Magát filozófusra szipuzó, óriásgyíkkal és véres nyakú hullával szembesülő párocskával nyitunk. De vajon tényleg azt látták, amit láttak? Mulder nem biztos benne, mert amióta Scullyval kiestek a melóból, jó pár hasonló esetre akadt magyarázat, és jelen állás szerint úgy tűnik, még a Nagyláb sem létezik. Ha ez nem lenne elég, arra is rájött, hogy ő egy középkorú férfi, lassan fenyegeti az infarktus meg a magas vérnyomás, és nem kéne fantáziaszüleményekre pazarolnia a drága idejét. Nyugalom, végül csak összeszedi magát és megvizsgálja közelebbről a témát.

Egyelőre nincs konszenzus abban, hogy pontosan hány szeme volt a lénynek, ami a tanúk állapotát ismerve nem is csoda. Miközben Scully a helyszínen ismerteti az ügyet, Mulder farkasokról és pumákról hadovál enerváltan, majd mikor kiderül, hogy emberi behatás nyomai látszanak, még érdektelenebb lesz. Elvégre a sorozatgyilkosok még a vadállatoknál is uncsibbak. Scully finoman rávilágít, hogy itten ártatlanok haltak meg (közben ugyanis több holttest is előkerült), úgyhogy be kéne fejezni a hisztit, és elkezdeni a nyomozást, mert az a dolguk. Mulder beletörődik a megváltoztathatatlanba, és mérsékelt érdeklődéssel kérdezi ki a transznemű prostit, aki táskájával szarvon csapta a rárontó alsónadrágos rémet. Persze ő is be volt tépve az észleléskor, mert ez egy vidám város.

Ügynökeink következő útja az első támadáskor is jelenlévő gyepmesterhez vezet, aki feltűnően ijedezik. Az össze-vissza fotózó okostelóval felvértezett Mulder újabb harapott nyakú egyént talál, majd a gyepmester segítségével éppen mobilja applikációit tenné rendbe, amikor leteríti a bestia. Az izé látszólag a vécébe menekül, de Scullyék csak egy kalapos úriemberre nyitnak rá nagy izgalmukban, úgyhogy sűrű elnézések közepette tovább is szaladnak. Egyébként nem tévedtek, hiszen a tarkójában eltűnő szarvak tanúsága szerint ő volt a pikkelyes. Hoppá!

Mulder az incidensről készített gyér minőségű felvételeivel molesztálja boncolással próbálkozó társát, állítva, hogy az a valami vért spriccelt a szeméből, ahogyan azt a szarvas gyík is teszi, ha úgy hozza a szükség. A sérülések viszont humán fogakat igazolnak, szóval itt valami nem stimmel, de legalább Scully jól mulat. Mulder bármennyire szeretne pihenni enyhén Twin Peaks-hangulatú hotelszobájában, a szörnyet kiáltó recepciós nem hagyja. A bácsi közli, hogy vaklárma volt, csak egy vendéggel veszekedett. Hősünk ezt nem nagyon akarja elhinni, főleg, miután felfedezi, hogy a szállót kukkolásra képezték ki. Az öreg az FBI-igazolvány és némi győzködés hatására bevallja, hogy nem csak Mulder észveszejtően szexi piros alsógatyeszával szembesült nemrég, hanem azzal is, ahogy egy másik vendég (a mi kalaposunk) zaklatott állapotban összetöri a tükrét, majd gyíkká vedlik.

E beszámoló, valamint a tény, hogy az illető az egyik áldozat ruháját viselte, Mulder szörnyekbe vetett hitét is visszaadja. A fickó szobájában lelt antipszichotikum elvezeti az őrült dilidokihoz, akinek a páciens egy sárkányemberes mesét juttatott eszébe. Betegének a bogyók mellé azt is javasolta, hogy ha rosszul érzi magát, menjen ki a temetőbe az elmúlásról elmélkedni. Micsoda szakember! Búcsúzóul Muldernek is felírja a pirulákat, majd maga is bekap belőlük néhányat. Scully közben felkereste a telefonboltban dolgozó bolond gyíkembert, és ki is kérdezte volna, ha az illető nem rohan el, az üzlethelyiséget leamortizálva. Mulder meg sem hallgatja, mi lett a vérvizsgálat eredménye, hanem a gyanúsított után megy a temetőbe. A férfi mindenáron vakbélen akarja szúratni magát a nyomozóval, - mert a hozzá hasonlókkal úgy lehet végezni – de Mulder erre legfeljebb az után hajlandó, hogy hallotta az egész történetét.

Az úgy volt, hogy vidáman élte óriásgyík-életét, amikor azon az ominózus éjjelen egy ember megharapta, és azóta folyton emberré változik. Ebben az a legszörnyűbb, hogy nincs kiút a munkába járás, sajtburgerzabálás és pornónézés ördögi köréből. A pszichiáter nem segített, ezért vett egy kutyát, de még az is elszökött. Gyíkként nem fogta fel, mennyire szar minden, úgyhogy a mutáció betett az életminőségének, és erős halálvágya van. Muldert az egész sztoriban az nyugtalanítja leginkább, hogy kalaposunk csak nem bírja bevallani, hogy ölt volna, sőt, azt állítja, hogy pont azt az illetőt kapta rajta torokátharapás közben, aki miatt emberré vált. Annyira megijedt, hogy azonnal vissza akart menekülni a vadonba, de ebben a prosti, meg a veszettül fényképező/videózó Mulder is akadályozta. Aztán arról mesél, hogy Scully felkínálkozott neki a munkahelyén, és nagyon jót szexeltek. Na, ezt Mulder nem veszi be, és igaza van, tényleg kamuzott a kis huncut, mert a homo sapiensnek azt a szokását is átvette, hogy folyton hazudik a nemi életéről. De minden másban igazat mondott. Komolyan.

Mulder ismét mentális mélypontra kerül, nem bírja elképzelni, hogy ilyen létezik, pedig ő azért látott már ezt-azt. Beszélgetőpartnerének ráadásul leesik, hogy „hekus”, és nem is akart segíteni az ő nagy nyomorán. Jól ott is hagyja az ügynököt, aki nem bírja tovább a stresszt és leissza magát. Scully ezalatt a gyík kutyájára akadt az állatmenhelyen, ahol a gyepmesterre várt. Utóbbi meg is érkezik, és azonnal végezni akar a nővel, ugyanis valójában ő a sorozatgyilkos, amit a vérvizsgálat is igazolt. Scullyt nem olyan könnyű lenyomni, mire Mulder odaér, már a bilincset rakja a fickóra, akinek azt sem hagyják, hogy előadja elmebeteggé válásának történetét. Mulder ráébred, hogyha tényleg egy ember művelte azt a sok rémséget, akkor a kalapos talán mégsem hazudott. Az epizód totális happy enddel végződik, Scully hazaviszi a kutyust, Mulder pedig személyesen foghat kezet a hibernációba vonuló óriásgyíkkal.