Ebben a részben lesz aztán minden. Házasságkötés, szex, halál, ármány, minden ami, kell. Na de kezdjük az elején. Anne Neville tiszteletét teszi a királynál, és bocsánatáért esedezik. Természetesen megbocsát neki, és visszatérhet az udvarba nővéréhez, mint udvarhölgy. Ha ez még nem lenne elég, a király George-ot jelölte ki gyámjának most, hogy az anyjuk zárdában van. Anne teljesen készen van, azzal nyaggatja nővérét, hogy szerinte az anyjuk fogságban van, és hogy George-ot azért jelölték ki gyámnak, hogy a hozományát elvegye. Nem is mond hülyeséget. Ezen annyira összevesznek a lányok, hogy ott helyben összeverekednek. Mint egy igazi nővér, Isabel szobafogságra ítéli Anne-t. Lady Margaret éppen gyón, vagyis inkább tanácsot kér, amikor érkezik a hír, hogy anyja haldoklik. Meg is látogatja, de csak az udvariasság kedvéért. Mindenki tudja, hogy a pokolba kívánják egymást.

Ez is eljött, a szezon utolsó nagy ügye. Egyszerre két szálon bonyolódik a cselekmény, sőt, még Magyarországra is ellátogat az egyik karakter. Ismét érdemes hát végigkövetni, ahogy az ICC szorgos kis csapata kideríti, hogy ki akarja levadászni a náci szellemiségű román politikust. 

Ott hagytuk abba, hogy Diego lőtt. Na de kit? Az egyszer biztos, hogy a környéken mindenki hallotta a lövést. Még a nyomozók is. És a következő pillanatban Pascal fekszik holtan egy lyukkal a homloka kellős közepén. Na persze Diego megint megúszta, kapóra jött neki, hogy Pascal épp Alicia torkának szegezett egy kést, így ráfoghatta az „Alicia védelmében tettem”-re. Miután lerendezték a nyomozót egy hamis mesével, Ayala azonnal rávetette magát Julióra. Julio vallomása ellentmond Diegóéval.

Egy bulival kezdünk Marcelnél. A hatalmas tömegben Josh is ott van, bár nem nagyon találja a helyét – viszont még él és virul, szóval a Főnök még nem szembesítette. Marcel ceremónia-mesterként megnyitja a harc-estet, melynek keretében az emberei egymásnak eshetnek, hogy kiérdemeljék a belépést a belső körbe, valamint a napfény-gyűrűt. Az első pár egy nagydarab, kopasz-kigyúrt pasi, meg egy harcias vékonyka csaj – és naná, hogy a csaj győz. Bár ennek nem sokáig örülhet, mert Klaus is megjelenik a buliban, és kitöri a nyakát. Most már minden szem rá szegeződik, és Elijah-ra… az ősi tesók Hayley-t követelik, különben megölnek mindenkit a teremben. Pazar! Ám kiderül, hogy Marcel tényleg találkozott Hayley-vel, beszéltek is, ám ennél több nem történt. Még a segítségét is felajánlja a keresésben. Kérdés, ha nála nincs, akkor hova tűnt a farkaslány? A néző rögvest választ is kap: Hayley egy kocsi rakterében tér magához, megkötözve. Amikor szabadulni próbál, a sofőr lehúzódik és megáll. Az elrablóban felismerhetjük az idegesítő Tyler Lockwoodot a Vámpírnaplókból…

Ádám Tóbiásnak magyarázza a bizonyítványát arról, miért készítette a fotót a modell fenékről és küldte el az újságnak. Kellett a pénz, bocs, ez van, de Tóbiás nem hiszi el, hisz ez nem Ádámra vall, rendes, hogy bevállalja Gizi helyett, de ezzel nem segít rajta.

Miklós próbálja lebeszélni egyetlen kislányát arról, hogy tönkretegye anyja esküvőjét. A Troll azzal sem ér célt, hogy Miklós érdekeit próbálja szem előtt tartani, s azzal sem, hogy milyen rossz szegény Trollnak, hogy egy idegennel kell egy fedél alatt élnie. Kicsit azért túl van dramatizálva, Miki nem is adja be a derekát, bármennyire is mondogatja Timi, hogy ők ketten megakadályozhatnák a ,,katasztrófát”. (Ha egyszer mindent leromboló földrengés fogja maga alá temetni a Mátyás király teret, nagyon meglepődsz majd, mikor használják helyesen a katasztrófa kifejezést).

Már harminc napja megy az öklődés a lakatlan szigeten és stabil élelem- és vízforrást még mindig nem sikerült találniuk a férfiaknak. Az éhség és a folyamatos kimerültség állandó feszültséget szül. A mostani adásban Sam a bűnbak, akit a közutálat tárgyává lehet tenni. Eleinte azért, mert egy lusta kis anyuci kedvence, akinek büdös a munka, aztán a felszíneskedésen túl a többiek épp hogy nem robbantanak ki egy nano polgárháborút, ugyanis a dolgos férfiak szent meggyőződése, hogy Sam egy elkényeztetett kis ficsúr volt világ életében, akinek a segge alá lett tolva minden, ezért nem szedi azt a rohadt fát.

A hoppon maradt Ottó csak pislog, hogy még a végén Sheldon Coopernek is előbb összejön a légyott, mint neki, kínjában egy rövid ,,bocs Ottó, de csak barátként tekintek rád” tárgyalás után magára hagyja Lizát, hisz nem tudja elviselni, hogy a szerelme csak barátként tekint rá.

Hát, őskáoszba hajló évadzárót vártunk, és tulajdonképpen ezt is kapuk, a végén egy akkora cliffhangerrel, mint a leégett új Knickerbocker kórház alatti telek. Merthogy John Thackery tényleg addig ment saját őrületével, hogy ahonnan nem sok lehetőséggel kecsegtető visszaút van: nekiállt maga megműteni saját isémiás bélbetegségét érzéstelenítő nélkül, mellközéptől lefelé lebénítva, mert ez az igazi látványosság.

A nyitó képben Milán azon lamentál, vajon az anyukája meddig bírja ki velük, mikor fog megint visszatérni alkoholista apjukhoz, egy szóval visszakozni, amit én a sokadik meghallgatás után is úgy értettem, hogy „honnan tudjuk, mikor fogsz megint visszakúszni.” S ugyan a történet szempontjából hihető nyelvezet lett volna, de igen furcsállottam a szövegírók ily módú lazaságát, majd aztán nagyon sajnáltam, amikor kiderült, hogy szimplán csak süket vagyok.