A múlt heti filler epizód után, visszatértek Alaszka legkeményebb bokorlakói. A srácok, most először indulnak el egyedül a hajójukkal, míg az öregek otthon lábadoznak. Persze, ha nincs ott az öreg, semmi sem megy simán, de a végére csak összehozzák a fuvart.
Noah-val indulunk, aki a család ezermestere, bár én inkább Mekk mesternek érzem egy kicsit. Mindenesetre olyan szintre fejlesztette a gányolást, hogy egyik ámulatból esünk a másikba. Most éppen be akarja vezetni a házba, a vizet. Ezzel ugye csak az a baj, hogy a környéken nincs egy árva vízmű sem, így a közeli patakból akar közművezni. Egyelőre csak egy modellt készített, de az elv működik.
Noah négy tesója viszont már elindultak a Tisztességgel (ez a hajójuk neve) és felveszik a szállítandó árukat. Szépen kikötnek a mólónál, bepakolják a cuccokat, majd irány a tenger. Az 50 km-re lévő Gustavusba mennek. Persze egy-két tesó mindig összevész valamin, most pl. azon, hogy hány csomóval haladjanak. Közben Noah a két húgával vízért indul. Persze utálják a vízcipelést, mert nehéz meló, messze a patak, ráadásul a medvék is oda járnak inni, ezért mindig cipelni kell magukkal fegyvert is. A patakhoz érve azt tapasztalják, hogy tele van döglött lazaccal, így tovább kell haladniuk egy tisztább szakaszra.
Amíg a gyerekek beszerzik az innivalót, a két öreg a konyhaszekrénnyel bíbelődik. Aztán eszükbe jut a hajó, meg rajta a négy észlény fiuk és máris idegállapotba kerülnek. Az öreg Billy belegondol, hogy mit művelhetnek a bárkájával, és máris megremeg a szája széle. Mondjuk van is miért aggódniuk, mert a tesók négy óra hajókázás után megérkeznek Gustavusba. Kinézik maguknak a mólót, de nem olyan egyszerű a helyzet. Nagy a hullámzás, a szél is fúj, ismeretlen a terep, így rövid tanakodás után úgy odakúrják a hajó oldalát a stéghez, hogy az majdnem léket kap. Persze ez kellően dramatizálva van, mindenki rohangál, mint pók a falon, majd kitalálják, hogy inkább ki sem kötnek.
Noah és a csajok büdös nagy tekercs műanyag csöveket hurcolnak a patakba, ami a ház vízellátását fogja biztosítani. Profin lefektetik a csöveket a puszta földre, amit kövekkel súlyoznak le, hogy el ne vigye a víz. Igazi szakmunka, főleg Alaszkában! Azért megnézném majd télen is, ahogy a mínusz 40 fokban csordogál a vezetékes víz a szénné fagyott csőből…
A négy tesó végül egy uszályhoz rögzítette a Tisztességet, majd elkezdték motorcsónakkal kihordani a cuccot a partra, ahol a tulaj már türelmetlenül toporog, hogy akkor most megjön a mosógépe, vagy továbbra is a teknőben kell mosnia a büdös zoknit. De megnyugodhat, mert a Brown fiuk végül mindent leszállítanak, most már csak fel kell pakolni az itteni cuccokat és indulhatnak haza. Egy piszok nagy szobrot kellene elvinniük, de a faragó művész, akit mellesleg Stevie Wondernek hívja magát még nincs kész az alkotással, így egy napot várniuk kell. De, hogy addig se legyenek munka nélkül Stevie melót ajánl. Az egyik haverjánál kellene kivágni egy fát, ami veszélyezteti a házát. A srácok úgy döntenek, hogy megnézik a munkát.
A Brown birtokon Noah és az apja már a házban tervezgetik a vizet, de ha nem látom, esküszöm nem hiszem el, hogy ezek mit művelnek. Noah már régen összegyűjtött mindenféle szemetet és most pl. a szennyvizet pár műanyag palack, néhány idom és rengeteg ragasztó segítségével próbálja elvezetni. Az apja nagyon örül, hogy milyen találékony fia van, Noah pedig láthatóan elégedett a munkájával. Nekem főként az a szemétdombról kukázott csaptelep tetszik, aminek a kiömlője letört és, hogy ne terítse be a konyhát vízzel, barátunk egy kevés ragasztószalaggal ráapplikált egy merőkanalat, ami majd a helyes irányba tereli azt a fránya folyadékot.
Gustavusban a srácok megtekintették a fát és úgy döntöttek, hogy ehhez a feladathoz a család legjobb favágója, Gabe kell. A srác magabiztosan nekilát a feladatnak, és simán arra dönti a fát, amerre kell, így megmenekült a házikó. Mindenki boldog, láthatóan nagyon meg vannak magukkal elégedve.
Vissza Noah-hoz, aki most két hatalmas víztartállyal küszködik. El kell juttatni a házhoz és azokat tölti meg a folyó vizével. Hogy milyen elven fog nyomást képezni, ami ugye elengedhetetlen a folyóvízhez, azt még nem tudjuk, de Mekk mester, majd megoldja.
Ezalatt Gustavusban a srácok már az utolsó szállítmányt szerelik össze, ami néhány piknikasztalból áll. A meló közben kiszúrják, hogy két csaj figyeli őket a teraszról, így Bear, aki valami félelmetesen jó lehet csajozásból, állat módjára lerohanja a lányokat. Azok se köpni, se nyelni nem tudnak, szerintem kicsit be is szartak, de hamar rájönnek, hogy csak egy ártatlan futóbolond.
Míg a többiek szerelnek, Bear bőszen udvarol, már amennyire persze ez egy alaszkai bokorlakótól telik. Először az időjárásról beszélget, majd rögtön ezután nekik szegezi a kérdést: „Ti vágtatok már ki fát?” Értem én, hogy ez fontos a vadonban, de a lány konkrétan Arizonából jött, ahol nem ezen múlik az élete. Ennek ellenére a csaj nem hajtja el egyből a francba, hanem még azt is megnézi, ahogy Bear, majom módjára körbemássza a teraszt, majd jön a következő kérdése: „Ti hogy szórakoztok Arizonában?” De nem várja meg a választ, inkább elmondja, hogy neki ki a kedvenc elfoglaltsága. Sose találnátok ki! Szeret tüzet rakni, meg fára mászni. A kislány csak forgatja a szemét, és már a szökési tervén dolgozik, de aztán mégse rohan el. Valószínűleg aláírt valami papírt, hogy köteles végighallgatnia ezt az elmebeteget, csak akkor kapja meg a gázsiját.
Noah otthon elkészült a munkával és a hivatalos átadásra készül. Húgai már ott toporognak, de érkezik az anyjuk is, mikor egy varázsütésre megindul a csapból a víz! Tádáámmm! A család el van ragadtatva, körbeugrálják a szakembert, majd hosszasan méltatják. Mi innen is gratulálunk neki!
A vezetékes víz hírére Ami és Billy már a család bővülését, sőt unokákat vizionálnak, ugyanis, ha fejlődik a tanya, akkor a fiuknak könnyebb dolguk lesz a családalapítás terén is! Mert ugyan melyik nő ne akarna beköltözni egy olyan házba, ahol van egy csap? Ugye, hogy ugye?
Facebook kommentek