1951-ben járunk, jóarcú illető ül egy moziban, ide látogat idősebb Gerhardt úr a fiával, hátborzongatóan izgalmas, ufós filmet adnak éppen (a főszerepben Ronald Reagan), a kölyöknek igen tetszik amit lát. Apa és a jóarcú másik beszélgetnek kicsit, utóbbi nagyon magabiztos, sőt fölényes, miért ne lenne az, ő a helyi maffiakirály. Percei azonban meg vannak számlálva, Dodd (KisBalta) a nyakába helyez egy kést mialatt apu halomra lő mindenki mást. Ilyen vidáman kezdünk.

A jelenben Balta az unokaöccsét fuvarozza az iskolába, Bicebóca utálja az egészet, ő lövöldözni szeretne, azt még a nagybácsi is elismeri, hogy jól jöhet egy ügyvéd a családban. Ezt mondjuk én nem értem, ha az összes rendőrt meg bírót ők pénzelik, akkor a tandíj csak pocsékba megy. Vagy fordítva, tán utána kellene számolni. Azért megállnak a susnyásban egy kis bemutatóra, a srác tényleg tudja valamennyire használni a pisztolyt egy kézzel is. Balta így magával viszi kicsit a melóba, egy kávézóban jól helyben hagyják Joe Bullo két emberét, Bicebócát éri a megtiszteltetés, hogy orrba vághatja az egyiket. A dolog egyébként igencsak Balta magánakciójának tűnik, kétlem, hogy Floyd asszony jóváhagyta volna. Azért vesznek sütit is.

A Solverson házaspár felkeresi az onkológust, nem állnak túl jól a dolgok, Betsy a kemó ellenére sincs jobban, sőt. Az orvos felveti, hogy lenne egy (tesztelés alatt álló) új gyógyszer. Barátaink megörülnek, de ez még sajna csak egy kísérleti program, szóval Betsy vagy gyógyszert fog kapni, vagy cukorkát, attól függ melyik tesztcsoportba kerül, ez a lényege az egésznek, magyarázza a doki. Lou kicsit összezavarodik, mindenesetre belevágnak, hátha.

Szép nap a mai, kedvenc henteslegényünk végre dughat egyet az asszonnyal. Dolga végeztével Ed mosolyogva dől hátra, duplán elégedett, úgy véli most biztosan sikerült célba találnia. Nem is sejti szegénykém, hogy Peggy pisilés ürügyén a fogamzásgátlóját kapja be éppen, boldogan álmodozik tehát a leendő családjáról, a húsboltról, nagyobb házról, kutyával. Ennek kapcsán felveti, hogy talán spórolni kellene, Peggy kihagyhatná a szemináriumot vagy kereshetne egy olcsóbbat is. Hitvese elszörnyedve néz, ki hallott már fapados önmegvalósításról?

Az indián nyomoz, bejárja ő is a gyilkosságok helyszínét, megtalál egy üvegdarabot Peggy kocsijának fényszórójából. Közben mintha bejelentkeznének az idegenek is egy fényjelenség erejéig, Hanzee unottan az órájára pillant, hmm, talán vannak beavatottak és még a menetrendet is tudják? A következő állomás (mármint a nyomozásé) egy autószerelő műhely, tessék, ott áll az összetört kocsi. Hanzee alaposan megnézi kívül-belül, pedig ezt nem lenne szabad csinálni, tudatja vele kedvesen a Sonny névre hallgató és folyamatosan fecsegő nyúlfaszgerinc fiúcska. Az indiánt a tiltakozás nemigen zavarja, ő csak az autó tulaját keresi, mondja, elővesz egy borotvát és elmeséli a halálra vált kölyöknek hogyan nyírt ki egy pasast. A füleit is levágta. Ekkor toppan be Karl, a konteóhívő veterán, na ő tényleg nem ijedős, rövid úton elzavarja a kíváncsiskodót. Kérdi a srácot mit figyelt meg a pasason, mert erről bizony szólni kell a seriffnek. Hát indián, mondja Sonny. Eszes.

Egy szállodában a Kitchen ikrek pasziánsszal múlatják az időt, míg Mike kollégájuk a szomszéd szobában hetyeg valami szőkével. Pontosabban összeköti a kellemest a hasznossal, az ágyban pihegő leányzó ugyanis nem más, mint Simone, Balta lánya. Az eszét aputól örökölhette, simán beszámol a család minden tervéről, még azt is elmeséli, hogy Ottot hova viszik orvoshoz. Mindeközben Mike válláról szippantja a kokót és a hatvanas évek orgiáiról álmodozik, amiket ifjonc koránál fogva kihagyni volt kénytelen.

Solversonék hazaérnek, Betsy láthatóan nincs valami jól, elismerésre méltó és megható egyszerre ahogy tartja magát. Gond egy szál se, mondja mosolyogva a férjének, jót tesz majd a cukorka. Lou egyébként lékhorgászni vinné Mollyt, nem lehet elég korán kezdeni. Betsy azt javasolja, hogy legyen türelmes a gyerekkel, csak hat éves és kislány (nekem pedig eszembe jut az első évad, ahogy harminc év múlva együtt indul horgászni apa és lánya).

Az együgyű Sonny és Carl, a dörzsölt együtt számolnak be a seriffnek az indián látogatásáról. Rendőreink is körbejárják az érintett járművet, gondolkodnak, ötletelnek, nincs jól ez sehogyse, hogy a kocsinak eleje és hátulja is összetört.

Otto Gerhardtot orvoshoz viszik, a család többi része (verőemberek megosztva) pedig a kansasiakkal ül le tárgyalni, Floyd asszony vezetésével. Ellenajánlatot, nyájasat tesz a jelen lévő Joe Bullonak (Mike Milligan ugye más dologban jár el), fizetnének egymilliót, cserébe partnerek lehetnek. Kijátssza a mátriárka kártyát is a biztonság kedvéért, nem fél harcolni a végsőkig, a gyerekei pedig egyként követik. Joenak ellenvetése van, mivel az ő embereit bántalmazták a tűzszünet idején, nem nagyon bízik a családi vállalkozásokban, a saját fiának senki nem vágja el a torkát. Balta hőbörögve felugrik, alig bírják kitessékelni, Floyd szeme összeszűkül, ő ennyiből már mindent ért, próbálja menteni a menthetőt.

Nem nagyon van mit, a beteg Otto kíséretét Mike és az ikrek halomra lövik, a tehetetlen, de ránézésre képben lévő családfőt pedig ott hagyják ebek harmincadjára egy kórház parkolójában. Mostantól Joe ajánlata nagyjából nulla, dollárban persze, ellenvetés esetén a Gerhardtoknak a jövő generációra már ne legyen gondja. Ő a maga részéről távozik, Floyd pedig még mindig az asztalnál ül és szerintem ölni tudna, az nem világos, hogy kit, bár van tippem.

Ed boldogságának alighanem lőttek, amint bemegy dolgozni, főnöke közli, hogy fedezetlen csekket adott az előlegre a húsboltért, bármennyire szereti a srácot, a többet ajánló vevő pénzét jobban kedveli, költözni óhajt, Floridába, hova máshova. Most henteslegényünk rángatja ki kedvesét a szalonból, mi a franc van, hová ment el a spórolt pénz? Peggy nem nagyon érti, ha az ura megállapodott valakivel, akkor miért probléma, hogy ő mellesleg eltapsolta a pénzt. Én se értem. Ed kivételesen a sarkára áll, vissza kell kérni a pénzt és punktum, különben oda az üzlet és baszhatják. Az erős akaratú Peggy a szalonba visszaérve engedelmesen elismétli a hallottakat. Nem úgy van az, mondja Constance és máris jön az újabb fejmosás, ez a te pénzed, azt csinálsz vele, amit akarsz, neked kell ez a szeminárium, hogy jobb legyél. (Peggy update, gondolom.) Ott majd jól megtanulod, hogy többet senki nem szabhatja meg senki, hogy mit csinálj. Na ja, senki, csak a leszbi főnökasszony.

Gerhardték hazafelé tartanak, vágni lehet a csendet, Balta bűntudattal az arcán hajtja a fejét anya vállára egy kis vigasztalásért. Floyd arcán kettő másodperc alatt több évtized minden gondja és kínja vonul át, némi hezitálás után nem fojtja meg ott helyben, könnyeivel küszködve végül megpaskolja fia arcát. Erős jelenet, nagyon halkan merem csak megjegyezni, hogy Joe Bullonak igaza volt.

Hanzee rátalál a Blumquist házra, ha már ott van szétnéz bent is, ráérősen, szerencséjére senki nincs otthon. A garázsban az eszelős takarítás nyomaira bukkan, a nappali kandallójában pedig Ed övcsatját találja meg, amit az elfelejtett kipiszkálni a hamuból, miután elégette a ruháit. Vizsgálódását Lou zavarja meg, Hanzee így távozni kénytelen, a csatot azért elteszi emlékbe. Hamarosan a háziak is hazaérnek, nem nagyon örülnek a hívatlan vendégnek, hát még ha tudnának a másikról is. Lou behívatja magát, megpróbálja kiszedni belőlük az igazságot az ütközésről. Előad egy monológot, a háborúban halálos sebet kapott katonákhoz hasonlítja a párt, fel sem fogták mibe csöppentek bele, de jobb lenne, ha elmondanának mindent, akkor segíthetne. Peggyék ragaszkodnak a meséjükhöz, Lou is távozni kényszerül, elmenőben azért közli velük, hogy a Gerhardt család alighanem ki fogja nyírni őket.

Floyd a férje mellett keres némi vigaszt és erőt, a család most tőle várja, hogyan folytassák. Anya megrázza magát, vesz egy nagy levegőt és kimondja: háborúzni fognak. Eközben egy másik helyen Betsy a gyógyszeres üveggel szemez, ő is vívja a maga harcát a rákkal. Lou a ház előtt üldögél, ő az egész világgal, a saját világával áll hadilábon, amiből elveszett a rend.

A többi néma csend.