Befutott a salzburgi gyors a müncheni pályaudvarra, s az éjszaka sötétjében a takarítók veszik birtokba a kocsikat. A munka végeztével az öltözőben derül ki, hogy az egyikük, Hinzné véletlenül a vonaton felejtette a táskáját, benne férje munkanélküli segélyével. Egyedül visszarohan hát a retikülért, s ez lesz a végzete. Egy csozé képű szőke férfi sunnyogott ugyanis már korábban az álló szerelvények alatt, s a Salzburgból érkezett vonaton a lehető legrosszabb pillanatban futott össze szegény Hinz asszonnyal. A pályagondnok csak egy pisztolylövést hall, s mire a helyszínre ér, Hinzné holtteste mellett a menekülő gyilkosból nem sokat lát, csupán annyit, hogy egy koffert cipel magával. Mivel a férfinél fegyver van, a pályamunkások vonakodnak üldözni, s bár a gondnok gyorsan kihívja a rendőrséget, a gyilkos végül kereket old.

Izgalmasan hangzó cím, hát még a német verzió: Machenschaften (mesterkedések, üzelmek), gyönyörű, nemde? Az előző rész tragikus végéből okulva (Robertet megölte a torkán megakadt csontdarab) kis ideig itt a blogon is óvatosan fogunk bánni a kajákkal, egy darabig nem lesznek itt csontos cuccok, az tuti. (Jó példával járva elöl, én a magam részéről az elmúlt pár hétben csak Kossuthkiflin éltem, amint az nyilván köztudott.) Robert végrendeletét olvassa fel Mr. Andrews, melyik rokonra milyen személyes tárgyat hagyott, a gyakorlatias James kissé unja a hosszú lére eresztett felsorolást. A lényeg viszont, hogy a nemrég vásárolt családi házat Sarahra hagyta, a jól menő áruházat meg Samuelre, egy kikötéssel: Samnek kell vezetnie, és az elnevezésnek is meg kell maradnia: Robert Onedin és Fia. Ha ez nem teljesül, az áruház is Sarahra száll. Robert ezzel jól megfogta Samuelt, jegyzi meg félhangosan James. És kapunk egy újabb pontos időt: 1883. júniusában járunk.

Gólem, nem patak, liget, fák, hipó miatt(?) megszaggatott farmis, fehér igen, tojásfej, párválasztunk, Bence és Loki szarban, P2.0 nem egy taktikai géniusz, meglátjuk.

Kupaktanács a West-lakban: Joe és Cisco Starling Citybe mennek, hogy a 15 évvel korábbi Tess halálát okozó baleset helyszínén nyomozzanak, míg a többieknek nincs más feladatuk, mint normálisan viselkedni. Caitlin nincs feldobva az ötlettől, hogy hazudjon Wellsnek, el is viharzik, a többieket kétségek között hagyva. Egyébiránt Barry képességeit végre valami hasznosra is fordították, a part legjobb pizzájának leszállítására. Közben valahol a városban egy páncélteremben dolgozó hölgy – bizonyos Nina – síri nyugalommal, arcát a kamerának mutatva kirámolja a dobozokat, így nem is csoda, hogy hamar a kihallgató szobában találja magát. Eddie kérdezősködésére azonban sírva bizonygatja, hogy nem ő van a felvételen. Eddie-ben fel is merül, hogy egy metahuman van a dologban, aki befolyásolja az emberek agyát, hogy bűnözőkké váljanak.

Egy fiatal srác a sörösüveg kupakja alá illesztett dollárost nézi, amit a kupak elmozdítása nélkül egyszerűen nem tud leszedni az üvegről. A mellette ülő bajszos férfi viszont egy csapással kiszedi az üvegre préselt húszdollárost, majd felajánlja a fiúknak, hogy még egy húszasért szívesen megismétli. Miután a srácok csalódottan elvonulnak még utánuk üvölti, hogy szívesen elad nekik egy jó áron még egy Rolexet is, mire megjelenik a bárban jó barátja, a nagyhangú Slippin’ Jimmy. A férfinak nincs sok ideje, bátyja, Chuck a kocsiban várja: búcsúzni jött, ugyanis Albuquerquebe költözik, Új-Mexikóba, ahol egy ügyvédi iroda levelező osztályán fog dolgozni. Marco nem tudja eldönteni, min lepődjön meg jobban: hogy elköltözik, vagy hogy egy ügyvédi irodában fog melózni annak ellenére, hogy kilenc hónapja szabadult a sittről, mire Jimmy kijelenti, hogy Chuck utoljára húzta ki a szarból, most már tényleg fel kell nőnie és normális életét kezdeni. A Rolexszel seftelő férfi viszont nem hagyja magát: nem érti, barátja miért nem int be arrogáns testvérének vagy legalább szól ki, hogy várjon már egy kicsit, amíg elintéznek egy utolsó melót a régi idők emlékére. Jimmy viszont hajthatatlan: kapott egy új lehetőséget, ezt pedig már nem akarja elszalasztani. Marco erre egyenesen Miles Davishez hasonlítja barátját, aki szerinte legalább akkora faszságot követ el, mintha Davis megválna a trombitájától. Slippin’ Jimmy viszont biztosítja, hogy ha mindent elrendezett mindenképp jelentkezik, majd integetve kisétál a bárból. Új korszak kezdődik.

Ez a patak hete, most egy másik, kurvajó helyen áll Gólem kék farmerben, fehér pólóban, de ezekkel a lehetetlen színű Nike-topánokkal mindent tönkre lehet baszni, mág egy ilyen, alapvetően nem gáz összeállítást is. bár nekem ezek a mélyen dekoltált férfipólók annyira nem jönnek be, talán azért, mert nem szőrös a mellkasom nyakig, vagy csak hülyén állna, fasz tudja. Aszongya, óriási tematikázás lesz és brutális Pandora.

Kedves Olvasók! Tudjátok milyen az, amikor egy hogyvót három írója összefog, hogy az évadzáró előtti utolsó részt közösen írja meg? Nos, a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ketten írják felváltva, harmadikuk pedig a jó hangulatról és a humoros bon-montokról gondoskodik. A végeredmény itt alább.

Ahogy azt gyanítottuk, miután az előző részt Abigail történetével zártuk, most innen folytatjuk – ideje kideríteni, mi történt anyuval. Henry emlékeibe merülve emlékezik egykori kedvesére, majd fia zökkenti ki gondolataiból: nézzük mi történhetett. Annyit már sikerült megtudniuk, hogy szerettük álnéven élt és ápolónőként dolgozott. Abe adja ki az ukázt – irány az utolsó ismert lakcíme. Apu nem vezethet, az öregnek enélkül is véges a hátra lévő évei száma. Az őrsön nyomozópárosunk konstatálja, hogy heti ügy nélkül maradtak, lévén mindketten szabira készültek, csak épp nem sikerült összehozni. Jo újdonsült ismerősét pattintotta le a repülőtérre menet, Hanson pedig az asszonnyal vitatkozott össze a családi síelés részletein. Nyomozónőnk előzékenyen kijelenti, hogy Henry és ő majd remekül ellesznek, de Mike lelombozza a hírrel, miszerint dokink is szabin van. Hát, ez egy extra szájzárhiányos probléma.

Andréval kezdünk, a srác egy klinikán van, kicsit zombi, de ez érthető a múltkori kiborulása miatt. Majdnem az egész család itt van, a hiányzó Lúciusz, ki gondolta volna... Cookie a nevében is elnézést kér, de majd holnap lesz apa-fia összeborulás, mikor a kibocsájtási papírokat aláírják. Andre fájdalmasan nézi a díványon Lú üres helyét, és egy kis emlék ugrik be. Apu zenélt egy énekesnővel, akit Mary J. Blige alakít, ott van Olivia is, akivel cinkosan összemosolyognak, a bongyor hajú Jamal, a régi szép idők. A jelenben Andre pszichiátere zeneterápiát javasol, Michelle White (Jennifer Hudson énekesnő a szerepben) lesz a terapeuta. Cookie ugrik, ez baromira ízléstelen, de mind a két doktor ezt javasolja, mert a srác jól reagál erre. Andre teljesen bezárkózott, origamizik, ha jól látom Millenium Falcont készít. A tesók és Rhonda szerint a holnapi napra is jól fog reagálni, Andre munkája végre beérik, a tőzsde csakis az ő érdeme. Cookie sajnos hisztis, az ő gyereke nem lehet beteg, ez a bipoláris dolog, meg a terápia az a fehéreknek való hóbortok, egy Lyon nem lehet beteg. Hitegesd magad Nagyasszony, de Andre rácáfol, most először szólal meg, még a főiskola első évében fedezték fel nála a betegséget.

A múltkori letartóztatások után börtönben kezdünk: Jaxy, Tig, Szakáll és Chibs narancssárgában sétál be, nincsenek elragadtatva a közegtől, máris méregetni kezdik őket a feketék, de aztán jönnek az atlétás mexikóiak, mielőtt még valami komolyabb balhé lenne. Javasolják is a Fiúknak, hogy inkább maradjanak a közelükben. A Stricinél közben Gemma vízcsobogásra ébred, hamarosan megjelenik az új férfi, hogy udvariaskodjon, de mielőtt még elkezdődne a romantika a Strici mogorva kollégája benyit, hogy el kellene kezdeni a munkát, az üzlet nem állhat le.

A Fiúk a sitten a Pápáról beszélgetnek, tudják, hogy valahogy majd úgyis rájuk fog szállni. Jön is egy kétméteres kopasz őr, és ráparancsol Jaxyre, hogy kussoljon és menjen vele. A többiek aggódva néznek utána. A banda kint maradt része közben a klubházban felesezik, Bobby hírt hoz, hogy a mexikóiak vigyázzák a Jaxyéket, de a kartelles arcok mindenképp találkozni akarnak velük valami roncstelepen. Sürgősen. El is indulnak, mikor Gemma épp megérkezik, ő is értesül a jó hírről, Clay elereszt felé néhány lemondó pillantást.

Nagy ünneplés fogadja Aliciát az irodában a győzelem után, és meglátogatja Castro is, az aktuális államügyész, akitől átveszi majd a hivatalt. Castro azt akarja, hogy Alicia tartsa meg az aktuális helyettesét (nem fogja), meg hogy leköszönése után őt ne vizsgálják. Mert ez ilyen íratlan szabály. Hát sajnos ezt sem tudja megígérni Alicia. A partnerek a Florrick, Agos & Lockhartnál megpróbálnak megegyezni abban, hogy Aliciát milyen összeg illeti a cégből való kiszállásával, de egyelőre távol vannak még az álláspontok egymástól. Az eheti ügy is izginek ígérkezik: egy filmes pereli egy torrentoldal üzemeltetőjét, amiért már a moziba kerülés előtt több mint 4 millióan letöltötték a filmjét. Vagyis még csak egyezkednek, meglátjuk, eljutnak-e a bíróságig.

Az undorító, perverz öregember Redmayne, akitől anno pénzt és támogatást kért a kampányhoz, szintén látogatását teszi Aliciánál, és megkéri, hogy egy bizonyos embert nevezzen ki helyettesének. Persze Alicia őt is elutasítja, erre elkezd fenyegetőzni a vénember, hogy nem sokáig lesz akkor ő államügyész. Sajnos megzavarja monológjában Lemond Bishop, aki szintén kérni jött az új államügyészhez. Sose volt Alicia ilyen népszerű. Bishop azt kéri, hogy Alicia szüntesse meg ellene a nyomozást, hogy békében hagyhassa ott a drogbizniszt. Alicia azt ajánlja, hogy megteszi ezt, ha Bishop feladja az embereit, de hát ez persze elképzelhetetlen, úgyhogy Bishop is fenyegetőzik egy sort, hogy nyilvánosságra hozza a támogatását, meg ilyesmi. Hirtelen mintha megszaporodtak volna az ellenségek.