Szabi ígéretének megfelelően, a cseppet túlpörgetett morális vitákat követően, hogy vajon, illik-e, szabad-e, megfesti az apja által tönkre vágott festmény másolatát. Hihetetlen egoista mód teszi mindezt. A szépérzéke egyszerűen nem engedi, hogy pontos másolatot készítsen, ezért mind a női alak, mind a kutyaalak idealizált formában kerül a vászonra. Most aztán lehet izgulni, hiszen a hülye is látja, hogy nem ugyanaz a két kép. Piszok nagy szerencséje van, hogy egyrészt Hannácska nem műértő, na meg, hogy nő. A nők rendelkeznek egy olyan tulajdonsággal, hogy képesek nem észrevenni a nyilvánvalót, direkte. Valószínűleg megérte neki ez a kis színjáték, hogy végre ne azt a piszok ronda portrét kelljen bámulnia önmagáról, amíg világ a világ.
Zoli és Patrícia kapcsolata egy következő szintre lép. Eljött az ideje, hogy a lány szülei pofavizitet tartsanak. Persze végtelenül unszimpatikus bagázs. Szépen körvonalazódik, hogy szegény Pati akkora drillben tengette gyermekkorát, hogy az pszichológusért kiált. Miután a kedves mama és papa szétalázták a helyet, Szilviát felszolgálói mivoltában, és Zoli is meghallgathatta, hogy na nem, Ők aztán nem ezt a lovat gondolták gyermeküknek párként, Patrícia a sarkára állt és a vérbe kívánta felmenőit. Apja ezen felhúzva magát apanázs megvonással fenyegetőzik. Szegény lány hamarosan bajban lesz, mert időközben a napnál is világosabb, hogy Zoli ismételten kinyitotta az érdeklődés csapot Dóra doktornő irányába.
Rolandék lassan elérnek az összeesküvésük végére. Ugyan még csak a jó öreg Pongrácz doki előtt fedik fel a titkukat, muszájból, de már nincs ebben több amúgy sem. Az őrületes átverésben ott tartunk épp, hogy Nándi hozza a beépített emberét, aki majd helyette megveszi Roland kórházi részesedését. Mindezt a legnagyobb titokban persze. Már nem a vétel titkos, hanem, hogy Nándi áll a hátterében. Irtó mókás, ahogy az egyik nagyon át akarja verni a másikat, a másik meg nagyon drukkol azért, hogy ez sikerüljön. Hát nem fog. A Péter ereiben csörgedező igazságszérum nem hagyja, hogy titokban maradjon Roland előtt, amit az egyébként már eddig is tudott, mivel ugye Ő agyalta ki az egészet. Szóval hiába akarja elkerülni, Pongrácz doki elé áll, oszt bevallja, hogy bizony Nándi strómanja lesz a vevő.
Pocsék lehet egy ilyen szépen felépített tervet a végkifejlet előtt látni, ahogy az a porba hullik. A nagy vallomást követően Roland és állítólagos szerelme Betty, közrefogják aput és felhomályosítják, hogy minden, amit az elmúlt hetekben látott, szemfényvesztés. (Azt még mindig nem értem, hogy mi szükség volt a pszichológussal négyszemközt élethű előadást tolni a kialakult szerelemről, hiszen a pszichológus, ha az ég a földdel egybeér, akkor sem adja ki páciensei titkát. Ja, hogy az írók az Ő irodájába látták jónak betelepíteni a lehallgató készüléket, igen, emlékszem! DE MIÉRT???
Na, mindegy, szóval a lényeg, hogy senki nem csalt meg senkit és hamarosan helyre áll a világ rendje, csak Nándit óhajtották így eltüntetni, helyesebben szólva, az Olivér halálának körülményeit firtató, ellenük szóló bizonyítékot szerették volna már végre-valahára nagyon-nagyon megszerezni Tőle. Ez idő alatt Barbara szanaszét kutatja a Vidovszky házat, mert hát Ő meg birtokon belül van, ugye. Hajszál híján lebukik az épp érkező Nándi előtt, aki persze észreveszi, hogy az asztalon hagyott laptopja nem abban a szögben áll, ahogy azt hagyta. Fejhangon kezd el gyanakodni és hirtelen tisztánlátásba kezd. Ennek eredményeként úgy zavarja el a lányt a háztól, hogy csak úgy zeng. Eddig tartott Rolandék mennybemenetele.
Facebook kommentek