Egyszerre több szálon indulunk, Rochefort valami prostival múlatja az időt, akit királynői cuccba öltözet és így kényszeríti, hogy valljon neki szerelmet, na tessék, ez a csávó reménytelenül szerelmes Annába! Az éjszakai laktanyába csuklyás alak hatol be, a kapuőrt leüti és már Treville nyakához szorítja a kését, azonnal vigyen a királyhoz!, szólítja fel a kapitányt, ám az éberen alvó Athos és D’Artagnan gyorsan lefegyverzi. A behatolóról megtudjuk, ő Tariq Alaman, volt spanyol tábornok, akinek fontos híre van: elbocsátották a spanyol hadseregből és most Franciahont akarja szolgálni.
Másnap Lajos király álmos arccal botorkál elő a palotából, lehet vagy fél 11, ő mégis panaszkodik a korai kelés miatt. Alaman röpke, de hatásos bemutatót tart: a nyakában hordott kis tartóból kiszórt különleges keverékű puskaporral szétrobbantja az egyik kerti szobrot, még szerencse, hogy akkoriban nem voltak műkincsvédők. A királynak tetszik a demonstráció, Tariq hajlandó elárulni az összetevőket, ha segítenek neki kiszabadítani a lányát, Samarát. Spanyolok rabolták el az egyik párizsi piacról és most fogva tartják valahol a városban. Jó szándékát bizonyítva átnyújtja a puskapor alkotóelemeit tartalmazó leírást, de az titkosírással készült, a hozzá tartozó kulcsot majd akkor adja oda, ha a lánya biztonságban lesz. A király beleegyezik az alkuba.
Váltunk a fogságban sínylődő Samarára, Baltasar, apja korábbi katonatársa hozza neki a kaját, de a tányérból a földre önti, mondván, hogy a mórok csak egyenek úgy, mint a kutyák. Később Baltasar Perales követtel beszél, a spanyolok mindenáron meg akarják szerezni a leírást és a rejtjelkulcsot, mert a csodapuskapor nagyon fontos eszköz lesz a francúzok ellen készülő háborúban, ezért amíg nem sikerül Tariqot elkapni, vigyázni kell Samarára. Közben a muskétások azt is megtudják Tariqtól, miért lett kegyvesztett: mór származású tisztként nem akart részt venni egy spanyolországi mór falu felgyújtásában, bezzeg Baltasar örömmel jelentkezett a feladatra.
A palotában nagy az izgalom: a kis trónörökösnek láza van és nem akar elmúlni, Lajos a legjobb orvost hívatja el, doktor Lemayt, aki kitűnő svájci gyógyszert ajánl: különféle fémek vizes oldatát, ezt kell adagolni a kicsinek. A beteg azonban kiöklendezi a kotyvalékot, ezért a doki egy másik tuti biztos módszert akar alkalmazni: piócákkal leszívatni a felesleges vért. De hát ő még olyan kicsi, alig van vére, veti ellen Anna és Constance is, látszik, hogy nem olvasták az Indul a bakterházat, pedig ott is meg volt mondva Szabó bakter nagy betegségében, hogy „nem segít itt mán, csak a piócás ember.”
Milady is akcióba lendül, az egyik sikátorban leszúr egy random előkelő hölgyet és magára ölti annak díszes ruháját, így jelentkezik a királyhoz kihallgatásra. A király felismeri megmentőjét és megdicséri a legújabb divat szerinti ruháját. Ölnöm kellet, hogy megszerezzem, mondja mosolyogva Milady, ön nemcsak szép, hanem igen szellemes is, mosolyog vissza Lajos. Most viszont sajnos nincs ideje senkit fogadni, el is siet gyorsan. Milady azonban nem adja fel, és a többi kérelmező távozásakor nem hagyja el a palotát, hanem elrejtőzik.
A spanyolok közlik a feltételeket: délután 6-kor adják át Samarát a rejtjelkulcsért cserébe a Place de l’Église-i piacon. Az nagyon forgalmas, jól el tudnak rejtőzni a tömegben a spanyolok, értenek egyet a muskétások. A terv szerint Aramis az egyik ablakból figyel majd és a csere után egyből lelövi Baltasart, amire a támadók meg fogják adni magukat. Ekkor Constance érkezik a kis Lajos betegségének hírével, Aramison látszik, hogy nagyon a szívére veszi a dolgot és elsiet a trónörökös szobája felé. Az ajtónyíláson belesve látja, amint Anna dajkálja a síró kicsit, de aztán Marguarita bocsánatkérő mosollyal becsukja a testőr előtt az ajtót.
Indul a piaci akció, Aramis a muskétájával elrejtőzik egy emeleti ablakban, a téren Athosék kiszúrnak pár rejtőzködő spanyol bérencet, ezekre kell majd figyelni. Baltasar hozza Samarát, Porthos Tariqot, a tér közepén a mór átadja a rejtjelkulcsot tartalmazó dobozt, de az üres. Baltasar bedühödik, most kéne lelőni, de Aramist váratlanul megzavarja egy síró kisbabát dajkáló nő látványa, amiről egyből saját beteg csecsemőjére asszociál. Mire magához tér, oda a jó pillanat, Tariq belép a tűzvonalba, nem lehet lőni. Kitör a közelharc, a spanyolok kézi számszeríjjal kezdenek lövöldözni, aminek jó pár ártatlan vásározó is áldozatul esik. Porthost is lábon találják egy nyíllal, a küzdelem végén a dühös Baltasar és maradék emberei magukkal hurcolják Samarát és a sebesült muskétást.
Treville marhára dühös Tariqra, miért adott át üres dobozt, most maga miatt meghalt öt ártatlan ember, stb, Tariq ragaszkodik hozzá, hogy a kulcs semmiképpen nem kerülhet a spanyolokhoz, találjanak ki új tervet. Átadjuk magát nekik, ez a terv, feleli erre Athos. A sebesült Porthost összezárják Samarával, a lábából csinosan kiáll a rövid nyílvessző, a lány botcsinálta orvosként legalább a seb környékét igyekszik tisztán tartani, nehogy elfertőződjön. Porthos nem akarja engedni, elvégre a lány apja becsapta őket, Samara erre besértődik, maguk franciák mindig mindent elszúrnak, vág vissza, majd elővesz egy verseskönyvet és olvasgatni kezdi. Ha esetleg meg akarna halni, csendben tegye, szól be egy utolsót Porthosnak.
Ezalatt a palotában a kis Lajosért aggódó Annát Rochefort vigasztalja, kijelentve, rá minden helyzetben és megpróbáltatásban számíthat a királyné. Majd szerelmi vallomást is tesz, de Anna elkerekedő szemét látva gyorsan javítja magát: úgy szereti, ahogy az egy hűséges alattvalóhoz illik.
Rochefortéhoz hasonló szándék vezérli Miladyt is, de ő másképp lát hozzá: titkon beoson Lajos király kvártélyába. Amikor a király felfedezi a behatolót, a csaknem köldökig érő dekoltázs láttán benne is megfogalmazódik egyfajta behatolási vágy és vacsorázni hívja a nőt a szobájába, majd a kajálás után megtörténik, aminek meg kell, legalább háromszor. Az aktusok közti szünetekben Milady mesedélutánt is tart: beszél néhai férjéről, aki egyetlen fillér nélkül hagyta itt őt ebben a kegyetlen világban, meg a gályarabokra vadászó bandáról, akik hosszú ideig őt is fogva tartották.
Constance is akcióba lép, de ő a trónörökös ügyében, érző szívű nőként nem bírja nézni a kicsi szenvedését, ezért az éjszaka leple alatt kicsempészi a palotából és elviszi egy mosodába. Végre egy jó ötlet, a meleg párák nyilván jobbat tesznek a kis betegnek, mint a hideg piócák. Porthos és Samara között kissé megenyhül a viszony, a lány Porthos vonásait vizsgálgatva rákérdez, milyen családból származik, a muskétás eleinte ragaszkodik hozzá, hogy ő francia, de aztán bevallja, hogy anyja afrikai. Samara saját tapasztalata alapján kijelenti, egyszer majd a Porthost befogadó ország ugyanúgy el fogja árulni Porthost, ahogy őket is elárulta saját hazájuk. Később a lány felolvasna párat a XII. században élt Omar Ibn al-Farid misztikus verseiből, mire Porthos viccesen közli, egy pohár brandy jobban esne neki. Miközben Porthos félálomban hallgatja a verseket, Samara a könyv gerincén matat és látjuk, hogy a kemény fedlap alatt ott lapul a kódfejtő sablon, hoppá!
A nyíl azonban nem maradhat sokáig a sebben, ezért Porthos végül rászánja magát az öngyógyításra. Samara a derékszíjjal elszorítja a combját, Porthos meg kihúzza a sebből a nyilat. Nem mondom, hogy nem lódult meg a vacsorám visszafelé a látványtól, de szerencsére gyorsan túlvannak a dolgon. Legalább így már van fegyverünk is, nyögi Porthos, kezében szorongatva a véres nyilat.
A megbeszéltek szerint Tariqot átadják a spanyoloknak, de mivel a király korábban azt kérte, mindenáron szerezzék meg rejtjelkulcsot, ez csak a látszat. Tessék, D’Artagnan már fel is ugrott a laktanyából kigördülő kocsi hátuljára, hogy megtudja, hová szállítják a foglyot. Tariqnak azonban nincs jó napja, mert alighogy beterelik a rejtekhelyre, Baltasar nekiugrik és alaposan összeveri.
Másnap reggel a palotában felfedezik a kis Lajos eltűnését, az esetről természetesen értesíteni kell a királyt, aki a sokadik utójáték után a delegáció érkezésekor éppen az asztal alól mászik elő Miladyvel a nyomában. Anna nem háborodik fel a látványtól, csak a kezét tördeli a gyerek miatt, Rochefort viszont máris indul nyomozni. Előző este látta Constancet eltávozni, bő köpönyegbe burkolózva, és hamarosan rá is találnak a lányra a Bonacieux műhelye melletti mosodában és a trónörökössel együtt visszaviszik a palotába. Anna mélységesen csalódott kedvenc bizalmasában a gyerekrablás miatt, Lajos meg egyenesen közveszélyesnek nyilvánítja és akasztásra ítéli. A porkolábok megragadják Constancet és már vinnék, amikor elősiet doktor House Lemay és kijelenti, a meleg párák kitisztították a kicsi tüdejét, a láza is lement, úgyhogy mindenki lenyugodhat a pi… a palotában.
A város másik részében D’Artagnan egy szolga segítségével értesíti barátait a spanyol rejtekhely hollétéről, Athosék hamarosan meg is érkeznek és együtt tervet kovácsolnak. Ezalatt odabent Porthos kiszabadul, az őrök rálőnek, ezt meghallva Athosék az azonnali támadás mellett döntenek. D’Artagnan szétrúgja a kaput és a muskétások heves lövöldözés közben berontanak. Baltasar közben késsel fenyegetőzik, levágja Samara ujjait, ha nem adják át azonnal a titkosírás kulcsát. Tariq bevallja, hogy a kulcs a verseskönyvben van, Baltasar diadalmas vigyorral nyúl érte.
Berontanak Athosék, de ekkor megérkezik Perales követ és kijelenti, nem kell ide se balta, se zár, mert Baltasar a spanyol korona védelme alatt áll. A patthelyzetben Tariq kijelenti, hajlandó átadni a kódot és beleegyezni, hogy Spanyolországba vigyék, de cserébe engedjék szabadon a lányát. Samara csak vonakodva engedelmeskedik apjának, de végül elvonul a muskétásokkal. Az utcán ezalatt felsorakoznak Treville katonái, de Samara arra kéri, ne rohamozzák meg az épületet, mert az apja még odabent van.
A kandalló mellett ücsörögve Tariq felajánlja Baltasarnak, megmutatja, hogy kell használni a rejtjelkulcsot. Kinyitja a könyvet, de aztán egy gyors mozdulattal bedobja a tűzbe. Baltasar erre mellkason lövi, majd a könyv után kap és sikerül is kimentenie, ám ekkor Tariq leoldja a nyakában hordozott puskaportartót és bedobja a lángok közé. A hatalmas robbanástól az egész épület összedől, a muskétások alig tudják visszatartani Samarát attól, hogy berohanjon a romok közé.
Később Aramis az egyik kápolnában hálaimát mond a kisfiú felgyógyulásáért. Treville tájékoztatja a királyt Tariq haláláról, ráadásul a puskapor titka is végérvényesen elveszett, de legalább nem került a spanyolok kezébe sem. Lajost persze ez nem hatja meg, és azon dühöng, hogy a muskétások újból csalódást okoztak neki, ezért tüntetőleg maga mellé rendeli Rochefort-t és félrevonul vele fontos államügyeket megbeszélni.
A záró jelenetben Samara elbúcsúzik Porthostól, Marokkóba megy, ahonnan az ősei származnak és átad egy verseskönyvet ajándékba. Porthos kijelenti, Tariq bátor ember volt, Samara igazán szerencsés, hogy ismerhette, mert így lesznek róla szép emlékei, ellentétben vele, aki soha nem látta az apját. Kap egy vigaszpuszit a lánytól, majd hosszan néz az új haza és új élet felé induló Samara után.
Facebook kommentek