Rebekah-val indítunk, aki a Szent Anna gyóntatószékében Kieran atyának készül kiönteni a szívét. Úgy érzi, sosem kellett volna visszajönnie New Orleansba – Marcel miatt. A pap ironizálva kérdezi, hogy ősi hugi egyáltalán katolikus-e, mire Rebekah közli, nem hisz Istenben, de feloldozásra van szüksége valakitől – bárkitől… Megvallja, hogy hazug, áruló, aki szövetkezett a saját vére ellen. És akkor ugorjunk vissza 24 órát…
Klaus és Rebekah a reggelinél beszélget. Előbbi épp egy fiatal lány vérét csapolja le és Marcelről érdeklődik – gyanakszik rá. Aztán beleköt húga tekintetébe: szerinte őt hibáztatja Elijah miatt, plusz amiért nem hajlandó segíteni rajta. Rebekah viszont nem ugrik be neki, kitér, majd mosolyogva megjegyzi: azért nem mond semmit, mert nem akar Elijah sorsára jutni. Jogos! Klaus erre magyarázkodni kezd, hogy a lányt sosem harapná meg – őt inkább tőrrel szokta büntetni. Elijah pedig megérdemel egy kis kellemetlenséget, amiért alaptalanul vádolta… (Nem is annyira burkolt fenyegetés: ötös!)
A mocsárban Elijah cefetül van, a harapás egyre rosszabbul fest – de rendes tesó még ebben a szörnyű állapotában is rendkívül udvarias és választékos. Hayley mellette van, bár segíteni nem sokat tud… Szóba kerül a tornácon hagyott könyv, de a lány származásához nem kerültek közelebb – mert Elijah szarul van… és mindenáron azt akarja, hogy Hayley lelépjen, mert előre fél a mellékhatásoktól. De a csaj elég makacs ahhoz, hogy ne tágítson – piros pont! Közben a mocsár felől feltűnik a szőke hajú nő, akit már láttunk – és sebhely van a vállán (talán pont ott, ahol Hayley-nek a spéci anyajegye).
Bandagyűlés Marcelnél – Tylerrel kiegészülve. A Főnök közli a csapattal, hogy akinek kényes a gyomra, az most lépjen, mert aki marad, az háborúra jelentkezik. A Marcel iránti hűség legékesebb bizonyítéka, hogy senki meg se moccan – itt csak elszánt arcok vannak. Tyler bele is kezd a mesébe – Vámpírnaplók múltidézés: Klaus megtörte az átkát, hibriddé vált, és képes tovább örökíteni a génjeit. Itt jön a képbe a farkaslány, aki az ősi gyermekével várandós. Szó esik a farkasok hibriddé változtatásáról (Tyler rá az élő példa), lemészárlásukról Mystic Fallsban, a kötődésről, ami megtörhető. Ekkor beszambázik az ajtón Rebekah, és mindenki elhűl. A lány kiegészíti a sztorit: Klaus felhasználhatja a baba vérét hibridek nemzésére, akik ellen a vámpíroknak esélyük sincs. Aztán Tylerhez fordul, mondván ő a baba halálát akarja – és valóban. Marcel közli, hogy Rebekah az ő oldalukon áll… ezután nevezett lány gyorsan kitöri Tyler nyakát, mert a babát nem bántjuk, (Nagynéni rulez!) Klaust kell hidegre tenni.
Az ősi hibrid Caminek mondja tollba (gépelteti oldschool írógéppel) a gondolatait. Jobban mondva fröcsögi. A tesókat a szüleikhez hasonlítja, magát pedig ártatlannak állítja be – a csapos közbe-közbeszól epésen, de nem sok foganatja van. Cami rámutat, hogy Klaus állandóan ugyanazt ismételgeti, és a boldogtalansága legfőbb oka ő maga. Ott a pont! Az ősi nem kér a lány tanácsaiból, de Camit sem kell félteni: persze, az is véletlen, hogy egy városnyi ember közül éppen egy pszchológia-szakost igézett meg a memoáríráshoz… de lényegében egyszerűen csak nincs kivel dumálnia! Később majd őt is megigézi, mert benne sem bízik – senkiben sem bízik, mert fél bízni! Klaus ellenkezik, de Cami bizony telibetrafált! Hogy elterelje a figyelmet, az ősi kezébe vesz egy krix-kraxos rajzot, amire az írnok némi cinizmus után megjegyzi, hogy az egy tetkó-tervezet – aztán alaposan beolvas Klausnak, majd elviharzik… (azt hiszem, okos és bátor csaj lesz ez, nem hülye).
A kiütött Tylert elrejtik, de a közelben tartják, hátha szükség lesz rá. Rebekah bátyja jövőbeli helyéről érdeklődik – lényeg, hogy jó messze legyen mindenkitől. Marcel megnyugtatja, hogy a következő 52 évben max csak magával fog dumcsizni. Azért 52, mert ennyi évig tartotta leszúrva a húgát az 1800-as években. Rebekah már egy kevés boldogsággal is beérné, plusz, hogy az unokahugi normális életet kapjon. Marcel úgy dönt, nem veti be Davinát – mostanság nem nagyon képes uralni az erejét, és jobb a békesség. Oké, akkor viszont a legjobb harcosok kellenek! Rebekah fancsali képet vág, de nem bizonytalanodott el: csak sajnálja, hogy mindezt nem 100 évvel ezelőtt tette meg… rég együtt lehetnének Marcellel…
Vissza a mocsárba. Elijah belázasodik, víziói támadnak – és közben kicsit tör-zúz. Egy régi emléke tör a felszínre egy félvér nőről, akit Celeste-nek hívnak. Őt már láthattuk egy korábbi (úgy 200 évvel ezelőtti) flashbackben, mint a rendes tesó nője… Most egy fürdőkádban láthatjuk, éppen Elijah-val flörtöl. Az ősi hangosan ki is mondja a nevét, Hayley arcán ekkor mintha némi féltékenység suhanna át. Elijah magához tér, és bűntudata van, el akar menni, de a farkaslány visszafogja (nem mintha jelen állapotában túl messzire jutna) – aztán a vámpír megérzi, hogy valaki figyeli őket. Bizony, méghozzá a szőke hajú farkasnéni, de mielőtt Hayley kérdőre vonhatná, elszelel.
Egy kikötői garázsban Josh éppen egy verdán dolgozik. Klaus lepi meg, Josh jól meg is ijed – persze, hogy az ősinek tervei vannak a kisvámpírral… A kölyök kicsivel később, szigorúan titokban, kocsival be is gurul Marcelhez, hogy elmondja a fejleményeket: Klaus egy tőr ellopásával bízta meg. Josh beparázik, biztos benne, hogy az ősi tudja, hogy átállt. Marcel megnyugtatja: ha tudná, már kitépte volna Josh gerincét… remek! Aztán a Főnök tervet kovácsol: Josh nem kap tőrt, viszont megviszi a hírt Klausnak, hogy a fegyvert Marcel magánál tartja, úgyhogy neki kell megszereznie – ami azért nem lesz könnyű, mert a paranoiás Marcel rengeteg őrrel veszi körül magát. Josh el is játsza a ráosztott szerepet, plusz előadja, hogy aznap este valami randi miatt üres lesz a ház… Csali bedobva! Klaus rá is harap. Josh-nak állandó napfény-gyűrűt ígér, ha majd ő uralja a várost – de nem is ő lenne, ha a dicséretbe nem csempészne bele egy adag fenyegetést is. Csak a miheztartás végett!
Klaus útja meglepő módon Kieranhez vezet, aki a reverenda ellenére is gyakorló csövesnek néz ki. Az ősi piával kínálja, és Camiről kezdenek diskurálni. Elmondja, hogy ő igézte meg, hogy miért, és, hogy a lány túl makacs. Rákattant a mészárlás-ügyre, és Klaus tart tőle, hogy addig ás, míg meg nem öleti magát… És milyen igaza van! Ezért mielőbb el kellene mennie New Orleansból, VISZONT az ősi azt akarja, hogy ez Cami döntése legyen. Törődik vele, és azt akarja, hogy túlélje az elkövetkezendő háborút. (Néha meglepő, hogy Klaus milyen normális tud lenni…) Kieran feladata lesz, hogy meggyőzze a lányt, hagyja el a várost.
Hayley borogatással próbálja levinni Elijah lázát. Talán a vízcsobogás hatására is, az ősi visszalép az emlékbe, és megint a fürdőkádban vele incselkedő Celeste-t látja. A nő arról beszél, hogy Klaus hobbiból (unalomból?) párbajra hívja a nemeseket – akiknek persze 0% esélyük van a fair küzdelemre, illetve a győzelemre. Elijah-ról lepereg az infó, ő most inkább csajozik – mellesleg Celeste küldhetne rá valami bűbájt… (hoppá, ezek szerint ő boszi!) A nő szerint legalább 100 boszorkány kellene, hogy a gonosz tesót helyre tegye… Elijah erre nem szól semmit. Csókolóznak, flörtölnek, és pont leszarják Klaust. Az ősi magához tér, és újabb próbát tesz, hogy lerázza Hayley-t. A lány viszont elég makacs ahhoz, hogy ne mozduljon (ebben a sorozatban mindenki veszettül makacs). Elijah kissé ködösen fogalmaz: a vele való törődésnek következményei vannak, és nem akarja, hogy Hayley fizesse meg az árát… (Ajjaj! Celeste csúnya véget ért volna?) A szőke farkasra terelődik a szó, Hayley szerint ő hagyta itt a könyvet. Elijah biztatja, hogy keresse meg, ahelyett, hogy őt ápolja. Szép próbálkozás, de hasztalan!
És indul a buli! Klaus besétál Marcel (vagyis eredetileg az ő) házába, a Főnök már érkezik is a fogadására. A távolságtartó csevej végére előkerül az ominózus tőr, majd besétál Rebekah is. Klaus itt már érzi, hogy valami nem kóser. A hugi átveszi a szót: elegük van! A gonosz tesó szokás szerint cinikusan reagál, majd Marcel egy füttyentéssel előhívja az embereit. Gyűlik a tömeg – de Klaus lekicsinyli, beszól Marcelnek és Rebekah-nak, egyre dühösebb, és nincs lenyűgözve a felhozataltól… Újabb fütty, még több ember, kábé egy hadseregnyi vámpír kerül elő…
Elijah állapota nem javul, még mindig Celeste-hez beszél, a megbocsátását kéri. A flashbackben már Klaust látjuk, amint klasszik pisztolypárbajt vív, és persze győz – homlokon lövi ellenfelét. De úgy tűnik, annyi embert győzött le aznap, hogy a hullákat már halomba lehet rakni. Bátyja érkezik aggodalmaskodva: hetek alatt több tucat gyilkosság már több, mint figyelemfelkeltő. Még a végén Apu fülébe jut. Klaus azonban rögvest megnyugtatja: nem lesz gond, mert az egészet a boszikra kente… Elijah elsápad, hiszen Celeste is boszorkány – a tesó persze tudta, hogy együtt vannak, csak épp nem érdekelte. Elijah erre dühében beleereszt egy golyót, mire Klaus közli, hogy a boszorkányüldözés máris folyik… Rendes tesó a jelenben felugrik az ágyából, és ordít fájdalmában – Hayley pedig elköveti azt a hibát, hogy felhívja magára a delíriumos ősi figyelmét. Elijah a lányt Klausnak hiszi, és dühében meg akarja ölni. Nekiugrik, hogy kiszorítsa belőle a szuszt, de a szőke farkashölgy éppen időben avatkozik közbe, és karót döf az ősi hátába, aki eldől, mint egy zsák. Amint Hayley újra kap levegőt, csodálkozva bámul megmentőjére.
Marcel házában eközben élesedik a helyzet – oltári nagy bunyó lesz itt nemsokára. Klaus persze játékot csinál az egészből: a már látott „aki-először-veszi-fel-az-érmét-az-életben-marad”-ot veszi elő, némi halálos fenyegetést követően, az érmét pedig leteszi az udvar közepére. Marcel fennhangon közli – hogy a papucsállatkák is felfogják –, hogy ha valaki csatlakozna Klaushoz, most tegye meg. Zéró jelentkező. Indul a bunyó: csontok törnek, szalagok szakadnak, Klaust láncra verik, ütik-rúgják – szóval minden egész jól halad, mígnem az ősi előveszi a farkas/hibrid énjét. Marcel és Rebekah is megijed, és van is miért: Klaus leharcol mindenkit, aki az útjába kerül, és Marcelt szólítja. Hugi hirtelen ötlettől vezérelve sürgeti Marcelt, hogy vegye fel az érmét, mert ez az egyetlen esélye… plusz így véget vethet az öldöklésnek. A férfi jogosan habozik, de végül megteszi. Szívja a fogát, de hűséget fogad Klausnak, és átadja a „királyságot”… WTF???? EZ MI VOLT? Vagy az évszázad legrosszabbul kivitelezett összeesküvése/leszámolása… vagy csak porhintés… annak viszont egész jó. Remélem, hogy az utóbbi, mert itt valami nagyon nem volt kerek a sztoriban - persze az is lehet, hogy csak én vártam kiélezettebb, csavarosabb küzdelmet...
A LaFayette-ben Cami súrolja Sean síremlékét, nemsokára társaságot is kap a nagybátyja személyében. Mint kiderül, ez már a harmadik firka a héten – az emberek még nem tették túl magukat a történteken, és így vezetik le a feszkót. Cami bevallja, úgy érzi, kezd begolyózni. Előhúzza zsebéből a Klaus kezében is járt rajzot, és kétségbeesetten próbál rájönni, mit jelenthet, és egyáltalán mikor rajzolta… A firka egyébként egy titkosírás, amit a tesóval használtak gyerekkorukban (hoppá, nem tetkóterv!). Kieran vigasztalni próbálja, aztán felveti, hogy talán levegőváltozásra lenne szüksége, de Camit nem hozza lázba az ötlet – az annál inkább, hogy kiderítse a rajz jelentését, addig nem nyugszik.
Hayley közben végre kikérdezheti megmentőjét, akit amúgy Eve-nek hívnak. A nő azért követte Hayley-t, mert az egy ősit hozott a mocsárba – ami egyúttal válasz is arra, hogy hova tűnt mindenki. A családja eltűnéséről pedig Marcel tehet, aki a legtöbb farkast megölte, a maradékot, és azok leszármazottjait pedig megátkoztatta egy boszival: immár farkasalakban élnek, és csak teliholdkor változnak emberré. Anno az anyajegy alapján vadászták le őket, Eve ezért megszabadult a sajátjától – és Hayley-nek se nagyon kellene mutogatnia az övét… Előkerül az immár friss és fitt Elijah, kicsit zabos Eve-re, de Hayley közéjük áll. Hogy elejét vegye bárminek, hazaviszi az ősit, de megígéri, hogy visszajön, mert többet kell tudnia.
Marcel házában Diegóék sorba rendezik, és letakarják a halottakat, lelocsolják őket piával, miközben valami szomorú trombita-nóta szól. Virrasztanak. Marcel Klaushoz fordul, ha meg akarja ölni, essenek túl rajta. De az ősi úgy dönt, betartja a szabályokat, a házát viszont kéri vissza. Marcel nem bánja, de azért beleszúr egyet a teremtőjébe: most nyert, de az emberek hűségét nem lehet megvenni, vagy kierőszakolni – csak szeretettel és tisztelettel lehet kiérdemelni: ha valóban hisznek a vezetőben. Marcel erre saját kútfőből jött rá, nem Klaustól tanulta, aki ezt sosem fogja megérteni… (hja, kellene némi korrepetálás…) Marcel el, Diego pedig felgyújtja a halottakat.
Elijah és Hayley visszatér az ültetvényre az ősi szerint kínos kaland után. Bocsánatot kér – megint. Ez egy ilyen nap. Hayley szerint nem véletlenül éppen ez az elmék jött elő a múlt homályából, úgyhogy tudni akarja, mi történt Celeste-tel. Elijah megmutatja. Celeste ruhástul, nyitott szemmel fekszik a kádban, amikor az ősi rátalál. Halott. A férfi mélyen megrendül, sír és ordít fájdalmában, miközben az élettelen testet öleli. Magát hibáztatja: Celeste azért halt meg, mert ő törődött vele. Elhagyta Klaust a saját boldogsága miatt, és a nő fizette meg az árát. Hayley nem érti, Elijah miért akarja mégis összehozni ezt a diszfunkcionális családot – én se nagyon! Az ősi elmondja, hogy Klaus az ő számára egy megjavítandó dolog, egy feladat… és egy örökkévalóságnyi ideje van, hogy helyrehozza a tesót.
A házban Klaus a tőrrel bíbelődik. Rebekah jön, bejelenti, hogy Elijah visszatért, és rákérdez, hogy, mivel csak egy tőr van, melyiküket szándékozik megbüntetni. És Klausból dőlni kezd a fájdalom… Rebekah elárulta, Elijah magához édesgette Hayley-t annyira, hogy a baba majd őt fogja apának szólítani… Jesszus! De Rebekah se ma kezdte: Nik attól fél, hogy hátrahagyják őt? Felesleges. Ő maga kergeti el a testvéreit maga mellől! Erre Klaus folytatja: mit tett mostanság? Együttműködött, jóvátett, mindent megtett, hogy visszakapják az otthonukat, szemet hunyt a Rebekah-Marcel kavarás felett, holott éppen Marcel vette el a birodalmukat… úgyhogy kurvára nem kér bocsánatot! A tesók nem álltak mellé, nem hittek benne – még abban sem, hogy a saját gyermeke iránti szándékai tiszták… ehelyett az ellenséggel szövetkeztek. Most visszaköltözik a régi otthonukba, nélkülük, és Hayley-t is viszi magával – aztán készségesen átadja a tőrt, anélkül, hogy bárkit is leszúrt volna. A kismama nem nagyon akar menni, de végül fizikai erőszak nélkül ül be a távozó Klaus kocsijába…
Utsó jelenet: Szent Anna. Cami elújságolja Kierannek, hogy megfejtette a titkosírást, plusz, hogy valószínűleg nem őrült meg, hanem tudat alatt próbált magának üzenni – a rajzzal. Okos! A megfejtés alapján előkereste a Picayune nevű újság egy 1919-es számát, és benne talált egy képet Klausról és Marcelről. Cami elmondja, hogy mindkét férfit ismeri, ezzel alaposan feladva a leckét a nagybátyjának…
Facebook kommentek