A rész egy erdőben kezdődik, a katonák gyakorlatoznak, lőnek, álcasisak van rajtuk, meg gázmaszk is, minden, ami kell. Ennek fedezékében Martin megint a titkos rejtekhelyét keresi fel, cetlin kódokba rejtet utasítást kap.

NDK, fontos emberek az átcsempészett floppy disket nézik, nem igazán tudják, mit kezdjenek vele. Az egyik elvtárs kétkedve kérdi: ezen vannak a gaz nyugat NDK-beli célpontjai? Lenora felvilágosítja, a személyi számítógépeké a jövő (igen, mi már tudjuk). Martin Brüsszelbe tart egy újabb konferenciára, ahol majd találkozni fog az előző részbeli lilaruhás titkárnővel. És majd jól elcsavarja a fejét, hogy mindenféle titkokat megtudjon.

Közben a hadgyakorlaton Kramer, aki ugye a „mi emberünk”, vagyis NDK-ügynök, az Edel-gyerek motivációját szeretné megérteni. Alex pacifista beállítottságú, nem nagy lelkesedéssel vesz részt a hadgyakorlaton, inkább fákat ölelget. Martinnál meg észreveszik a titkos üzenetet, közli, a földön találta, csak felszedte, hogy tiszta legyen az erdő. Igen, a németek nagyon környezettudatos állampolgárok.

Közben Annett beköltözik Ingridhez. Meglepődve látja, hogy Thomas is ott van Ingridnél. Zavarban vannak, mert hát a lánynak mégiscsak Martin a hivatalos barátja. Thomas persze megint a tóhoz szeretne menni, el is hiszem! Viszont Annett rosszul van, hány. Tudjuk jól, ez mit jelent. De kié a gyerek?

Közben Martin és Edel tábornok Brüsszel felé kocsizik. A tábornok kétségbe van esve, mi lett a fiából, békét akar meg minden, mi lesz így a világból is. Na, mindegy, Martin álljon meg a következő parkolónál, folyó ügyeket kell elintéznie. Martin azonban gázt ad, ugyanis majd csak a következő benzinkútnál lesz találkozója Lenórával.

Alex az egyetemre megy egy újabb békerendezvényre. Tobias mostani barátja nem kicsit féltékeny, pláne hogy Tobias majd a végén szeretne privát is beszélgetni a csinos katonasráccal.

Benzinkút a belga határ előtt. Tábornok mosdóba szalad (ez már a korral jár), Martin tankol, majd átül a közben beérkező Lenora kocsijába. Megbeszélik az otthoni híreket, új feladatokat. A titkárnőt (Linda Seidler) majd szépen meg kell környékeznie és újabb titkokat megtudni tőle. Közben Lenora vért vesz tőle, hogy jó lesz-e donornak a transzplantációhoz. Jön a tábornok, beszállnak a kocsiba, a tábornok megérzi a dohányfüstöt Martin ruháján. Na kéremszépen, tudjuk, a dohányzás káros az egészségre. Elindulnak, bár nem láttam, hogy a benzintöltő csövet kihúzták volna kocsiból …

Az egyetemen békeláncot szerveznek, békés felvonulást meg ilyesmit, esetleg az NDK-békemozgalommal együtt, de Alex szerint ez senkit nem fog érdekelni. Erőszakosabb tettekre gondol, azt hiszem.

Az NDK titkosszolgálatánál közben Hartmann elvtárs a már említett floppy disket próbálja meg beolvasni az NDK elektronikai iparának Robotron elnevezésű remek termékében. Apró probléma merül fel: nem kompatibilis. Mármint fizikailag. A disk egy IBM-gépbe illik. Schweppenstette elvtárs javaslata, miszerint be kell szerezni egyet, nem megoldható, President Reagan embargója miatt. Hát akkor, munkára fel. (A téma iránt érdeklődőknek ajánlom a Padernborn városában található számítógép-múzeumot, mely többek közt külön termet szentel az NDK számítógépeinek.)

Közjáték: útban Brüsszel felé Martin és Edel tábornok a nőkről és Jackson tábornokról beszélgetnek. Ugorjunk.

NDK. Martin anyja Naumann varrógépével kék virágos ruhát varr Annettnek, és javasolja, egyen ő is valamit, az ő állapotában … És még megkérdezi tudja-e, ki az apa. Mert hát Martin nincs itt, de Thomas igen … Anett megnyugtatja, Martiné a gyerek. Hát, nem tudom.

Brüsszel. A tábornok bemegy valahova (piros lámpa ég a bejárat felett, hmm), Martinhoz meg odamegy egy fekete srác, kér-e hajvágást vagy vegyen valamit, pl. walkmant. Az meg mi? Megmutatja, Martinnak tetszik. (Ja, egyébként ők angolul beszélnek most, nakéremszépen, ezért kell idegen nyelveket tanulni!) Közben Hartmann elvtárs nagy odaadással próbálja megoldani a floppy disk problémáját. A computerbe már belemegy, de nem olvasható. nyugati technológiára lenne szüksége. Schweppenstette elvtárs egyelőre a drezdai egyetem egyik professzorához küldi.

Brüsszel, konferencia. Herr Mayer elemzi a hidegháborús helyzetet. A szovjet tankok mindenkit lerohanhatnak. Jackson: ezért kellenek a Pershing-2 rakéták. És a háború egyébként megnyerhető. Edel: egyensúly kell. Radioaktív sugárzásról is beszélnek, te jó ég! Mayer: az enyhülés az egyedüli esélyünk, meine Herren.

Martin felkeresi Lindát, a titkárnőt. Hozott neki cicás ajándékot – de hát honnan tudtad, hogy szeretem a macskákat? (Ja, hát benne van az aktádban!)

Békemegbeszélés Tischbier házában. Gyűjtsenek aláírást, írjanak petíciót stb. Honecker meghívta a nyugatnémet pacifistákat az NDK-ba, és majd kitör a világbéke, de jó lesz. Alex radikálisabb nézeteket vall, Tischbier az NDK diplomáciai képviselethez küldi.

Martin és Linda egy art déco-boltban vannak, ez Linda némileg költséges hobbija. (Linda a tulajjal franciául beszél. Említettem már a nyelvtudás fontosságát?) Csudaszép dolgok, a nő egy asztalt nézett ki a főnökének. Remek hely egy újabb lehallgatókészüléknek.

NDK-titkosszolgálat: Hartmann elvtársnak szereztek egy IBM-567-et, ami echt cool, látszik rajta, ez életének fénypontja, de Schweppenstette elvtárs kéri, ne használja ezt a szót. Oké. A floppyt olvassa, de csak számok jelennek meg. Ja kérem, a disk kódolva van. Akkor munkára fel.

Brüsszel, fekete srác fodrászata. Martin Lindának is venne egy walkmant, közben valami igen apró felvevőt is szeretne. Útban kifelé Edel és Jackson tábornokokkal meg két kétes kinézetű hölggyel találkoznak. Linda lakása, két macskája van, Martin próbálja titkolni, hogy allergiás.

Zenét tesz föl, erkélyen flörtölnek. Linda panaszkodik, olyan dokumentumokat olvas, hogy alig tud aludni tőle. Romantikus hangulat, csók, ágy.

NDK. Közben Annett egy másik ágyat terít meg és az éjjeliszekrényen Orwell 1984 c. könyvét pillantja meg. Hoppá. Ahogy meglepődik, rá lehet jönni, ez bizony be volt ott tiltva. Közben Thomas hazahozza Ingridet, Annett kérdőre vonja leendő anyósát, miért adta kölcsön a srácnak a Trabantját. Brüsszel, még éjszaka van, Martin felkel Linda mellől, betör az art déco boltba, úgy, ahogy tanulta. Tulaj még bent van, ez a kisebbik baj, de a kutyája is! Kap egy kis simi-simit, az asztal pedig egy lehallgatókészüléket.

Másnap kiderül, az asztal nem Herr Mayeré lett, hanem a titkárnőnek adta. Martin legépelteti Lindával kedvenc Duran Duran számuk szövegét, amit az NDK-lehallgatóközpontban prímán fognak. De Fuchs elvtárs szerint majd mindent gondosan meg kell vizsgálni, a sorok között olvasni, nem csak egyszerűen lefordítani. Schweppenstette elvtárs csak legyint erre.

Nyugat, Tábornok és Martin, úton hazafelé, szóban sakkoznak. Váltás, NDK, este, Annett gyanús zajt hall. Thomas egy nagy koffert pakol be a Trabantba.

Annett lemegy, nyitva találja a pinceajtót, ahol a szekrény mögött titkos helyiség rejtőzik, telis-tele betiltott könyvekkel! Hűha!