hiszen ő legyőzhetetlen! Klaus ahelyett, hogy ordítana, higgadtan közli, hogy elvitték a babát, de talán még megmenthetik… A LaFayette-be mennek, hiszen ott volt az Aratás és a Betakarítás, és tuti, hogy ezt az áldozatot is a temetőben akarják bemutatni, hogy a bosziősök erőt nyerhessenek a kislány halálából. A teória jó, csakhogy kiderül, a boszik elbűvölték a temetőt, így az ősi tesók folyamatosan körbe-körbe járnak… – vagyis a büdös életben nem találják meg őket. :/
Cami bevezeti Kieran titkos raktárába a csipet-csapatot. Marcel biztos, ami ziher, még egyszer rákérdez, hogy Cami tényleg odaadja-e mindezt, mire a lány csak annyit mond, lehet, hogy ezek a cuccok a halálát okozhatják, ugyanakkor meg is menthetik a barátai életét. Röviden: igen. Davina talál is mindjárt valami hasznosat: egy ördögcsillagot – elvben, akit eltalálnak vele, az ezer sebből kezd vérezni. Remek, pont erre van szükség! Nem mellesleg Davina titokban még el is csen néhány dolgot.
Feljön a nap, a vámpírfiúk még mindig a temetőben bolyonganak. Elijah egyre inkább kezdi elveszíteni a fejét, mindenért az öccsét hibáztatja, aki annyi szart kavart életében, hogy igazából nem is csoda, hogy ez történt. Ugyan, mire számított, békés, boldog családi életre? De Klaus rámutat, hogy arra igazából rendes tesó vágyott, Elijah szerint viszont ez volt az ő reményük! És az öltönyös végre borítja az asztalt: megnyílt Hayley előtt, beengedte őt, pedig nem szokott embereknek megnyílni, és a lány most halott, Klaus miatt, aki tudta jól, mennyire szüksége van rá… Elijah összetörik, Klaus ellenben próbálja összeszedni azzal, hogy bátyja majd elmondhatja az unokahúgának, mennyire szerette az anyját…
Ebben pillanatban a templomban, Hayley gyógyult nyaksebbel felébred. Visszaemlékszik a történtekre, majd bosszúra szomjazva elindul. Igen-igen-igen-igen!
A temetőben a fehérbe öltözött boszik készülnek az áldozati szertartásra. Lassan itt az idő, Geneviéve indul felkészülni. Nevenincs-szöszi megjegyzi Monique-nak, hogy Vöröske végig fogja csinálni, mert az ősök megígérték neki, hogy élhet. A kis patkány viszont ezúttal jogosan teszi fel a kérdést, hogy akkor mi lesz az ősök „négy-lány-meghal-majd-visszatér” ígéretével? Szóval Monique azt akarja, hogy a főboszi elbukjon, és így megölhessék, hogy a negyedik Aratás-lány, Cassie visszatérhessen… Az áldozati oltár kész, a tüzek lobognak, a lányok pedig viszik a babát.
Davina eközben egy igézetet tanulmányoz, amihez nexus vorti kell. Azmiaz? Mikael segít: egy nem mindennapi esemény, pl. üstökös, vagy mondjuk, egy csodababa születése. Jesszus, Davina komolyan fel akarja támasztani Aput! Nem lesz ez így jó… Közben a boszik nekiállnak a rituálénak – Davina is a sajátjának. Készít egy varázskört, amit körbepakol néhány tárggyal, aminek nagy részét Kieran raktárából lopta el a kis enyveskezű.
A tesók úgy fest, kikerültek az ördögi körből – vagy mégsem, mivel a kriptát üresen találják. A kétségbeesés határán beállít Hayley, mire a fiúk ledöbbennek, és nem hisznek a szemüknek. A feltámadt anyuka elmondja, hogy a templomban ébredt, éhséggel – és pontosan tudja, mire van szüksége, és érzi, hol van a kislánya. Klaus mondja a megfejtést: Hayley a baba vérével a szervezetében halt meg, szóval átalakulóban van… és, ha túl akarja élni, innia kell a baba véréből! Jesszus! Tehát Hayley-ből elvileg hibrid lesz, bár nevezettet ez mind hidegen hagyja – őt csak a kislánya érdekli.
Hayley a két ősivel a sarkában boszivérre szomjazik. Nincs sok idejük, Geneviéve már a baba felett tartja a tőrt… de Elijah még időben közbelép: egy kővázával kidobja a főboszi kezéből a fegyvert. A lányok összezárnak, és a bosziősöket segítségül hívva megreptetik az ellent. Monique fellengzős monológba kezd arról, hogy az összes boszi szelleme mellettük áll, remélem, hamarosan a torkán akad a szó…
Davina halad a bűbájjal, viszont, nagyjából a siker küszöbén, egyszercsak elájul. Mikael dettó. Utóbbi viszont nem sokkal később magához tér (ezek szerint összejött a feltámasztás), és portyára indul. A vámpír, aki vámpírokra vadászik, vámpírokkal is táplálkozik, úgyhogy a házban haldokló vérszívókat kezdi csócsálni – és Diegóval kezdi.
A babamentő-csapat taktikát vált, különböző irányból támadnak. Hayley elpáholja Geneviéve-t, Klaus PT két megölt fiával bonyolódik verekedésbe, Elijah pedig viharos széllel szemben próbál közel férkőzni az oltárhoz. Klaus egy romba dőlt kripta alól kerül elő, felkap egy kerítésvasat, és dárdaként elhajítja… ami aztán telibe kapja nevenincs-szöszit (már sose tudjuk meg, hogy hívták). Egy boszi mínusz. Monique a saját kezébe veszi a rituálét: fogja a tőrt, és maga próbálja befejezni. Fél kézzel távol tartja az ősieket, Geneviéve Hayley-t, de mielőtt leszúrhatná a babát, egy ördögcsillag köt ki a mellkasában. Remek időzítés, Marcel! Monique ezer sebből vérezve döglik meg! Bim-bam, patkány boszi meghalt! Marcel felkapja a babát, és huss, lelép! Klaus meg utána.
Az egykor családi otthonnak nevezett mészárszéken talál rá – hullahegyek közt. Marcelnek az volt a terve, hogy visszacsalja Klaust, hogy az ősi segítsen az emberein, cserébe a babáért, de elkésett. Bár azt még nem sejtik, hogy Mikael volt a katalizátor. Klaus úgy hiszi, hogy a farkasok visszajöttek, és befejezték, amit elkezdtek. Marcel nagyon kivan, végül eljut oda, hogy őszintén bocsánatot kér a 100 évvel korábbi tettéért – és ráhagyja Klausra, hogy megérdemelte a harapást. Nevelőapja szerint viszont megmentette a babát, így megérdemli, hogy meggyógyuljon. A felelősöket pedig le fogják vadászni. Ámen.
Klaus végre először a karjába veszi a kicsit, nagyon cukik. A nem is annyira távolból Mikael dühösen figyeli az idillt – és ott a kezében a fehértölgy-karó. Klaus lefekteti a babát az ágyikójába, de felfigyel valami neszre, és Mikael tényleg közeledik a folyosón, véres pofával és nyilvánvaló szándékkal. De mielőtt teljesíthetné korcs szíve vágyát, egy láthatatlan erő visszahúzza – méghozzá Davina. Mire Klaus kijön körülnézni, Apunak hűlt helye… A boszi egy láthatatlan kötéllel a Szent Anna padlására vontatja Mikaelt, és közli a miheztartást: a vámpírvadász majd akkor büntet, amikor ő mondja, és gondoskodott róla, hogy így is legyen.
Elijah és Hayley kihallgatja a kriptában leláncolt Geneviéve-t. Kiderül, hogy az ősök rendelték el a baba halálát: pontosabban Esther, személyesen, hiszen az ő testét is itt szentelték fel. Úgy fest, Anyut a halál sem állítja meg. A főboszi még hozzáteszi, hogy amíg a kislány él, addig New Orleans boszorkányai a halálát akarják majd. Geneviéve kudarcot vallott, és az ősök már jönnek is érte – mindenhonnan vérzik, éppen, mint anno Sophie. Bocsánatot kér a tetteiért, most is Klaus jár a fejében, de Hayley érdektelenül szemléli a haláltusáját. Végül azonban mégis megadja neki a kegyelemdöfést.
Odahaza Hayley ringatja a kicsit, míg a tesók megtárgyalják a fejleményeket. A konklúzió szerint, mindenki a kicsit akarja, és így a baba és a mamája sosem lehetnek biztonságban – ráadásul a legrosszabb ellenségek a városfalakon belül vannak. Elijah, talán Hayley feltámadása miatt, optimista: fegyverkezni akar és harcolni, a házat pedig erőddé alakítani. Klaus viszont nem akarja, hogy a lánya fogolyként cseperedjen fel. Legyen menekülés! Akkor viszont vadászni fognak rá… szóval nincs jó megoldás. De érkezik Hayley, és harmadik opcióként bedobja a saját tapasztalata módosított verzióját. Ő is háborúba született, a szülei elküldték, majd meghaltak, a nevelőszülei pedig nem szerették. Amit tehát tenni kell: elküldeni a kicsit biztonságos helyre, amíg ők feltakarítják a mocskot, ami itt van, hogy végül hazahozhassák. Elijah ellenkezik: amíg a kislány él, keresni fogják. Nem, mutat rá Klaus, ha azt hiszik, hogy meghalt.
Sajtótájékoztató az utcán. Francesca nagy szavakkal nyilatkozik a „bandaháború” kapcsán, amiben sokan meghaltak, ő pedig segíteni akar a helyreállításban… Jó kis fedősztori, nem mondom! Marcel és Oliver kiszúrja egymást a tömegben, később pedig egy privát csevej keretében a vámpír alkut ajánl. Úgy fest, a Guerrerák kitiltották a vámpírokat a Negyedből, oké, legyen úgy, de a folyó túlpartján hagyják őket békén, VAGY rájuk szabadítja a poklot. Mivel Klausszal megint öri-barik. A farkas nagy mellénnyel van, és nem hiszi, hogy az ősi a vérfarkas-hadserege helyett a vámpírokat választaná. Helytálló a feltevés, kivéve, ha Klaus rájön, hogy a falka ölte meg a gyermekét… Oliver értetlenül pislog – nem véletlenül – de Marcelnek bizonyítéka is van: egy doboz, az utalások szerint egy szétmarcangolt babatetemmel. (Ezúton köszi, hogy kép nincs róla!) Az újdonsült alfában a szar is megfagy, amikor belenéz…
A „bandaháború” áldozatainak már emlékfalat is állítottak. Cami rémülten veszi észre a sok kép, virág és üzenet közt, hogy Baby Mikaelson emlékére. Rohan Klaushoz, aki megerősíti a gyanúját, mire magát kezdi vádolni, mondván talán előbb is rájöhetett volna, hogy kicsoda Francesca. De Klaus elviszi a balhét – kizárólag ő a hibás, majd lepattintja: ők ketten nem lehetnek barátok, mert az ősi hibrid démonjai elpusztítanak mindent, ami számára kedves… és nem akarja, hogy Cami is áldozatul essen. (szerelmi vallomás, Klaus-módra) Cami könnyek közt távozik.
Az ősi tesók a gangon beszélgetnek, amiből azt is megtudhatjuk, honnan lett „bizonyíték”. Marcel szerencsére talált egy halott csecsemőt egy louisianai kórházban, amit felhasználhattak a tervhez. Az alku szerint Marcel babával kapcsolatos emlékeit kitörlik, ő cserébe Klaus vérével teli fiolákat kap. Már csak a boszikat kell meggyőzni, mert ha a negyedik Aratás-lány is feltámad, erőre kap a koven, és megérezhetik, hogy a baba él. Klaus szerint viszont csak jól kell eladni a mesét.
Ideje búcsúzni. Hayley pakolja az utazó-csomagot, beleteszi az epizód elején írt levelet is. Majd megejtik az „innom-kell-a-babám-véréből-hogy-élhessek” című dolgot, amit az anyuka tök érthetően végigzokog a picivel szinkronban… Aztán Klaus elviszi a babát, amíg Hayley és Elijah gyászoló családként megjelenik a falnál, ahol mindenki őket figyeli. A gyász valódi, nem is kell tettetni, és az ősi hibrid távolmaradásán sem fog senki meglepődni. És vajon ki tudja megvédeni a picit? Hát, a vörös kabriós, őrült Bex néni, akivel gonosz tesó a várostól messze, egy elhagyatott úton találkozik. Elcsevegnek arról, hogy kire is hasonlít a kislány, majd komolyra fordítva Klaus közli, hogy huginak szüksége lesz egy bizalmas boszira az álcázó bűbájhoz. Szerencsére Rebekah pontosan tudja, mit kell tennie. Búcsúzóul apuka is ígéretet tesz az alvó kicsinek: a város az otthona lesz, megöli, aki bántani akarja, és eskü, hogy nemsokára haza fog térni. Majd átnyújtja a picit, egy fából készült játékkal együtt – ez talán éppen az a „bátor lovag”, amit anno Rebekah is kapott, a testvéri szeretetük jelképe. Klaus kijelenti, hogy bár voltak nézeteltéréseik (az évszázad csúsztatása), senki másra nem bízná nyugodtabban a lányát. Erre könnyeznek egy sort. És, hogy mi a pici neve? Hope. Azaz Remény – abszolút stílszerűen. :)
Utsó jelenet: A Cassie nevű negyedik Aratás-lány feltámad a LaFayette-ben. Mezítláb, piszkosan indul felfedezőútra, majd letesz egy vörös rózsát egy sírkőre. Estherére. Aztán feltűnik mellette egy fekete fickó, öltönyben. Társalgásukból kiderül, hogy a lány maga Esther, Cassie bőrében, a pasas pedig szintén nem önmaga, hanem... ha saccolnom kellene: Finn Mikaelson. És Anyunak bizony nagy tervei vannak a jövőre nézve!
„Nagy ősi családi összeröffenés” rendel, a második évadra! Ha azt nézzük, hányan haraptak így-úgy-amúgy fűbe az első szezonban, sanszos, hogy a következő is haláli lesz…
Facebook kommentek