Kezdésként maga az udvariasan bemutatkozó Fox Mulder tart gyorstalpalót az X-akták mibenlétéről és az idegenekről, akik már a kőkorszakban is köztünk voltak, hát még most. Illusztrációul a dicső múlt egymásra halmozódó fotói szolgálnak - hopp, egy Gumiember! - aztán már lángol is a szimbolikus kupac, mert az ügyosztályt bezárták, és mindenki továbblépett. Kivéve Muldert, aki fáradhatatlanul okít Roswellről és társairól, majd levonja a következtetést, hogy semmiről sincs fogalmunk, pláne az igazságról. Mindeközben becsapódó ufóban és kecses űrlénykacsóban gyönyörködhetünk.

A főcím után rögtön 1947-be csöppenünk, ahol egy dokit szállítanak a sivatagba pottyant - a felkelő nap fényében minden oldalról menőn festő - azonosítatlan légi járműhöz. A jelenben egy másik orvost, bizonyos dr. Dana Scullyt hívnak telefonhoz halasztást nem tűrve, a műtőasztalon felejtett beteg meg majd reklamáljon, ha mer. Ezalatt Mulder morcosan nézi az Obamával mókázó Jimmy Kimmelt, a laptop kameráját leragasztva, nehogy kiderüljön, hogy nincs humora. A frissen mozgósított Scully műsorajánlata már testhezállóbb, bár Mulder elsőre nem ájul el a liberális médiát szidalmazó amerikai Szaniszló Ferenctől. Gyorsan kiderül azonban, hogy van bennük némi közös a Tad O’Malley nevű pasassal, aki alig várja, hogy feltárhassa elméletét az exügynöknek. Utóbbi persze – ha idegenekről van szó – Scully nélkül egy lépést sem hajlandó tenni.

 Az újraegyesült páros fáradt flörtjét fekete autó érkezése szakítja félbe, benne O’Malley-vel, aki nem kíván az utcán értekezni, nehogy zajgyűjtőkkel rögzítsék a mondandóját. Vagy tényleg tud valamit, vagy igen súlyos paranoid skizofréniában szenved. Egyelőre Mulderék sem döntötték el, melyik verzió az igaz, ezért inkább nem kérnek a pezsgőjéből. Tad olyan fesztelenül danázza le Scullyt, hogy Mulder a sokktól szeretne kiugrani az ablakon, de azt sajnos nem lehet lehúzni, mert golyóálló és roppant biztonságos. Tadet hamarosan ketten győzködik, hogy az X-aktáknak vége, nincs itt semmi látnivaló. (Tessék szépen lehiggadni és kikapcsolni a televíziót!) A nyughatatlan tévés azonban olyan szavakkal dobálózik, mint az igazság, amitől Mulderben határozottan megmozdul valami. Mielőtt végképp behódolna a „konzervatív fegyverbuzinak”, gyorsan levizsgáztatja, Tad pedig átmegy, mint a huzat. A jó diák azt is közli, hogy ő bizony Schobert Norbert-i babérokra tör: a világ leggonoszabb összeesküvését készül leleplezni.

A trió első közös útja az elhagyatott házikóban éldegélő Svetához vezet, aki rögtön zavarba hozza Muldert azzal az állítással, hogy ők egyszer régen már találkoztak. (Mintha minden elrabolt kiscsajra emlékeznie kéne. ) Sveta azóta is rendszeresen vett részt űrhajó-kirándulásokon, melyek során embriók be-, babák meg kikerültek belőle, és egy csipetnyi idegen DNS-t is betoltak a köldökén keresztül. Utóbbit majd Scullynak kellene igazolnia, vagyis Danának, ahogy mostanában mindenki szólítja. (Közben egy pillanatra visszaugrunk 1947-be, hogy tanúi lehessünk, ahogyan az ufóroncstól pár méterre kúszó, fegyvertelen földönkívülibe a katonák a South Park Jimbóját megszégyenítve eresztenek ötven golyót. A doki rosszallja az eljárást.)

Az utazásai során gondolatolvasóvá képzett Sveta DNS-mintavétel közben lerántja a leplet a mindenkit kínzó kérdésről: mi a búbánatért nincs most együtt ez a két szerencsétlen ufóvadász, amikor a második mozifilm végén még boldogan csónakáztak el a naplementében? Hát azért, mert Muldernek endogén depressziója lett, és azt nem élte túl a kapcsolatuk. Elég béna ürügy, de egyelőre ennyivel kell beérnünk. Sveta a közös gyereket is szóba hozza, ezért Scully gyorsan karon döfi egy nagy tűvel. Pedig az ő elrablását még csak ezután említi meg.

O’Malley közben olyat mutat Muldernek, amilyet még nem látott, vagyis egy üzemagyag nélkül működő ufómásolatot, amelynek környezettudatossága láttán Leonardo DiCaprio is a szívéhez kapna. És még gravitációs térhajtóműve is van. Na, vajon honnan nyúltuk ezt a technológiát? A véres nyakú Scully épp saját vénáját csapolja, amikor Tad meglepi, és a munkájáról kezdi faggatni. Ami jelenleg az, hogy fül nélkül született gyerekek műtétjénél asszisztál, amiről Tadnek nem a L'art pour L'art-sláger ugrik be, mint minden rendes embernek, hanem az, hogy mennyire hasonlítanak ők az űrlényekre. Scully szerint ennek semmi köze a korábbi foglalkozásához. O’Malley mindezen úgy meghatódik, hogy be is teszi a doktornőt a show-jába, és ki tudja, mi egyebet akar még tőle.

Mulder éjjel elstoppolja magát Svetához, hogy tovább faggassa, és milyen jól teszi, mert azonnal kiderül, hogy a lányon valójában emberek kísérleteztek az űrhajókon, ráadásul az arcukat is látta. Hősünk hívja is az O’Malleyvel autókázó Scullyt, majd Skinneren keresi az aktáit, mintha el sem telt volna tizennégy év. Némi marakodás után Skinner bevallja, mennyire hiányzott neki volt beosztottja, aki ettől annyira elérzékenyül, hogy megadja neki a számát. Ezt követően - az éj leple alatt - egy hajlott korú, bohém külsejű fazonnal randizik, aki nem más, mint a hetven éve érdekeseket tapasztalt orvos. A kísérletekben is érintett bácsi sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánja az idegen technológiát az emberiség ellen fordító rejtélyes csoport létezését, de azért elhinti, hogy Mulder nagyon közel jár a megoldáshoz, és hogy Roswell csupán színjáték volt.

A Mulderhez beeső Scully nem örül, hogy exe megint totál biztos benne, hogy rájött, mi a dörgés. Kérve kéri, hogy most kivételesen ne kattanjon be, de szavai hiábavalóak, úgyhogy el is húzná a csíkot, ha nem lép közbe O’Malley. A rezignált Scully, a lelkes O’Malley és a riadt Sveta alkotta gyülekezet előtt Mulder (Tad támogatásával) előadja a tutit: a hidrogénbombák által idevonzott zöld emberkék csak jót akartak volna nekünk, de rossz képviselőinkkel akadtak össze, akik a szöveteik felhasználásával évtizedekig rabolgatták saját fajtájukat, azért, hogy a végén világuralomra törjenek. Ennek része az is, hogy mindenkit megfigyelnek különféle ürügyekkel, na meg hogy hambival hizlalják hülyére a népet (ugye, hogy Norbi megmondta?). A leigázás amúgy napokon belül kezdődne is, ezért gyorsan adásba kell mennie a témának.

Scully szerint mindez „magába forduló technoparanoia”, és egyébként sem leltek Svetában oda nem illő DNS-t, úgyhogy ennyit erről. Később semmi nem lesz a nagy bejelentésből, mert Sveta visszakozik és menekülőre fogja, majd egy ufóból kinyúló zöld sugár megsemmisíti szegényt. Hogy még vészjóslóbb legyen a helyzet, Tad felszívódik, az ufómásolatot pedig felrobbantják a tudósokkal együtt. Scully villámgyorsan felülvizsgálja a korábban szépen hangzó véleményét, mert újrafuttatta a tesztet, és mégis talált valami furcsát és megmagyarázhatatlant Svetában, meg saját magában is. E drámai pillanatban Skinner csörög, mert krízis van, a Most Már A Nyakán Keresztül Cigarettázó Férfit pedig rövidesen arról tájékoztatják, hogy újranyitották az X-aktákat.