Az utolsó előtti résznél járunk, az omecek már a küszöbön állnak, hogy leigázzák hőn szeretett városunkat, de ehhez még lesz néhány keresetlen szava pár embernek. Akkor nézzük a végjáték első felvonását, induljunk Dokitól. Épp az egyik betegét kezeli, hát ő is megkapja azt a bizonyos szedáló szurit és mehet a gyűjtőbe. Itt, ahol a Doki által befogott legkülönbözőbb korú és nemű emberek, votanok reszketnek a félelemtől, vagy a bevállalósabbja a szabadulás lehetőségét keresi. Megérkezik Doki az újabb foglyokkal, a szedált úr és egy reszkető Irathi nő. Mindenki rimánkodik neki, hogy engedje ki, de Doki csak szótlanul azt teszi, amit az omec parancsolója mondott neki. Datak próbál Dokira hatni, de semmi esélye. A szintén fogoly Samir világosítja őt fel, hogy Dokit irányítják, semmit se tud ez ellen tenni. Doki bánatára ez így van, őt eleve rabszolgaságra tervezték, nem tud ellenkezni, nagyon sajnálja, ami a foglyokra vár.
A városban Nolanék már pakolnak, első körben Nolan visszamegy a bányákhoz és megpróbálja elintézni Lilalányt. Betoppan Stahma, aki bejelenti férje eltűnését. Nolan, Amanda, Irisa és Berlin arcán is látszik, hogy kit érdekel most Datak Tarr, de Stahma tudja, hogy a férje Lilalány miatt tűnhetett el. Lilaapu védelmezte őt és ez nem tetszett neki. Lilaapu meghalt, Lilalány tette, most őt fogják levadászni. Stahma megrendül, azért mégiscsak érzett valamit az omec iránt, viszont kint égzengést hallani. A lakosság is az eget nézi, az első felébredt omecek kabinjai bizony a Föld felé tartanak. Stahma sápatagon elmeséli, hogy több ezernyi omecről van szó, Lilaapu békét akart volna a Földlakókkal, de már meghalt, Lilalány meg vacsorának akarja a bolygó lakosságát. Amanda bepipul, miért nem mondta el, de igazából mindketten a másikra mutogatnak, hogy kinek a hibája ez a megszállás. Az erdőben Doki láncra veri a síró Irathi asszonyt, lehet belőle lesz az első áldozat. Megérkezik Lilalány és két társa, éhesek az urak a túl sok alvás után, a zokogó Irathi nő pedig beteljesíti a sorsát, Doki nézni sem bírja a mészárlást.
Később, az Irathi asszonyból már csak cafatok maradtak, a két omec katona nem érti, hol van Lilaapu. Meghalt, egy alsóbbrendű fajból származó ágyasa megölte, állítja Lilalány, nem messze tőlük Doki ingatja a fejét a hazugságot hallva, de őt ugye nem kérdezi senki. Lilalány az, aki magába fogadta az apja erejét, az ő vezetésével fognak bosszút állni! Ő minden omec anyja! Még messzebb tőlük, Nolan és Irisa figyeli őket, ők sem értik, hogy Doki mit keres itt, de az a szerencsétlen Irathi nő még sokkolóbb látvány. Nolan pár lépést előremegy, le fogja lőni Lilalányt, de Irisa nem érti, hogy miért nem hallgatják ki őt? Majd a másik két omecet, Nolan elsőre talál, fejbe lövi Lilalányt, aki a lövés előtt mintha Nolan irányába nézett volna. A homlokán érte a lövés, de ez túl egyszerűnek tűnik. A másik két omec a lövés iránya felé indul, közben Lilalány feláll és kiszedi a golyót a homlokából. Nolan ezek után belelövi az egész tárat a lányba, aki meg sem érzi a golyókat és Nolant akarja elkapni. Ők viszont gyorsan kocsiba szállnak és elhajtanak, Lilalány pedig rettenetesen dühös.
Lilalány a golyókat szedegeti ki magából, ám a két új omec nem érti, hogy a sok-sok évet megélt Lilaaput, hogy lehetett ilyen „egyszerű” fegyverekkel megölni… Lilalány kikéri magának, hogy lehazugozták, egy casti ribanc mérgezte meg az apját és pont! A katona felajánlja, hogy a lány rituálisan tépje fel a torkát, de ehelyett a lány csak ráijeszt és kegyesen megcsókolja őt. Eközben a városban Nolanék agyalnak, hogy Lilalány miért nem patkolt el ennyi golyótól? Mikor először találkoztak, két golyót kapott, de azok azonnal kiütötték. Amandának beugrik egy ősi omec rituálé, Gapoliraaz a neve. Mikor egy omec vezér meghal, a gyermekei felfalják a létfontosságú szerveit és a vezér ereje beléjük száll. Előkapja az omec kultúra nagykönyvét és megmutatja a vonatkozó fejezetet. Hát ez remek, a közveszélyes Lilalány még veszélyesebb lett, plusz van még tízezernyi követője. Fel kéne jutni a hajóra, hogy elvágják az utánpótlást, de mégis hogyan? Közben Berlin is jelent, 13 ember tűnt el az elmúlt 24 órában. Mindegyikük orvoshoz ment, Doki volt a kezelőjük, de tőle sosem tértek haza. Akkor ezért volt velük, de mégis miért lenne Doki az omecekkel, ezt is meg kell tudni. Irisa és Berlin a városban keresik az embereket, Amanda pedig valamin nagyon elgondolkodott…
A gyűjtőben Datak elszántan szabadulni akar, nagy erőkkel feszegeti a rácsokat, de hasztalan. Ketrec-szomszédja, Samir szerint meg fogják őket menteni, a megmentő pedig Nolan lesz. Hurrá, de Datak azért még próbálkozik. Samir tovább cseveg vele a hitről, de Dataknak mondhat bármit… A városban a csajok házról házra járnak, az utcák csendesek, mindenki be van zárkózva. Berlin is fél, de kész azonnal golyót repíteni az omecek fejébe. Irisának viszont lenne egy másik megoldása. Lilaapu a halála előtt még elmondta, hogy a többi omec nem feltétlen lenne tömeggyilkos. Mi lenne, ha tárgyalnának velük? Tárgyalás, hát mi sem lenne ennél egyszerűbb, na ne hülyéskedjen, Lilalány teledumálta a fejüket, de ha Irisa tudja a „kérlek, ne egyél meg” mondatot omecül, akkor szóljon.
Doki ketrecvárosa valahol egy elhagyatottabb raktártelepen van, Lilalány csapata újabb tagokkal bővült ki, akik éhesek, ki is választanak egy rettegő liberata férfit. Datak csendesen figyeli őket, Lilalány felismerte őt, Stahma férje. Datak szembesíti Lilalányt a terve gyengeségeivel. Ez igazából csak Lilalány kicsinyes bosszúja, mert a votan fajok elárulták a faját. Most az omecek talán tízezren ha vannak, viszont a Földet emberek és votanok milliói lakják, akik harc nélkül nem fogják feladni a bolygót, így pár ezer omec biztos meghal. Mégis hogyan fog uralkodni? Majd erővel, de Datak tapasztalja meg elsőként az omecek haragját, Stahma lesz az első áldozat, aki Datak pofátlan szavai miatt lesz halott. Kintről újabb égzengést hallani, jönnek a többiek, Lilalány megkéri a másik katonát, aki a hazugozó után lett alvezére, hogy fogadja őket és jöjjenek ide enni, ő addig elmegy Stahmát ölni, hogy megbosszulja Lilaapu halálát. Datak hiába kiabál, hogy hozzá ne érjen, de mikor egy apró kis ablakból látja, ahogy az éhes omecek szétmarcangolják a fogolytársát, már ő sem olyan nyugodt.
Nolan és Amanda megérkeztek Dokihoz, rég nem járt a rendelőjében, Amanda pedig összeomlik. Miatta van ez a felfordulás, ő hívta ide az omeceket, ő kezeskedett értük a lakosság előtt, hogy nem lesz baj. Ehhez képest, hiába hallotta a figyelmeztetéseket, ő mégsem volt elég óvatos. Nolan hiába emlegeti fel Rahm Takot (az omecek adták vissza a városnak a gulanitot, amivel a sztázisháló újra működött, és amit végül felrobbantottak és a veszélynek vége lett), de ez sem hat. Amanda kikészült, Nolan vall, mikor visszatértek Irisával a városba és látta, hogy a sztázisháló nem működik, alig jár ember az utcán, csak abban reménykedett, hogy még mindig Amanda a polgármester. Mert ha ő itt van, a városnak még van reménye. A városnak szüksége van rá, és neki is szüksége van Amandára. De elhúzták ezt a beismerést így a harmadik évad végére, a fiatalok mindenesetre csókolóznak.
Ketrecvárosnál az omecek most emberhúst követelnek Dokin, aki kénytelen engedelmeskedni. Bemegy a vágóhídra, egy idősebb férfi és egy fiatal vörös lány között vacillál, akik így meg egymást osztják, melyikük került be előbb, annak kéne mennie, de Doki végül a vöröst választja. Datak is beleszól, inkább ő, már szeretne túl lenni ezen. Doki nem viszi ki őt, nem bírná végignézni, ahogy Dataknak vége lenne, a vöröske jó lesz. Datak lehazugozza Dokit, ő csak egy mesterséges létforma, egyáltalán nincsenek is érzelmei, amit itt előad, hogy mennyire fáj neki a társai halála az csak kamu. Neki sosem voltak érzelmei, csak megtanulta őket lemásolni a többi fajtól. Ez fájt, de ha Datak ennyire ki akar jönni a ketrecből... Ki hát és ő sem igazán gondolta komolyan, amit mondott, egyszerűen csak utál itt várakozni, csak legyen már végre vége.
Lássuk Alakot, régen nem találkoztunk vele, kicsi Luke-kal játszik éppen, mikor Andina megjön a heti ellátmánnyal. Viszont a lány nemcsak a kaját hozta, hanem Stahmát is. Alak dühösen kéri számon a lányon, mit avatkozik ebbe bele, de ő inkább átveszi Luke-ot. Stahma pedig az első bizonytalan látni akarja a fiát szöveg után elmondja, hogy Datak eltűnt. Ketrecvárosban Doki végül vezetőszáron kihozta Datakot, legyen ő a lakoma főfogása, ha ennyire akarta. Viszont a Casti mesterséges kezéből egy fémkarom bújik ki és a legközelebbi omec katonát fejbe döfi vele. A mi Wolverine-lightunk már menekülhet, az akciót Samir is látta, közvetítette a többieknek, akik ujjongva fogadják a hírt. Azonban az omec nem halt meg (miért nem vágta le a fejét, egyszerűbb lett volna), hörögve fetreng a kocsi rakterében Doki bosszúságára, aki már viszi is őt meggyógyítani. Lehet ez egy tervnek a része? Alak-lak, Stahma előadja a zaklatott-mert-Datak-meghalhat előadást, Alak gyomra nem veszi be ezt egykönnyen, sőt, ha Lilalány valóban bosszút akar állni Stahmán, akkor most elvezette őt ide, Luke-hoz. Igaz, akkor viszont menni kell innen olyan helyre, ahol nem keresné őket.
Doki és Nolanék az autóúton találkozhatnak, Doki állítólag beteghez sietne, csúnya, fertőző nátha… Ja, persze, kocsiból kiszállni, az omec persze most zajong, Doki lecsapja Nolant egy sokkolóval, Amanda résen van, és elkapja Dokit. Kérdezgeti őt a miértről, de kitérő válaszokat kap, Nolan közben frászt kap a fejbeszúrt omectől, Amanda meg észreveszi a fekete pontot Doki nyakán. Valami eszköz, szépen kihúzza Doki nyakából, Doki összeesik, néhány mély lélegzet után felpattan, ezzel irányította őt az omec ribi és elkéri Amanda fegyverét. Minden töltény az omecben kötött ki, anyuci meg visszatért! Alak-lak, a srác Stahma ellen fordítja a tervét. A nő direkt tervelte ki ezt, ártatlanul idejött, de valójában az volt a terve, hogy ismét maga után cincálja Alakot, családegyesítés címén. Ez most nem fog megtörténni, az ő családjuk csak egy vicc. Elveszekednek, hogy kinek is a hibája a család szétesése, meg miféle fondorlatos nőszemély Stahma, aki őszintén megrendül, hogy a fia így beszél vele. Sírva bocsánatot kér tőle, tudja, hogy Alaknak jó oka van róla a legrosszabbat feltételezni, majd távozik. Alak hirtelen nem is tudja, hova kapjon, az anyja tényleg elment, most mi lesz? Andina azt tanácsolja neki, hogy ne törődjön vele, itt most Luke számít, lehet tényleg veszélyben vannak, jobb lenne innen elmenni. De mi van, ha ez egy terv része, amit Stahma eszelt ki? Kezdek paranoiás lenni…
Besötétedett, Ketrecvárosban Samir lesz az esti főfogás. Szegény srác már készül a legrosszabbra, nem hisz Istenben, de ha megmenekül, akkor buzgón követni fogja. Hát ilyen csoda nem mindenkivel történik, de megjött a felmentő sereg, Nolanék sorra lövik ki az omec katonákat. A srácnak korábban igaza volt, most is Nolan mentette meg. A csapat szabadon engedte a foglyokat, Lilalány nincs a halottak között, Doki pedig teljesen maga alatt van. Nolan hiába mondja neki, hogy nem saját akaratából cselekedett, lépjen túl rajta, háború van, de ez nem lesz ilyen könnyű. Közben látjuk, ahogy újabb omec csipet-csapat érkezik, majd ugrunk Alakra, a régi családi képeket nézegeti. Andina összepakolt, a srác megköszöni neki, hogy ennyi mindenben segített neki az utóbbi időben. A lényeg, hogy a fiatalok túlesnek az első csókon, de Alaknak ez még túl korai lenne, Andina pedig tud várni. Kopognak, a lány megy ajtót nyitni, persze mosolyog Alak háta mögött, hisz a hódítási terve sikeres lesz. Stahma jött, szó szerint bezuhan, és azt kéri tőlük, hogy meneküljenek, mert a nyomában Lilalány lép a házba. Alak megy Luke-ért, és felkapja a pisztolyát, Lilalány kitöri Andina nyakát, Stahma lenne a következő áldozata, ha nem hallaná meg, ahogy kicsi Luke felsír a másik szoba rejtekében. Lilalány maga után vonszolja Stahmát, Alak meglátva az ellenséget, beleereszti az egész tárat, de meg sem rezdül az omec. A lány kiüti Alakot, elveszi Luke-ot tőle, megvan a desszert… Izgalmas sorozatzárónak nézünk elébe!
Facebook kommentek