A Knick részben kitalált világban történik, néha viszont összeérnek a sorozatban zajló események valódi történeti tényekkel, és ez a kezdésünknél is pontosan így van. 1902. január 27-én nagyjából 100 kiló dinamit elképesztő pusztítást okozott a Park Avenue-n: az ottani metróépítéshez használt TNT öt embert megölt, több mint 100 embernek súlyos sérüléseket okozott, és több millió dolláros anyagi kárt okozott. Az előbbi kettőből a Knickerbocker kórháznak is jutott rendesen, a műtőterem és a folyosók pillanatok alatt megteltek repeszdarabokkal teli emberekkel, akiken John Thackeryéknek kell segíteni.

A szükséges vizsgálatokhoz viszont nincs minden műszerből elég, a Röntgenre hosszú sor vár, így Thacknek rögtönöznie kell, abban pedig profi: kitép egy telefont a falból, egy vizsgálószondára köti a végét, és így kezd el az egyik munkás sebeiben matatni, hogy hol van benne fémrepesz, amit ki kell szedni. De ez csak egy eset, ömlő vér, kifordult belek és haldokló arcok mindenhol, a Knick viszont tökéletesen vette fel a hirtelen jött sebesültáradatot. Néha ilyen is kell, látni, hogyan működik olajozott gépként az általában elég lassú tempójú munka közben bemutatott kórház. De Thack találékonysága mellett is van még nagyobb hős, méghozzá Henry Robertson, Neely testvére, aki Herman Barrow igazgató szörnyű fintorai ellenére közli, hogy a kórház teljesen ingyen látja el a metróépítésnél történt tragédia sérültjeit. Persze ebben az is benne van, hogy Henry régi nagy vágya volt, hogy a családi vagyonnal beszálljanak a jövőt (mármint a 19. századot) közelebb hozó metróépítésbe, ami az ilyen tragédiák után apja szerint nem is akkora baj, hogy nem történt meg. Már persze az ő tudomása szerint, merthogy Henry titokban elég komoly összeget tolt az építkezésbe, így az sem véletlen, hogy nem kér pénzt a kezelésért, az ugyanis részben újabb költséget jelentene magának is.

Az eddig nem sokat, illetve nem túl fontos dolgok miatt szereplő Henry a héten egyébként kitüntetett figyelmet kapott, de mielőtt kitérnénk az eddig kevéssé ismert playboy kalandjaira, vissza Thackhez, és a függőségkutatáshoz. A múlt héten már egy fél lépésre volt attól, hogy a függőséget mentális problémának tekintse, miután megannyi holttestben sem talált szervi elváltozást, de akkor még közbejött Abigail szifilisze és annak maláriás lázzal való orvoslása. Most viszont újra nagy erőkkel halad Thack a félig őrület, félig orvosi zsenialitás határán, új partnere ebben pedig Sydney Carton, egy morfiumfüggő fickó, akinek csak egy bőr fedi az agyát, hogy Thack kedvére böködhesse azt a szondájával, hogy megtalálja, az agy melyik része milyen funkciót lát el, és így rátaláljon arra a részre is, amit a morfium stimulál szegény emberünkben. Eközben apró szúrásokkal nevetésre, sírásra, majd mozgásra késztette Cartont, aztán azt is megtalálta, hol van stimulálás a morfiuminjekció hatására, úgyhogy minden készen áll a korszakalkotó műtétre. Addig viszont még történik pár dolog.

Úgyhogy ugorjunk is vissza Henryhez, aki a metróépítés mellett köznapibb hobbikkal is rendelkezik. Egyrészt iszonyatosan rápörgött a pornóra, a legutóbbi részben videóra vette, ahogy egy lány vetkőzik neki, de most már ott tart, hogy ezt a videót baráti összejöveteleken vetíti le, emellett pedig remek pornóképeket nézeget az íróasztalánál ülve. Vágyának igazi tárgya viszont nem más, mint Lucy Elkins nővér, aki már elhajtotta egyszer melegebb éghajlatra. Henry viszont nem adja fel, most épp a műtőben talált rá a tankönyveket bújó Lucyra. Persze nőgyógyászati fejezeteket olvas, hogy a lehető legjobban elláthassa Vu kurváit a kórházban. Az egyik kurvával, Lin Linnel beszélgetve jön a nagy aha-pillanat Lucynak, hogy talán nem mindent érzelemmel kell megközelíteni, úgyhogy el is megy a randira Henryvel New York egyik nagyon puccos éttermébe. Lin Lin nagy bölcsessége annyi volt, hogy szexuális kapcsolat nélkül is megkaphatja, amit akar, amikor ugyanis a kezében vannak a kuncsaftok, teljes mértékben ő a főnök. A vacsorán Henry elő is kapja legjobb napokra tartogatott playboy énjét, és csodásan előadja, hogy az a pohár, amiből a Martinez koktélt iszogatják, Aphrodité mellének formáját mintázza, ezért olyan különleges. Lucy elsőre leüti a lelkesedést azzal, hogy az ital cseresznye ízű kerozinra hasonlít, a vacsora végére viszont eléggé elcsábítja Henry, de még nem tudjuk, ki is lesz irányítószerepben ebben a kis kavarásban, mert a nővér már rég nem az a kis vidéki lányka, akit Thack elcsábított.

A párkapcsolati vonalon Bertie és Genevieve Everidge már sokkal szebben halad, olyannyira, hogy Gen vacsoravendég a Chickering házban. Az udvarlás mellett – és közben is (atyám, mekkora játékos lett ez a Bertie idénre) – anyja gégerákjának kezelését keresi Bertie, és persze, hogy Gen remek segítség ebben, hiszen anyanyelvi szinten beszéli a lengyelt, ami egy tanulmányhoz kell nagyon Bertie-nek. Ezt a tanulmányt viszont el kell lopni, amiben szintén benne van Gen, úgyhogy minden remek. A tanulmány Pierre Curie módszerét írja le, hogy hogyan lehet sugárzással kezelni a rákot, ezt pedig Algie ajánlja neki, miután Dr. Zinberg hallani sem akar arról, hogy kísérleti rákkezelésen töri Bertie a fejét azelőtt, hogy az adrenalinkutatás végére érne. Bertie viszont az ellopott tanulmánnyal együtt beadja az adrenalinra vonatkozó tapasztalatait is Zingbernek, hátha így lesz némi előrelépés. Az idő ugyanis nagyon szorítja Chickeringéket, ahogy az a vacsorán kiderül. Gen nem is vesztegeti az időt, azonnal belopja a család szívébe magát egy remek mentéssel. Chickeringék ugyanis nem fogadják kitörő örömmel, hogy zsidó, mire Gen csak annyit mond, az ő megváltójuk is zsidó volt, hiszen „az anyja azt hitte róla, hogy Isten, ő pedig azt hitte az anyjáról, hogy egy szűz,” ami után mindenki dőlt a nevetéstől.

Egy rövidke jelenetre betekinthetünk Herman Barrow otthonába is, ahol a felesége, Effie frissen vásárolt fehérneművel próbálja kicsit szebbé tenni férje életét, ő viszont nagyon feltűnően rá sem néz az asszonyra, sőt, feláll, és otthagyja szinte szó nélkül, későn jön, ne várják. Az útja Vuhoz vezet, akinél kifizeti a régi adósságát, majd megalkuszik kedvenc kurvájára, Juniára, akiért 2000 dollárt kell majd kipengetnie, amint összeszedi. Addig viszont Vu gondoskodik róla, hogy Junia ne unja magát halálra a munkahelyén. Nincs jó sora a nőknek New Yorkban, szegény Harriet nővér sem él túl jól az új otthonban, ahova befogadták, se ő nem szólhat senkihez, se mások hozzá, amit nem fog sokáig bírni. Cornelia nyomozása is egyre sötétebbnek tűnik, valaki követi New Yorkban, de legalább már a rendőrségnél jár, akiknek átadja a félig megégett hajójegyet, cserében pedig beleolvas Speight naplójába, amiben bizony ott van a pestis szó – ez a betegség pedig legutóbb San Franciscóban keresztezte Neely útját. A párkapcsolati vonalba Thack is újra bekapcsolódik, Abigailnél tölti az éjszakát (szigorúan csak alvás), majd reggelit kap. Abby szerint ez így fair, John megmentette a szifilisztől, az a legkevesebb, hogy reggelit ad neki, bár Thack már azon agyal, mit kellene tennie akkor egy ebédért. Sokáig nem agyalt, az ajtón kilépve megcsókolja Abbyt, majd zavarában csak annyit mond, hogy a régi beidegződés tört elő belőle.

És akkor vissza a nagy műtétre. Hiába ellenzi Algie és Gallinger is a beavatkozást, amivel az agy csomó fontos részét is megsérthetik, Thack nem hallgat rájuk. Gallingernek persze jobb ötlete is van, hogy lehetne megmenteni egy ilyen függőségben szenvedő beteget: simán sterilizálni kéne, és akkor a világ megszabadulna az ivadékaitól, gond egy szál se, de nyilván nem hallgatnak rá. Thackery kivág egy kis darabkát Carton agyából, majd azt egy csipesszel felmutatva a világ istenének érzi magát. Csakhogy Carton a műtét után egy darab krumpliként fekszik az ágyon, tehát nem sült el annyira jól az egész. De nem csak Thack mozog a furcsa műtétek világában, Gallinger ugyanis a nagy sterilizációs lázban bolondokháza orvosi szobájában csavargó fiúkon végez esténként vazektómiát, igazolva, hogy övé a legrosszabb hobbi egész New Yorkban. Az egész jelenet iszonyatosan megrázó, főleg, hogy csak annyit hallunk, hogy Everett felszólítja a Moishe névre hallgató, zsidó fiút, hogy tolja le a nadrágját, majd rájuk csukódik az ajtó.