Rebekah harapásnyomoktól véresen ébredezik. Csepeg az infúzió. Egy kórházban van, ahol jönnek-mennek az emberek… vagy mégsem. Úgy fest, hugiban elkezdett dolgozni a farkasméreg, mert kezdődnek a hallucinációk. A hely, a sok haldokló, a rengeteg vér a frászt hozza a sokat látott ősire… Megpróbál kibotorkálni, bár homályosan lát, és alig áll a lábán, de valahogy mégis kijut a szabadba. Gőze sincs, hogy került, ahova került (amúgy a Fleur-de-Lis szanatóriumba), de nincs is ideje ezen totózni, mert hirtelen hátulról ledöfik. Még mielőtt eszméletét vesztené, felismeri támadóját, Geneviéve-t – aki láthatóan nagyon élvezi a helyzetet, no meg azt, ami még következni fog…
A LaFayette-ben éppen Sophie-t temetik. A gyászolók, Monique-kal az élen, gyertyát tartanak a kezükben (csak kicsit képmutató a kiscsaj), a kőműves a helyi szokás szerint falazza a kriptát, amikor Elijah érkezik, és magára vonja a figyelmet. Meglepődik, hogy ki a halott, de a „hogyan és mi történt?” kérdésekre unokahugi csak annyit felel: Sophie a háború áldozata. Ennyit a megboldogultról – rendes ősi a testvéreit követeli, és rombolással fenyegetőzik, de Monique-nak a szeme se rebben, közli, üzenete van számára, Celeste-től… Varázsol, erre Elijah testén, mint valami tetoválások, női nevek jelennek meg mindenütt. Ezmiez?
A szanatóriumban Geneviéve dudorászva füveket keverget, míg Rebekah kiütve fekszik – mellkasából kiáll a hatalmas karó. Hugi lassan éledezik, és nem lehet túl rosszul, ha már sértegetni is tud, a bosziról viszont ez lepereg: ő kedvesen beszél az ősihez, aztán kirántja belőle a karót. A saját, és a vámpír vérét is belekeveri az elegybe, aztán csevegni kezd a farkasméregről, Oliverről, mire Rebekah fenyegetőzni kezd. Geneviéve viszont emlékezteti hugit, hogy ő mindig gondoskodik a barátairól, hiszen ők ketten egykor azok voltak…
Flashback 1919-be. Rebekah éppen nővért játszik egy halom beteg közt, akik vért köhögnek – a legtöbben haldoklanak. Hát, nem ez élete melója, az tuti, ugrasztja is a szintén nővér Vöröskét, hogy segítsen. Geneviéve jön is lelkiismeretesen, és valami nyugtatófélét itat a beteggel, amitől az kicsit jobban lesz. Rebekah rámutat, hogy ez biz’ varázslat, a csaj pedig boszorkány. A boszi megszeppenve közli, hogy ez egy fájdalomcsillapító, nyugtató növényi főzet. Plusz meglepődésének is hangot ad, hogy hugi, vámpír létére itt dolgozik – pedig a lokálpatrióta vérszívó ahol tud, segít… és, ha mindenki meghal, nem lesz kaja. Geneviéve-nek szimpatikus az ősi, és viszont. Barátok lesznek, határoz Rebekah, majd elhívja szórakozni – és, hogy véletlenül se utasítsák vissza – a barátnőjével együtt… (aki Clara lenne, az 1x12 elejéről? Talán.) A jelenben Rebekah még mindig szenved, és menekülne, de a boszi arcából ítélve, lesz ez még így se!
Elijah visszatér a házba, és híreket vár. Marcel tájékoztatja, hogy mindenki – emberek és vámpírok egyaránt az eltűnt tesókat keresik, és aki megtalálja, annak az ex-főnök jön eggyel. Rendes tesó papírt és tollat parancsol, ami Marcelnek annyira nemgyerebe, bele is fog egy litániába, míg durcásan megkeresi, amit kell. Elijah Hayley-t is szólítja, majd félmeztelenre vetkőzik (ezt is megértük!), és megkéri a lányt, hogy írja le a rajta található neveket – melyek szerinte azokhoz a boszikhoz tartoznak, akiknek a testét Celeste megszállta az idők során. Marcel már nyomja is a pluszinfót: ez egy devinette, alias boszirejtvény – fejtsd meg, és eltűnik! Elijah szerint ez is a bosszú része, minél hosszabb ideig tart a megfejtés, a tesók annál tovább szenvednek – szóval, az idő sürget. A megoldás a nevek közt van. Marcel felismeri az egyiket: Annie LaFleur egy boszi, akit úgy egy éve kirúgtak a kovenből, ideje kideríteni, hogy miért…
Klaus félmeztelenül (ez egy ilyen rész) kínlódik a porlepte, régi műtőasztalon – és ezek szerint neki saját tetkói vannak (a bal vállövén helyes kis madárkák). Geneviéve érkezik, és a megmentő szerepében tetszeleg: kést fog, felvágja az ősi mellkasát és kézzel kihúzza PT pengéjét. Klaus ordít a fájdalomtól, de végül megkönnyebbülten tér magához.
A vámpírfiúk közben az Annie nevű boszi pasiját/férjét/barátját kérdezik ki. Állítólag a nőt fekete mágia használatával vádolták – ami kizárt, de a kovennek volt bizonyítéka, úgyhogy kitaszították, Annie pedig öngyilkos lett. Pontosabban – adja le a drótot rendes tesó Hayley-nek – a Mississippibe vetette magát, éppen ott, ahol Celeste és Elijah először csókolóztak. Költői. Elijah elmereng, hogy Celeste vajon hány életet vehetett el, hogy bosszút állhasson… (Sokat!) Amúgy a farkaslány is illesztgette a kirakóst: Sophie-tól anno azt hallotta, hogy az ő vérvonala mondta ki a falkára az átkot; Celeste szerint, ő képes megtörni azt; a tetkó-listán pedig szerepel egy Brynn Deveraux – szóval, ha Brynn valójában Celeste volt… Talán Marcel tud valamit a dologról. Hayley még sajnálkozik is egyet – a túlélők bűntudata kínozza, de Elijah szerint nem volt választása: ha a lány meghal, akkor Klaus gyereke is vele hal… így végülis két életet mentett meg egyszerre.
Klaus már egy fokkal jobb bőrben van, Vöröske felöltözteti, de a seb nem gyógyul – ja kérem, sok benne a fekete mágia, nem megy az olyan gyorsan. Az ősi nem igazán érti, hogy Geneviéve miért segít neki: hát, mert sajnálja, Klaus neki sosem ártott (másnak annál inkább). Nevezett rögvest kihasználná az alkalmat, és jutalom fejében a maga oldalára állítaná a boszit, de hát ő sem most jött a falvédőről – mellesleg előbb Rebekah-ról kell néhány szót ejteni. Klausból már ki is törne a védelmező báty, de Geneviéve leállítja: hugi elárulta mindkettejüket, ő csak lebbenteni akarja a fátylat egy százéves titokról. A keverék segítségével megmutatja Rebekah árulását – ez lesz az ő bosszúja.
Hugiban tovább dolgozik a méreg, a kórház folyosóin baktat, megpillantja a testvérét, majd ismét megelevenednek a véres haldoklók a múltból – íme, Rebekah személyes pokla! És amikor kibotorkál egy ajtón, hirtelen 1919-be érkezik. Nővérruciban a roppant elegáns Marcellel randizik titokban – a hullaházban, mondván őket már nem zavarják. Mielőtt alaposabban egymásnak esnének, a férfi rákérdez Geneviéve-re, de Rebekah hárít, még nem kérte meg a bűbáj elvégzésére – és úgy fest, hugi tényleg megkedvelte a boszit. Marcel felajánlja, hogy keressenek mást, hacsak egyesek nem gondolták meg magukat – nem, nem gondolták. Romantikáznak egy sort, aztán belép Geneviéve, aki pirulva, elnézést kérve már megy is… Rebekah utána, és vissza a jelenbe. Klaus nincs lenyűgözve, hiszen tudta, hogy a „fiatalok” a háta mögött szervezkednek. Geneviéve rámutat, hogy naná, gonosz tesó meg is fenyítette őket ezért. Aztán, miközben végigtapizza a pasit, az Ótestamentumból kezd idézni – kissé színpadiasan. Klaus kevesli a bizonyítékot, de a boszi a fejét rázza, nem-nem, csak most jön a lényeg!
A békésen ejtőző emberekkel teli kocsmába Marcel és Elijah ront be – ajtóstul, maguk előtt küldve egy megrettent irodakukacot. Az ősi bejelenti, hogy a pasas néhány társa pár hete az itt jelenlevő vámpírok jónéhány barátját küldte pokolra (ez a „mutassuk-meg-Klausnak-ki-a-főnök-ügy” lehetett). Kiderül, hogy ez a hivatalnok vezeti a városi nyilvántartást, a polginak pedig listája van a természetfeletti lényekről, különös tekintettel a haláluk körülményeire… no, kellene az a lista! Most. A fazon hárítana, de végül beszél, nehogy Elijah ráuszítsa a kocsma összes (éjjeljáró) vérszívóját, akik eddig az ajtó helyén besütő nap miatt nem fértek hozzá. Az akták elvileg a Szent Anna sekrestyéjében vannak.
Rebekah még mindig bolyong (mekkora lehet ez az átkozott kórház??? Vagy csak vízió az egész?), Geneviéve érkezik, aki változatlanul kedves és leereszkedő. Végre beavatja ősi hugit a részletekbe: Klaus látni fogja az árulását. Rebekah poklában így egészen új távlatok nyílnak – könyörögni kezd, hogy csak ezt ne, bármit megtesz. De késő bánat.
A templomban a vámpírfiúk egy halom papír közt kutatnak. Elijah rátalál Brynn Deveraux-ra, aki húsz éve lett öngyilkos. Marcel mesél róla: erős boszi volt, együtt „lógtak” (vagyis volt szex), és néha elvégzett neki egy-két varázslatot. Pl. egyszer megátkozott egy falkányi vérfarkast, csak, mert Marcelt idegesítették… És, ha már farkasok, a vámpír megpendíti, hogy tud a Félhold-partiról (és Elijah Hayley iránti érzelmeiről), és megköszöni, hogy hagyta leégni a házat. De mit akar Hayley azzal a falkával? Az ősi persze nem mondja el, sötétben hagyja Marcelt, plusz egy fenyegetéssel el is tereli a figyelmét. Aztán Elijah rábukkan Clara Summerlin nevére (és igen, Geneviéve barátnője, a csaj a PT-köszöntő buliról, bizony Celeste volt!), aki micsoda meglepetés, nem lett öngyilkos – az 1919-es influenzajárványban halt meg. Éééés, ez a megfejtés! A tetkók eltűnnek – kár, hogy fogalmuk sincs, mire volt jó az egész…
Geneviéve feltekeri a gramofont, felrak egy lemezt, majd összeesküvésről suttog Klausnak, meg arról, hogy valóra vált a legnagyobb félelme: Marcel és Rebekah szerelme felülmúlta az iránta érzett hűségüket… Rebekah küzd, de a zene hatására ismét a múltban találja magát. Már egy partin vezeti a társaságba Geneviéve-t és Clarát. Mindenki táncol, piál, jól érzi magát. Rebekah és Geneviéve beszélgetnek, kiderül, hogy Vöröskének bejön Klaus (ki gondolta volna), igen, a jámbor boszi a rosszfiúkra bukik. Clara pedig szerencsétlenül jár: a pultnál leöntik, de azonnal ott terem a mosolygó Elijah lovag, és egy zsebkendővel kisegíti. És a csaj úgy néz a távozó ősi után, hogy immár semmi kétség, ő Celeste. Rebekah szerint, ha Klaus tetszik Geneviéve-nek, akkor Kolt imádná… (közben a jelenkori Klaus is feltűnik az emlékben, húgát figyelve). A Kol hollétére vonatkozó kérdést Rebekah hárítja, és végre előáll a farbával: valakit, akit rég láttak, meg kellene találni, de legyen meglepi, senki sem tudhat róla! És Klaus dermedten figyeli, amikor a lány kimondja: Aput… Üvöltve tér magához, és nem hiszi el, amit látott, pedig Geneviéve szerint valahol sejthette is a dolgot – de Klaus még tagadási fázisban van: ő és a tesók elkövettek néhány szörnyűséget, egymás ellen is, de Aput sosem uszították volna a másikra… Pedig ezek szerint mégis.
Kupaktanács a házban. Elijah titokban elmondja Hayley-nek, hogy a Deveraux-boszival kapcsolatban igaza volt, viszont jön Marcel, és a Summerlin-bosziról érdeklődik. A farkaslány talált egy régi szanatóriumi csoportképet a nővérekről, amin Clara is szerepel. Elijah nem ismeri fel a lányt, Marcel annál inkább – biztos benne, hogy az elrabolt ősiek a kórházban vannak, bár ezt kábé harapófogóval kell belőle kihúzni. Hosszas gondolkodás után Marcel úgy dönt, színt vall, de ez Elijah-nak nagyon nem fog tetszeni…
Geneviéve közben elindítja Klausnak az utolsó felvonást: a temetőben Rebekah és Marcel kézenfogva figyeli, ahogy Vöröske varázsol. A hozzávalók: a Cami által is megtalált újságcikk, Mikael kése (aminek eltűnéséért Apu Klaust vádolta, és a szart is kiverte belőle anno, hugi meg ápolta utána), és némi hókuszpókusz. Geneviéve varázslatával az összegyűrt papír tüzet fog, hamuvá lesz – misztikus MMS elküldve. Klaus meggyőzve, kábé egy másodperc kell neki, hogy bosszúszomjas gyilkossá változzon át.
Elijah azon mereng, hogy sosem értette, Apu hogyan talált rájuk, magát hibáztatta az otthonuk pusztulásáért… Közben meg ezek ketten voltak. Dühét Marcelen töltené ki, aki viszont azzal védekezik, hogy szerette és szereti Rebekah-t, és Klaus mellett kizárt, hogy együtt lehettek volna – de ez az érzés Elijah-nak is ismerős, nemde? (akár Hayley-re, akár Celeste-re utalt, rátapintott a lényegre, mert az ősi elengedi) Irány megmenteni Rebekah-t, mielőtt késő lesz!
Ősi hugi immár az életéért menekül, de zárva találja az ajtókat. Celeste jön kárörvendeni és kicsit kínozni. Megvallja, hogy az első nevét szereti a legjobban, mert Elijah olyan szerelmesen ejtette ki, majd egy huszárvágással hazugnak nevezi a férfit – mindannyiukat. És végre fény derül a tervre: egymásnak ugrasztja a tesókat. Az árulás miatt Klaus megöli Marcelt, valami szörnyűt tesz Rebekah-val, Elijah pedig emiatt sosem bocsát meg neki – itt a vége az ősi családnak. Hugi utolsó erejével is fenyegetőzik, de a boszi közli, felesleges, már megölte egyszer – igaz, akkor nem így nézett ki. Flashback: Egyre több a beteg a szanatóriumban, terjed a fertőzés. Rebekah érkezik feldúltan, és Geneviéve-vel akar beszélni – Clara azzal engedi el a barátnőjét, hogy öltözzön át, a ruháit pedig égesse el. Rebekah kétségbeesett, vissza akarja csinálni a bűbájt, a boszi viszont képtelen rá – hiába könyörögnek neki, hiába fenyegetik. Az ősi bevallja, hogy önző volt, és ezzel mindenkit veszélybe sodort – Geneviéve-t és a családját is beleértve. A boszinak ekkor esik le, hogy kihasználták, és mindent el akar mondani Klausnak, nehogy Rebekah őt is magával rántsa. Ősi hugi abban a pillanatban dönt: egy véres kendővel megfertőzi Geneviéve-t, majd a betoppanó Clarát is --- Később pedig megigézte az ápolókat, hogy zárják őket karanténba, míg meg nem halnak… Csúnya vég. Celeste csak testet váltott, de Geneviéve-nek nem volt ilyen szerencséje. És most ütött az óra. Geneviéve szabadon engedi Klaust, hogy beteljesítse mindkettejük bosszúját…
A mentőkülönítmény megérkezik a kórházhoz, a vámpírfiúk szétválnak. Rebekah menekül a sötét folyosókon, majd szembetalálkozik Klausszal, aki nem hisz mentegetőző húgának, és üldözőbe veszi. Celeste dolga végeztével távozik, ám nem számol Hayley-vel, akinek van vele némi elszámolnivalója – addig is leüti a boszit. Szép munka!
Rebekah egyre kimerültebb, Klaus pedig egyre közeledik. Szemtől szemben áll a két testvér. Klaus közli, hogy nem lesz több tőr, vagy bedobozolás – PT pengéje sokkal durvább: kínok kínja, poklok pokla, időtlenül… ez pont illik hugi árulásához! Rebekah nem könyörög, nem kér bocsánatot (így elveszi bátyja élvezetét), de harc nélkül nem adja fel. Némi bunyó általi térrendezés után megérkezik Marcel is, és szerelme védelmére kel – de mielőtt Klaus komolyan kárt tehetne benne, hugi magára vállalja a bűnt, és testvére haragját ismét maga felé irányítja. Milyen hűséges a szerelméhez, kár, hogy a családjához nem… Ám, amikor éppen betolná Rebekah mellkasába a pengét, Elijah ott terem, és Klaus szíve felé húzza a fegyvert. Amikor Klaus eszméletét veszti, rendes tesó utasítja Rebekah-t és Marcelt, hogy fussanak, meneküljenek, amilyen messzire csak tudnak…
Hát, Klaus oltári zabos lesz, ha felébred… viszont legalább ideiglenesen áthúzták Celeste számításait!
Facebook kommentek