A Paramount Channel nálunk is bemutatta a Black Sailst, ennek örömére elővettük a hogyvoltokat, nehogy valaki kimaradjon a jóból. Lesz egy Facebook-játék is a sorozat örvén, tessék majd figyelni a hogyvoltot, és nyerni kalózkardot vagy koponyát, vagy mittudomén mit.

Ismétlés a tudás anyja! Miután megismerkedtünk a drága mamával, kezdődjön hát az új rész. Flint és Billy Bones komoly beszélgetésbe merül az Andromakhét üldöző Walrus fedélzetén hajnaltájban. A kapitány úgy látja, ideje lenne helyreállítani a bizalmat kettejük között. A fiú nehezményezi a régi dolgokat, pl. Singleton lopással vádolását, Morley halálát a sietség miatt és azt, hogy Silver emlékezetére hagyatkozhatnak csak az Urca de Lima megtalálásához. Flint szerint a siker érdekében szükség van ezekre a dolgokra. Az ifjú szállásmester rákérdez Mrs. Barlowra is. A férfi szerint csak a közös könyvimádaton alapul kapcsolatuk. (Ezt most megmosolyogtam!) Végszóra végre-valahára feltűnik az üldözött hajó a horizonton.

Örök krimisablon az idősebb gazdag feleségből, fiatalabb csóró férjből s annak még fiatalabb, s jellemzően még csóróbb szeretőjéből álló szentháromság. Örök sablon, mégis meglepetés, hogy Reinecker már rögtön a Derrick második bemutatott epizódjában gyorsan el is lőtte. Egy müncheni krimóban kezdünk, ahol a nagyon ifjú Roswitha nyűvi a zenegépet (Simon & Garfunkel The Boxer-je szól, ami nem is rossz választás, mondjuk, külsőre Roswitha sem az...), midőn befut barátja, a házas Alfred. Beszélgetésük közben gyorsan kiderül, hogy egy ideje már a férfi üzletasszony feleségének meggyilkolása a terv, csak a megfelelő alkalomra várnak, azaz arra, hogy az öreglány kiugorjon az eladásra váró hétvégi házába, összepakolni az első férje cuccait. Imádom, amikor korosodó filmkészítők igyekeznek bemutatni a fiatalság szórakozási szokásait, így a kocsmai jelenet is egy vicces tánccal záródik, midőn – vélhetően egymás iránti szenvedélyüket ábrázolandó – Roswitha és Alfred vonaglik Neil Diamond High Rolling Man című számára.

Az újabb tematikus hetet lezáró szavazás vészjósló eredményt hozott, a többség szerint ugyanis Fanni a legesélyesebb arra, hogy médiaszemélyiséggé váljon. De legalább ennek bekövetkezte előtt még vár ránk néhány biztonságos hét, ameddig csak egy BeleValó-ban abszolvált vendégszereplés vetíti előre a tragédiát. A tévénézőknél is jobban aggódhat azonban a súlyos hibát elkövető Edina és Laci.

Dennis és Fanni olyan izgatóan nyög a dupla lepel alatt, hogy a villa másik párocskájának is kedve támad elvonulni a szaunába, hogy „ a két nemi szervük, úgymond, eggyé váljon”. E költői szavak Edina száját hagyják el, miközben megpróbálja felállítani a "közösülés" kifejezés egy percen belüli leggyakoribb elsütésének kerületi rekordját. Hamarosan hallhatjuk is, ahogy sóhajok és szerelmes mondatok („Kussoljál, mert jönnek!”, „Hadd tegyem fel a takarót!”) szűrődnek ki a pad alól, ahová ügyesen bekúsztak, párnatorlasszal akadályozva a leskelődést. A Fanniról frissen lemászott Dennis már kevésbé szégyenlős, szétvetett lábakkal nyúlik el a kanapén, kijelentve, hogy fapadlón soha többé nem csinálja, mert megfájdult a térde. Fanni viszont ragyog a boldogságtól, mert e súlyos áldozat árán olyan örömökben volt része, mint csak nagyon keveseknek e szomorú világon. Beszámolójában Dennishez fűződő viszonyát „kapcsolatosféleként” definiálja, és hozzáteszi, hogy nincs a szexben semmi gáz.

 „Anyukám is szexel, mégsem hurrogom le”.

Most, hogy a magyar közbeszéd legfontosabb szava a geci lett, elég nagy bajban van Fannika: ha Simicska Lajos élő adásban önti a szart a miniszterelnökre, akkor mégis kit érdekel, ha a villában egy műszempilla mögé bújó nő úgy káromkodik, mint Tourette-szindrómás kocsis. Pénteken, miközben Lajos éppen a Magyar Nemzet szerkesztőségébe tartott, hogy kibasszon minden orbánistát, Edina éppen saját műsort kapott a villában.

Az Edina show első, és vélhetően egyetlen adásában Dennis és Fanni szerelmi viszonyát taglalták az érintettek, de leginkább Edina. A villalakónak ugyanis elég különös elméletei vannak a műsorvezetésről, mivel az Edina showban

• az első
• az utolsó
• és minden második közbeeső

szó is a műsorvezetőé, aki időnként rákiabálhat a megszeppent interjúalanyokra, hogy nem ezt kérdeztem, és kerüljük a trágár kifejezéseket, ha kérhetem, basszad meg.

Védangyalunk fekszik a földön, félig lehunyt pillákkal nézelődik, de még mielőtt túlfűtött szexuális fantáziánk elragadna, szőkénk maga elé emeli a kezét, ami csurom vér, yay. Váltunk valami piramisbelsőre, ahol szarkofágok között a könyvtárosok Eve-vel együtt múmiákkal harcolnak, közben Cassandra és Ezekiel egy titkos zárat próbál kinyitni, ami végül sikerül is. Eve szavaiból arra következtethetünk, hogy ez valamilyen kincskereső gyakorlat, a nagy harcolás közepette a múmiák egyszer csak megdermednek és porrá omlanak, mögülük pedig előlép a Főkönyvtáros, Flynn Carsen. Eve szemmel láthatóan örül Flynn megjelenésének, és mérsékelt vehemenciával az után érdeklődik, Flynn miért nem szólt előre a múmiákról? Flynn szerint ő időben jelezte, de ezen végül nem vesznek össze, mert kapcsolatuk még csak a bimbózó fázisban tart. Flynn kijelenti, rájött, hogyan tudja visszahozni a könyvtárt.

Február 11-én a magyar tévében, pontosabban a FOX csatornán is bemutatkozik is az Empire, a Fox jelenlegi zászlóshajója, a sorozat, amiről nem sokan hitték volna, hogy sikeres tud lenni (mi megjósoltuk), de hétről-hétre nőp a nézettsége, és most éppen 12-13 milliónál tart. Mert jó. A sorozat szinkronja most készül, és ha kedves olvasóink kíváncsiak arra, hogyan készül az ilyesmi, csak egy rém egyszerű kérdésre kell válaszolniuk:

A sorozat egyik főszereplője Terrence Howard, ő alakítja Lucius Lyont, az Empire Entertainment lemezkiadó vállalat igazgatóját, akinek “trónjáért” három fia verseng.

Melyik, 2015-ben induló FOX-sorozat egyik főszereplője még Terrence Howard?

A helyes válaszadók között 3 nyertest sorsolunk ki, akik részt vehetnek az Empire sorozat szinkronján. A helyes válaszokat február 13. 13:45 percig lehet elküldeni a hogyvolt kukac gmail pont com címre, a tárgyban legyen benne, hogy Empire. Happy huntin'!

Kezdem úgy érezni, hogy valaki a csütörtököt jelölte ki hivatalos tölteléknapnak, a köpködős-ordibálós performanszok lecsengése után ugyanis megint olyan problémák kerültek elő, mint a villalakók egész napos sziesztáját megzavaró zajok, vagy Dennis viszonyulása Fanni súlyához és a takarókhoz. A végére azért kibontakozott egy háromoldalú cicaharc is a rövid időre visszatérő Zsu, a talkshow-vezetővé avanzsált Fanni és a Laci nadrágját féltő Edina között. 

Bevezetésként Dóri kálváriáját kísérhetjük figyelemmel, ugyanis nem tud aludni Dennistől és Fannitól, akik hangos nyögések és sutyorgások közepette kényeztetik egymást. Állítólag. A kísérő zene miatt a néző ebből nem sokat érzékel, de így sem könnyű uralkodni az empátiarohamokon a minőségi pihenéstől megfosztott áldozat szavainak hallatán. Reggel meg is történik az összeütközés, mindkét fél kifejti álláspontját a „ne idegesítsél már, miért idegesítesz?” témakörben, majd Dennis megállapítja, hogy Dórinak nehéz a természete, de „a playmate-ek már csak ilyenek”. Az udvaron folytatódó eszmecsere során nem sikerül dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy ki alszik túl sokat napközben, bár úgy tűnik, a napszakok megkülönbözetése is okoz némi zavart.

Az egyik Baldwin színésszel (sosem tudom kinek mi a neve) nyitunk, vagyis nem, itt nem színész, hanem Oliver Clausten, a Wall Street egyik nagy kutyája. Az étteremben hódolója is akad, Jason személyében, aki már sokszor elküldte az önéletrajzát a férfinak, és most nem pincérként lép oda, hanem meg fogja mutatni mennyit is ér valójában, apja ellenkezése ellenére. Bátran lép az asztalhoz, majd tippet ad egy részvénnyel kapcsolatban, ami be is jön, mert a következő vágóképen már azt látjuk, hogy 5 év múlva Jason-t élteti Oliver. Clausten már szinte a fiának tartja Jason-t, majd igyekszik megrontani, ajándékba ad egy Aston Martin-t neki, amiben nem sokára az ifjú üstököst látjuk, amint a barátnőjét rontja meg. Immáron a sokadig vágókép után azonban a halott Jason-t nézhetjük, amint helyszínelnek felette.

Zek az öreg boltjában nézelődik, majd matat először az ősrégi telefonok, utána pedig már a laptopok között. Szerencsére talál egy almás gépet is, ami működik, Zek pedig már bőszen keresi is azt a pontot a lakásban, ahol fogható egy kismaréknyi net, hogy rá tudjon keresni az anyja mobiljára. A kisgyerek sikerrel jár, ordít is az apjának, hogy jöjjön, van minden. Net és be van mérve anyuci telefonja is, ami mozgásban van. Zek nagyon beindul, egyből hívja is. Kicsörög, de csak üzenetet lehet hagyni, ami azért erősen letöri a kedvét, Ef jó apaként pedig mindent megtesz, hogy megnyugtassa fiát, így megígéri, hogy elmegy és megkeresi Kellit.

Két csendes, rossz arcú egyén érkezik egy raktárba, konkrétan a néhai Sam Hess telephelyére. Max Golddal találkoznak, ez az a pasas, aki már az előző részben istápolta az özvegyet, nehogy hülyeségeket beszéljen a rendőröknek. Mint kiderül, az egyik rosszarc siketnéma, valami bizarr, de vicces pantomim segítségével kommunikál a társával (én ugyan egyáltalán nem értek a jelnyelvhez, de ez hétszentség, hogy nem az). Elsőként azt szeretnék megtudni, miért nincs a falunak könyvtára, kellene pedig, ez elengedhetetlen minden városkában, költségcsökkentés ide vagy oda, szögezi le barátja tolmácsolásában a néma. A fiúkat amúgy Fargoból küldték, az ottaniak aggódnak a haláleset miatt, árthat az üzletnek, az eddigi gyümölcsöző kapcsolatnak. Max sem nyugodt, Sam gyilkosát meg kell találni, elmeséli Billy Bob korábbi látogatását, személyleírást is ad, kiválót: barna, 180 körüli, középkorú csávó. Rosszarcék bólintanak, meglesz. Alapos embereknek tűnnek, és mivel a leírás elég sok emberre illik, én rosszat sejtek.