Hej de, népfelkelés van a mi utcánkban, vagy legalábbis készülődik, egy erdőszéli táborban parasztok és más közemberek gyülekeznek, vezetőjük egy Emilie nevű fiatal lány a Duron nevű faluból. Isteni sugallatra a gaz spanyolok ellen készül seregével, Fülöp királyt egyenesen az Antikrisztusnak tartja. A lány időnként eszméletét veszti, anyja, Josette szerint ilyenkor szól hozzá az Úr és látja el utasításokkal. Emilie-nek rövid idő alatt több ezer követője támad, pedig akkoriban még nem is volt Facebook, és szavai olyan hatást fejtenek ki, hogy a spanyol származásúak már kezdenek félni. Például Párizsban két spanyolt, akik közül az egyik Perales követ titkára, a csőcselék kirángatott a kocsijából és a nyílt utcán meglincselt. A muskétások felkeresik Emiliet a táborban, hogy beszéljenek vele, de személyi védelmezője, Raymond csak nagy nehezen engedi őket a lány közelébe. Porthos a tűzfegyverek és ágyúk hiányára figyelmezteti Emiliet, hogy akar így Fülöp ellen vonulni, de Emilie szerint a győzelemhez elég, ha Isten velük van. Tisza Jeanne d'Arc feeling, nem? De.

A lány mindenáron beszélni akar Lajos királlyal a hadjárat előtt, a muskétások szerint ez nemigen lehetséges, mert őfelségét nagyon elfoglalják az államügyek. Ez így van, váltás után látjuk is, amint a Milady nevezetű államügy a neki megnyitott külön palotaszárnyban incselkedik a királlyal. Nagyon bekerült a némber a pikszisbe, Lajos teljesen odavan érte, csak a nő nyakán lévő kendő zavarja, amit állandóan visel. Csúnya anyajegyem van ott, nem akarom megmutatni, magyarázza Milady, majd csábosan hozzáteszi: De bármely egyéb testrészemet kedvére szemlélheti, felség!

Treville azt magyarázza az embereinek, hogy meg kell állítani a lincseléseket, mert ha Fülöp király berág, akkor háború lesz a spanyolokkal. Aramis kapja a nemes feladatot, hogy lebeszélje Emiliet az őrült tervéről. Közben Perales Rochefort-ral beszél, a követ is a spanyolok elleni támadások leállításához kéri a gróf segítségét. Rochefort nem igazán aggódik, sőt kijelenti, ha majd Anna királyné oldalán ő fog uralkodni Franciaországban, úgyis ki fogja végeztetni Peralest. A követ bedühödik, de Rochefort gyorsabb és bemos neki egyet, Perales kijelenti: Rochefort már kétszer megütötte, de harmadik alkalom nem lesz.

Ha már volt szó „államügyről” Lajos kapcsán, most Aramis is hasonló témában témázgat: Marguaritával zavart le egy gyors numerát, és már öltözne fel, a nő viszont romantikára vágyik és Aramis iránta érzett szerelméről érdeklődik. Nagyon kedvellek, jön a nem túl meggyőző válasz, de azért a testőrnek is van szíve és még hozzáteszi: ő rangban az udvarhölgy alatt van (hogy időnként szex közben is, azt most hagyjuk), ezért semmiképpen nem házasodhatnak össze, Marguarita is inkább tekintse a kapcsolatukat futó kalandnak.

A pofontól még mindig dühös Perales elmegy Rochefort prostijához és pénzzel ráveszi, a legközelebbi alkalommal végezzen a kuncsaftjával. (Külön felhívom a figyelmet az utcalány merész fűzős viseletére.)

Aramis egyedül felkeresi Emilie táborát, a lány persze felismeri a múltkori találkozás után, Aramis azt magyarázza, otthagyta a testőrséget, hogy Emilie csapatához csatlakozhasson. A lány maga mellé ülteti kajálni és biztosítja, ha sikerül a király elé kerülnie, kegyelmet fog kérni számára a szökés miatt. Aznap éjjel Aramis azt is hallja, ahogy Emilie álmában kiáltozik, biztos rátörtek a látomások. Reggel Josette Emilie gyerekkoráról mesél Aramisnak, a falusiak sokat bántották a lányt, de az isteni kinyilatkoztatások óta mindenki tiszteli és hallgat a szavára.

A palotában Rochefort az egyik folyosón elkapja Miladyt és különösebb teketória nélkül lerántja a nyakáról a díszszalagot. Így láthatóvá válik az akasztás nyoma a nyakán, Rochefort tehát már tudja, hogy a nő gyilkosságért elítélt bűnöző. Milady nem rendül meg a lebukástól, biztos benne, hogy a királynál elért pozícióját emiatt nem fenyegeti veszély, Rochefort bekaphatja.

Constance a laktanya közelében várakozik, az arra járó D’Artagnan megkérdezi, csak nem engem vársz? Á, nem, csak esténként itt szoktam ácsorogni, vág vissza a lány, de ez csak könnyed csipkelődés, a múltkori komoly veszekedésnek nyoma sincs köztük, sőt, majdnem egy csók is elcsattan, de aztán mégsem. Bevonulnak egy közeli krimóba, Constance a Milady királyra gyakorolt káros befolyására figyelmezteti a testőrt, de D’Artagnan szerint egyelőre semmit sem tehetnek ellene. A beszélgetésnek fültanúja Athos, most mit akarsz tenni?, kérdezi tőle D’Artagnan Constance távozása után. Inni, feleli lakonikusan Athos, D’Artagnan már rendeli is a kupa bort.

Párizsban a felheccelt tömeg a spanyol követséget ostromolja, a muskétások megérkeznek Peralesért, hogy biztonságos helyre vigyék. A követ tiltakozik az őt érő atrocitások miatt, micsoda dolog ez vele szemben, aki folyamatosan a békéért dolgozik. Szerencsére még időben kimenekítik, így nem szakad le ettől az egetverő hazugságtól a plafon. Egyelőre a testőrlaktanyában helyezik el, de Perales ott sem érzi biztonságban magát, legszívesebben Madridban lenne. Később Porthos rákérdez Treville-nél, tud-e arról valamit, miért hagyott rá jelentősebb összeget a néhai de Foix tábornok? A kapitány terel, fogalma sincs róla, az a feltételezés meg egyenesen nevetséges, hogy de Foix tudott volna valamit Porthos apjáról.

Rochefort becserkészi Allard atyát, aki Richelieu egyik bizalmasa volt, mit tud Milady de Winterről. Az atya eleinte persze semmit, erre Rochefort előhozza a pap kurvázásait, meg két különböző nőtől származó fattyú fiait, ennek a hírnek biztos nem örülne a kedves felesége. Allardból erre dőlni kezd a szó, Milady a bíboros kéme és orgyilkosa volt, Rochefort elégedetten vigyorog. Na akkor ezt most szépen írja le egy papírra, és ha jól viselkedik, nem használom fel maga ellen, mondja a papnak.

Ezek után felkeresi kedvenc prostiját és utasítja, vegye fel a királynői ruhát. A lány engedelmeskedik, ám egy váratlan pillanatban tőrt ránt, hogy leszúrja Rochefort-t. Az azonban elkapja a nyakát és a megbízó nevét követeli, Perales, nyögi a csaj, és ez az utolsó szava, mert Rochefort kiszorítja belőle a szuszt. Majd kedves ajándékként a csaj levágott fülét elküldi Peralesnek a laktanyába. A hiperaktív Rochefort még egy dolgot lerendez: felkeresi Miladyt és szembesíti Allard írásos vallomásával. Milady bizonygatja, hogy végleg szakított a múltjával, Rochefort bólogat, de még egy utolsó szívességet kér a nőtől, mint Virág elvtárs Pelikán József gátőrtől.

Anna úgy dönt, maga beszéli le Emiliet a spanyolok elleni harcról, ezért Constance kíséretében elmegy a táborba. Raymond, a széles látókörű személyi védelmező azonban felismeri a királynét és embereivel durván Emilie elé vonszolja. Anna meglepődve látja, hogy Aramis is ott van, a muskétás persze még jobban meglepődik, mit keres itt a felséges asszony? Josette és Raymond azonnal lefejezné Anne-t, szerencsére Emilie nem ilyen hevesvérű, meg akarja várni, milyen kinyilatkoztatást kap ezügyben Istentől. Anna és Constance addig is a vendégei, sőt jó szándéka jeléül felajánlja saját levesadagját Constance-nak, mert ő most úgysem éhes. Éjjel Constance-t rémálmok gyötrik és kiabálva felriad, Anna alig tudja megnyugtatni.

Reggel Emilie úgy dönt, Anna és Constance menjen vissza Párizsba, ez után a gesztus után a király biztos személyesen fogja fogadni őt. Készülődés közben Anna és Aramis kettesben marad, ilyen meggondolatlanságot ne tegyen máskor felség, mondja Aramis, Anna válasz helyett átkarolja és megcsókolja. Ekkor lép be a sátorba Constance, majd rémülten kihátrál, Anna utána megy és belékarol: Most már tudja az összes titkomat, az ön kézében vagyok. Aramis elgondolkozva nézegeti a maradék levest a tányérban, majd beleönti egy kulacsba.

A palotába érve Aramis felkeresi Lemay dokit, vizsgálja meg a levest, szerinte valami hallucinogén van benne. Lemay először tiltakozik, ő orvos, nem alkimista, de aztán győz benne a szakmai kíváncsiság és személyesen teszteli le a levest: belapátol pár kanállal belőle. Ki is dől, ahogy kell, majd utána beszámol az „élményről”. Szerinte valami vadgombafélét tettek a levesbe, az okozta a látomásokat.

Perales megkapja a várva várt visszahívási utasítást, mehet haza Madridba, Rochefort levélben értesíti, hogy kocsit küld érte, ami felveszi a megadott helyen. D’Artagnan előremegy, hogy a forgalmas utcán biztosítsa az utat, Treville és Perales Athosék kíséretében kicsit lemaradva követi. Az utcai forgatagban felbukkan egy csuklyás alak és valami tűvel megkarcolja Perales kezét, majd tovasiet. Ekkor látjuk, hogy ez a Milady volt, bakker, a követ pár másodpercen belül összeesik és meghal. Végül tehát igaza lett Peralesnek, így már tényleg nem fogja őt harmadszor is megütni Rochefort.

A testőrök sietnek a palotába, ahol Rochefort nagy patáliát csap, milyen kocsi, ő nem küldött semmilyen levelet, Treville hiába mutatja neki, ez nem is az ő írása, a pecsét rajta meg szánalmas hamisítvány, a kapitány óriási hibát követett el. Treville beszámol a királynak is, Lajos teljesen kiakad, Perales miatt majd magyarázkodhat Fülöp királynak, hát hogy lehetett őt ilyen helyzetbe hozni?! Rochefort szerint Emilie áll a merénylet hátterében, Anna szerint ez képtelenség, a lány nem ilyen kifinomult cselszövő. A király mindenesetre elrendeli Emilie elfogatását.

Ismét Aramison a sor, hogy felkeresse Emiliet, a király beleegyezett, hogy fogadja, a lány örömében hálaimát mond és már indulna is. De ha egyetlen hajszála is meggörbül, Párizs égni fog, mint a vikingek támadásakor!, figyelmezteti Josette Aramist. A palotába érve Emilie izgatottan faggatja Aramist, milyen ember a király: magas, szellemes, jóképű? Aramis zavartan tekergeti a nyakát, igen, ez mind együtt…, egy bizonyos fokig. A király helyett azonban Treville keveredik elő és a lányt börtönbe záratja. Itt aztán felvilágosítják, hogy anyja éveken át tömte őt hallucinogénekkel, most az a legfontosabb, hogy leszokjon róluk, Athos és Constance mellette marad a rehabos időszak alatt. Rochefort eközben befenyegeti Marguaritát, hogy rendszeresen jelentsen neki a királyné dolgairól, mert ha nem, akkor felfedi az udvar előtt az Aramis-szal folytatott kisded románcát.

Athos az egyik utcán összetalálkozik Miladyvel, a nő gúnyosan mosolyog, hiába fenyegette meg őt az előző évadzáróban Athos, hogy megöli, ha még egyszer meglátja, most nem nyúlhat hozzá, hiszen a király szeretője. Milady neki is előadja, hogy végleg szakított régi bűnös életével, Athos persze nem hiszi egy szavát se. Akármilyen is vagyok, te még mindig szeretsz, és fogsz is, mondja a nő búcsúzóul.

Emilie sikeresen lejön a szerről és a muskétások kíséretében visszalovagol a táborba. Ott közli mindenkivel, hogy korábbi szavait és a harcra való felhívását visszavonja, mert azokat drog hatására mondta, amit anyjától kapott. Josette tiltakozik, ő csak jobb életet akart a lányának, meg azt, hogy tiszteljék, becsüljék, de most, hogy Emilie elfordult tőle, felszólít mindenkit, a lánya helyett őt kövessék a spanyolok elleni harcban. A tömeg elégedetlenkedni kezd, Raymond dühében felkap egy követ és pont fejbe dobja vele Josette-et, aki szörnyethal. Miközben a felkelő sereg szétoszlik, Emilie sírva görnyed anyja holtteste fölé.

Lajos dühöng egy sort, amiért végül mégsem végezték ki Emiliet, Rochefort helyesel, bizony Treville megint a saját feje után ment, a muskétásoknál ideje változtatni a dolgokon. Milady a háttérből ugyan közbeszól, hogy a testőrkapitány mindennek ellenére Lajos leghűségesebb embere, de ez nem sokat ér. Másnap királyi parancs érkezik Treville-hez, amiben felmentik a testőrkapitányi tisztségből.