Bizony-bizony! Lesz olyan arc, aki hozza ugyanazt a fílinget, humort és stílust, amit egykoron az egy szem vonalból álló figura is képviselt. Persze, rajta kívül fellépnek még sokan mások, ki ezzel, ki azzal, a legtöbben bénázással. Ahogy Patrícia fogalmaz az összefoglaló előzetesben: „Pusztulat ez a mai nap.”
Tényleg az.

Gollam

Szokásos kezdés, áramlik a tömeg, az előtérben gyakorlatoznak a népek, közülük lép elő az első fellépő, Norbert Szerbiából. Ahogy az összes balek, úgy ő is „különleges produkcióval készült”, a táncot fogja ötvözni a verssel, mert ilyen még nem volt. A backstage-be úgy sétál, hogy közben fenyegető arccal majd’ lefejeli a kamerát. Szóval a lényeg, hogy a verset átalakítja drámai formává, ezt ötvözi tánccal. Balázséknak még elmondja, korábban foglalkozott külön a tánccal, külön a verssel, sajnos a kettő ütötte egymást, ezért a fúzió. Színpadon bemutatkozó, és persze, meg kell említeni, hogy világpremier lesz, a cél nem más, mint a kitörés. Petőfi Sándor Őrült című versét fogja előadni új formában. Zenére belekezd, ami nem tűnik táncnak, inkább valami rángatózás, bunyó egy nem létező ellenféllel. Ing ledob, pörgés-forgás, keringőzés egy láthatatlan partnerrel, vers még sehol. A lengedezés után csak megérkezik a szöveg, azaz a vers ordítozása a mikrofonba, átszellemült, ordenáré grimaszokkal. Hirtelenjében Gollam jutott az eszembe róla a Gyűrűk Urából, amikor önmagával (Szméagollal) vitatkozott. Nos, a pali hozzá hasonlóan váltogatja a hangnemet és az arcokat. Mondjuk Gollamnak legalább fontos szerepe volt a történetben. A nagy lelkesedés leolvad a képéről, amint megkapja a negyedik piros X-et is. Zsűri megdöbbenten hallgat, nem tudnak mit kezdeni a dologgal. Csuja szimplán ripacskodásnak titulálja, akkorának, hogy az agyát dobta el majdnem. Majd a következőtől talán.

Odaégett

MC Csipi lesz a következő lelkes szórakoztató, csillogó szemekkel közli a mini interjúban, hogy mi másban, hát humor kategóriában indul. Az előtérben még elsüt(ne) valami fingós-szarós poént az ott ücsörgő lányoknak, azok meg tessék-lássék mosolyognak egyet. A humor szerinte fontos, mert az emberek szeretnek nevetni, a humorral el lehet feledtetni a szürke hétköznapok búját-baját. A színfalak mögött lepacsizik Balázzsal, kézfogás helyett állon pöcköli Dombit, jópofizik egy sort. Még nézni is kínos. A színpadon azzal kezdi a poénkodást, hogy egy társkereső hirdetésből idéz, amiben lófarkas nő keres hasonló adottságú férfit. Nevetés helyett síri csend a reakció. Besülés 1. Kicsit megzavarodik a sikertelenség láttán, elnézést kér, kis szünet után másik történettel folytatja. Alkalmi pár hotelben szexel, a nő vallomást tesz, hogy AIDS-es, a fiú is, de a csaj csak viccelt, a fiú rávágja, hogy többet nem fog. Síri csend. Besülés 2. Több nem lesz szerencsére, mert megkapja a 4 X-et.

Elavult

Zizi és Zozo bohócok Miskolcról érkeztek, mesélik lelkesen mosolyogva, hihihi. Szeretnek szórakoztatni, szórakozni, szórakozva játszani, játszva szórakoztatni. Bohócmutatványokat, bohóctréfákat fognak előadni, kicsiknek, nagyoknak, mindenkinek, mert olyan még nem volt, hogy rajtuk ne nevetett volna valaki. A színpadon is bejelentik, igen, bohóckodni fognak, de csak ha mindenki szeretné. Kikéri a véleményét a tisztelt publikumnak a témában, a közönség igennel, Márkó egy X-szel válaszol. „Akkor induljon a zsuzsikánk, vagyis a muzsikánk!” – felszólításukra Imre nyomja meg a piros gombot. A klasszikus cirkuszi zene indul, Patrícia az újabb piros X után kínjában az asztalra borul. Ők azért nem adják fel, színes esernyővel menetelnek, egymásba botlanak, szóval olyan 50 évvel ezelőtt még talán működő bohóckodást mutatnak be. Eszter sem bírja sokáig, nemtetszését kinyilvánítva leáll a műsor. Márkó a gagyi zenét méltatja, Patrícia hervasztónak találta az egészet. Szó nélkül távoznak.

Bad Breaking

Neonzöld gatyában, fekete csapatpólóban táncos haverok érkeznek. Az egyik tag nagyon keményen rap-elve elmondja, ők a The Dark Side Szolnokról és break-tán-cot fo-gunk tolni. A break-táncot leginkább a szexhez tudná hasonlítani, az elején a bemelegítés az előjáték, aztán következik az egymásra hangolódás, akárcsak az ágyban, egyre jobban durvul, keményül a dolog, náluk is ez így van. Szépen szelíden elkezdik, végigtolják és jön a kritikus pillanat, az orgazmusnak meg a „pamm!”. A produkcióból csak pár snittet látni, a filozófiájuk ecsetelése közben, de az kiderül, hogy a break-től és a freestyle street tánctól messze vannak, mint Makó Jeruzsálemtől. A bemutatkozós-produkciós klip vége az, hogy a zsűri leállítja. Márkó nem látott semmi különlegeset, amit esetleg ő nem tudott volna utánuk csinálni. Csuja azért csak megdícséri őket, szerinte ügyesek, talán érdemes foglalkozniuk a témával. Coitus interruptus.

Michael Dudikoff sírna

A színpad oldalára két téglaoszlopra egy harmadik tégla kerül, csak az nem kerámia – ha jól láttam –, hanem pórusbeton (közismertebb nevét Ytong tégla). Mellé szambázik be egy nindzsának öltözött pali, és igen, technikát, taktikát fog bemutatni, amit a mesterétől tanult. Csuja élcelődik rajta, hogy ugye már nem tini nindzsa. Nem-nem, már vagy 10 éve. Tessék! Belekezd, a magával hozott botot forgatva majdnem leüti a mikrofonért beszaladó technikust. Valami formagyakorlat félét ad elő, de inkább tűnik paródiának. Hadonászik, rúgkapál, ahogy azt kell. Dombiék a színfalak mögött abban reménykednek, hogy mindjárt jön a Jáksó a pezsgővel. Az ugri-bugri után mintha arra készülne, hogy kézzel átütve eltöri a betontéglát. Patrícia kijelenti, hogy amíg az a tégla nincs eltörve, addig ottmarad az emberke. Márkó szerint akkor sokáig ott fognak ülni. Félbolond nindzsánk még hadonászik párat a tégla fölött, végül úgy dönt, hogy elmegy a botjáért. Dombi unja meg a bohóckodást, besétál és egy jól irányzott rúgással szétbombázza az építményt. Megérdemelt taps, vége a mutatványnak. Nindzsa meghajolgat mindenki felé, majd Márkó hajtja el azzal, hogy vigye maga után a darabokat és kint ragassza össze. Patríciának már nincs türelme az ilyen idiótákhoz. Pedig a következőhöz is kelleni fog.

30 év fájdalom

A versenyzőt Balázsék fogadják a backstage-ben, valami kukoricát kapál és onnan szökött meg. Igazából nem teljesen értem, hogy mit mond, mert összevissza motyog az orra alá. Nagy nehezen sikerül értelmesen megszólalnia, azzal készült, hogy az elmúlt 30 éve összes idiótaságát igyekezte összeszedni, azt fogja előadni. Az interjúban szerencsére érthetően beszél, sok helyen megfordult már a világban, volt sok fellépése, a Gottalentben reménykedik, hogy felismerik a sokirányú tehetségét és bekerül az élő show-ba. Nem fog. A színpadra úgy trappol be, mint valami unatkozó dokkmunkás a komcsi időszakból. Kezében nagykalapács, fejét munkásemberhez illő svájci sapka fedi. Suttyóságokat szaval, suttyó stílusban, valamit tornázik, megmozgatja feje búbján a sipkát, az egyes mozdulataihoz hangeffekteket társítva. Esik-kel, mintha valami börleszket próbálna eljátszani, ami egy részeg munkásemberről szól. Sokáig nem hagyják, apránként megkapja a piros X-eket. Felháborodik rajta, hogy de hát még nem is csinált semmit. Patrícia vág vissza, hogy igen, pont ez a baj. Emberünk mentegetőzik, hogy de hát ez még csak másfél perc volt, és különben is, majd akkor kezdte volna el a táncot, ha már befejezte a poénokat. „A miket?” – veszi át a szót Márkó, majd szépen, tagoltan, artikuláltan kiosztja egy „nem vagy vicces”-sel. Csuja szerint tragikus, pokoli volt az humor, amit ő képviselt a produkciójával. Azért csak nem adja fel a művész úr, elvégre 20 éve járja az országot a fellépésével. Addig kapja az íveket a zsűritől, míg nem felháborodva kivonul. Az előtérben kutyázza a zsűrit rendesen, elvégre ő már 30 éve a pályán van, a Csuja meg 10 évet sem volt. Pedig de.

Az okleveles macska

Nagymama jön Dombiékhoz, kezében nagy tányér sütemény, csokor virág. A csokor Balázshoz kerül, a süti Dombihoz. Köszönik szépen, hálából még puszit is kap a nagyi, miközben közli, hogy énekelni fog, magyar nótát. Eközben Márkó abban bízik, hogy az előbbi volt az utolsó gyenge produkció. Dombi karonfogva kíséri be a hölgyet, kis tapsra buzdítva a közönséget. Bemutatkozó, Boglári Ferencné, meg kicsit közelebb kéne menni a mikrofonhoz. Nem kertel sokat, tolja a nótát teljes beleéléssel, kb. olyan minőségben, mint ahogy tavasszal a macskák kornyikálnak éjjelente (igen, falun lakom). Egyre lelkesebben visít, „Húzzátok! Húzzátok!” – majd’ lesüvölti a mikrofont az állványról. A hangulatot végül is megcsinálja. Csuja viccelődik rajta, feltartva az ujját: „Maga kis hamis!” Kezicsókolom, köszönjük, hölgy távozik. Eszter és Imre röhögcsélnek még, ahogy felvitte két oktávval a hangot. Nagyi már az előtérben morfondírozik a hamisságon, elvégre neki annyi oklevele van, amivel ki lehetne vele tapétázni a szobát. Azt azért bevallja becsülettel, ő is tudta, hogy elfagyizta és nem olyan vékony a hangja, mint kellett volna.

Nevetős. Tényleg az! :-)

Méhes Csaba áll a színpadra, szerényen elmondja, hogy ő pantomim művész, ha nem is egy darabot, de egy kicsi, rövid jelenetet fog előadni. Semmi dicsekvés, világpremier vagy hasonló, szóval már szimpi a pali. Azzal kezdi, hogy kisétál a színfalak mögé, fejkendőt ölt, és mint valami lúzer baktat be, halandzsázó szöveggel. Képzeltbeli üvegablakra tapad rá, valamit meglát odabenn. Ezt meg kell néznie bentről is, bemegy az ajtón. Nocsak, egy súlyemelős konditerembe érkezett, az első súlyt – a mozdulatai alapján egy kettlebell-t – vállára venné, de majdnem hanyatt esik tőle, még a kezét is odacsípi, amikor leteszi. Szóval, a kis jelenet arról szól, ahogy a nyomi kis emberke betévedt a súlyok és súlyzózók közé, aztán ott összevissza szerencsétlenkedik. A szöveg végig halandzsa, de összhangban van a mozdulatokkal, a hangsúlyozásból nagyjából szöveget is lehet társítani hozzá – legjobban talán ahhoz, mint amit a minyonok vagy egykoron Menő Manó (La Linea) hadováltak. Eközben szájjal adja az egyes eseményekhez az effekteket, a mozgása baromi vicces, működnek a poénok, még az altestiek is, Esztert egyik pillanatban gúnyosan kiröhögi újabb nevetést generálva. Ugyan az elején kicsit döcögősen indult, de a közepétől végig lehet hahotázni az egészet. Ahogy teszi is mindenki, Eszter és Imre kifejezetten hangosan. Én is. Sokadszorra nézve is. Egy ötletles, igazán jól kivitelezett és nagyon vicces börleszknek lehetünk a tanúi. Szóval,  Charlie Chaplin szelleme és játékának hagyatéka él, virul. A kis jelenetet álló tapssal, hatalmas ovációval díjazza mindenki, teljesen megérdemelten. Eszter mondja jól, jó volt végre röhögni. Patrícia szintén dícséretekkel halmozza el, jó látni, minden mozdulata mesél, szórakoztat, emellett hihetetlenül profin – veti közbe Eszter. Márkó köszöni szépen, hogy megcáfolta minden előítéletét a hasonló előadásokkal kapcsolatosan. A szavazásnál természetesen megkapja a négy igent, nem volt kérdés.
Reklámszünet.

Szülői munkaközösség

A Rúzsai Apukák formáció ad kisinterjút, nem meglepő módon Rúzsáról érkeztek. Vegyes a tagság, van köztük építész, méhész, katona, kényseprő, miegymás, egy közös van bennük, mindannyiok gyermekei ugyanabba az óvodába járnak. Egyikük sem egy Fred Astaire, éppen ezért valami mással készültek, amivel felturbózzák a produkciót. A backstage-ben Balázsék örvendeznek, milyen nagyszerű dolog, hogy ezt bevállalják a gyerekek szórakoztatásáért. Hát persze, náluk ez már hagyomány. Irány a színpad, a gyerekek a közönség soraiban várják a műsort. Fények le, UV lámpa bekapcsol, és értelmet nyernek a fekete ruházatukon lévő színes csíkok. Ők maguk alig látszódnak, csak a ruhán lévő vonalak, azaz mintha pálcika emberkék táncolnának. A koreográfiával nem fognak Oscar-díjat nyerni, de nagyon aranyos, ötletes és a maguk módján vicces az egész. Márkó elragadtatva, egy dologra azonban figyelmezteti őket: UV-fényben is látszik a sörhas. Patrícia szerint kreatív és bájos volt, viszont a tánctudásuk nem az erősségük, de nem is ez a lényeg. Csuja Imre foglalja össze jól a lényeget: példát mutattak a többi apukának az országban, de mint produkció nem jutott el arra a szintre, hogy igent mondjon rá. A többiek is megköszönik, de mosolyogva mondják a nemeket. A jól megérdemelt tapssal távoznak.

Tűz dala

A Flame Flowers tűzzsonglőr csapat két tagja mutatkozik be, 10 éve kezdték a zsonglőrködést. Mostanra olyannyira komolyodott a produkciójuk, hogy már profi szinten űzik, szinte ez az életük. Azért jelentkeztek a műsorba, hogy magasabb szintre emeljék a tűzzsonglőrködést, tánccal, zenével fuzionálva. Eközben akkurátusan összeszerelik a háttérként szolgáló kis installációkat, imbuszkulcs villan, csavar tekeredik, lassan a helyére kerül minden a színpadon, a füstérzékelőket meg vélhetőleg ideiglenesen kikapcsolták. Fények le, lángok fel, zene hallik, ők pedig lángokat húzva táncra perdülnek, első körben égő rudakkal a kezeikben. Hol egymás mellett, hol egymás mögött, de minden esetben szépen, szinkronizáltan, precízen kimunkált mozdulatokkal, faarccal. Tényleg profinak tűnnek. A páros hölgytagja égő hullahopp karikára vált, társa lángokkal öleli körbe a táncát. Végül mindketten láncon lógó fáklyákkal fejezik be a mutatványt. Bazi nagy taps. Patrícia örült a produkciónak, mert szereti a tüzet, de fél tőle, egyébként meg köszöni szépen, látványos volt, és jó volt látni, amilyen könnyedén játszadoznak a tűzzel. Szavazás: 4 igen.
Reklámszünet.

Jég dala – és ez nem vicc!

Mert minimum hidegrázást lehet kapni az egymás után sorjázó önjelölt dalnokoktól. George R. R. Martin inkább küldte volna rájok a másokat. Mindenki jobban járt volna, mi is, az északiak is. Ezért:

• Jónácsik „Kőműves” Máté Michael Jackson dalával lép fel, mert az építőiparban savanyú a szőlő, ő inkább éneklésből élne. A kappanhangjával nem fog, a dalhoz társított, Jacko-t utánzó röhejes mozgásával pláne kiírta magát a magyar zenetörténelemből. 4 db X.
• Markót László, nemzetközi teherautósofőr, szóval énekelt ő már sok országban. Úgy értékeli, már felkészült arra, hogy egy tehetségkutatóban fedezzék fel. Az Edda Kör c. számát gyalázza meg a színpadon. Annyi előnye van a fellépésének, hogy már az első sornál kitör a röhögés, kicsit hagyják is, hadd kacarásszon mindenki.  4 db X.
• Csiszár Mercédesz a Jégvarázsból fogja előadni a Legyen hó!-t, nem is akárhogy. Egyrészt rohadt hamisan, másrészt a dekoltázsából fiolát ránt elő, melyből a „Legyen hó!” részeknél port hint. Egy komolyabb trillázásnál leállítják. 4 db X.
• Nagy Csilla és Dorka tesók, Budapestről érkeztek, duettet fognak énekelni Taylor Switft-től. Inkább csak próbálkoznak vele. Patrícia pár kedves szóban intelmeket ad nekik, Márkó paterolja ki őket azzal, hogy az éneklést felejtsék el. 4db X.
• Úgy tűnik, a gyros felszolgálás sem álommunka, mert egyenesen a pult mögül akar híres énekesnővé avanzsálódni Baranyi Krisztina. Mondhatni, túl nagy falat volt neki a választott dal, mehet vissza a büfé szeletelni. 4 db X.
• Kiss László váltja a pincérnőcskét. Éneknek nehezen nevezhető, amit a színpadon művel, inkább valami beszédféle, dallam alig. Azért csak tolja tovább, Márkó kifejezetten élvezi a röhejes előadást. Patrícia a fülét befogva, hosszasan könyörögve kéri Márkót, hogy nyomja már meg a piros gombot. Végül megkegyelmez neki. 4 db X.
• Jégh Dávid mérsékelten fog énekelni musicalt, mert nem szeretné túljátszani a karakterét. Mégis sikerül neki. Ripacskodásért kivágják. Csuja szerint nyugodtan akassza szögre a mikrofont.
• A Badboy Projekt frontembere háttértáncosként kezdte, az énekléssel akar frontemberré előlépni, énektanár meg nem kell neki. Lesz angol-magyar szöveg, 4 háttértáncos csaj, ami kell. Zsűri arcán döbbenet, még a refrén előtt megállítják. Márkó osztja ki őket a dalszöveghez hasonlóan angolul-magyarul. There is some problem with the guy. 4 db X.
• Franka Rolandot kéri a zsűri, énekeljen már valami jót, mert nagyon elegük van. Jamiroqui-jal próbálkozik. Lestoppolják azzal, hogy nem ezt kérték, szorri. Pedig szerinte jó volt, csak a sok gyakorlás közben megerőltette a hangját. 4 db X.
• Szőke Enikő és Révész Bálint gimnazista osztálytársak, egymás LÖB-jei (ha nem tudod, mi az, nézz South Parkot!), maguk készültek fel, az All of Me-t adják elő duettben. Úgy látszik, a felkészülés nem sikerült valami jól, az ének helyett nyávogást kapunk, majd meghaltak a színpadon Márkó szerint. Eszter javasolja nekik, inkább szeressenek egymásba. 4 db X.

Hja, és a műsorszám MÁV megjelenítést tartalmazott.

Megváltás

Lindsey Stirling zenéje szól a következő fellépő bemutatkozója alatt, vélhetőleg szerepet kap egy hegedű, aminek előre örülök, mert imádom a hegedűszót, főleg élőben a zengése miatt. És valóban, görög van a falóban: Bangó Adrienn(e) Budapestről érkezett, énekelni és hegedülni fog. Elkísérték őt szülei, édesanyja zongoratanár, édesapja hegedűművész. (A műsor után utánanéztem, tényleg azok, apuka történetesen a Nemzeti Filharmonikusok tagja). Szumma szummárum, volt honnan örökölni a zeneiséget. Dombiék fogadják a backstage-ben, Balázs megkapja a hegedűt, mert még soha nem sikerült megszólaltatnia egyet sem. Dombi énekel, Balázs kíséri egy rögtönzött kis mulatósban, ami hagy némi kívánnivalót maga után, hamar röhögcsélésbe fullad. Inkább visszaadják a hangszert és a színpadra engedik a leányzót. Eszter köszönti mézes-mázosan, hegedülni és énekelni fog, egészen konkrétan John Legend-től az All of Me-t. No, hát a sok nyomoronc után végre szép és tiszta éneket hallhatunk, mélységekkel, magasságokkal, dallammal. A hegedűjátéka ugyanígy rendben van, kár hogy Eszter modoroskodó arcát vágják be. A végére egy kicsi légzési hiba és egy rosszkor elejtett nyelés még becsúszik, de összességében kiválóan teljesített a mini díva. Jól megérdemelt álló ováció, zsűri elragadtatva, Patrícia szerint Tündérországban is így énekelnek, Márkó üdvözli a fedélzeten. Szavazás: 4 igen, mi más.
Reklámszünet.

„Nem zsebibaba, vagy egy mélynövésű f.szpörgettyű, hogy csak úgy eltűnjön”
– Bunkó a Blöff-ből.

Ha Rubint Rékának van kicsi énje, akkor miért ne lehetne VV Cristofelnek? A különbség annyi, hogy Cristofelé valóságos, és ha már a Való Világ befuccsolt, hát vele társulva megalapították a Testosteron Boys formációt, hogy megnyerjék „a 12 milkót”.  Cristofel a VV5 után a zeneiparban próbálkozott, természetesen nagyon sok kritikát kapott, rengeteg diszlájkot, amitől kicsit bekattant. Ezután ismerkedett meg Futyival, nagyon komoly társak lettek, belevitte a málnásba, aztán mostanra már nálánál is keményebb lett a fazon. Futyinak is van ám tévés múltja, 3 évvel ezelőtt a Balázs show-ban akart világsztárrá válni. Szóval, három év kemény munkája van az ide hozott produkcióban, jártak énektanárhoz, tánctanárhoz, bíznak benne, hogy be fog jönni az élet, világsztárok lesznek együtt. Ott a színpad, lehet menni – forwardolják őket Balázsék a backstage-ből.
Bemutatkozó, Cristofel és Futyi, Patrícia visszakérdez, hogy akkor most melyik, Fütyi vagy Futyi. Neki exkluzíve megengedi, hogy Fütyinek szólítsa. Végül is kis f.sznak szólítani túl erős volna, ugye. A „Szeretném, ha szeretnéd” c. becsattanós, becsiccsentős produkcióval készültek, táncból és énekből fog állni, elég intenzíven. Belekezdenek az ugribugriba, tekertetnék még a hangerőt, csak a technikusok nem veszik a lapot. Valami borzalom az egész, normális hangja egyiknek sincs, a szöveg ökörség, tánc sehol, Balázsék Csuja Imre arcát fürkészik poénból. A duó a refrénbe kezd, óbégatással, a színpadról a zsűri elé költöznek át. Fásy Ádám talán vevő lenne rájuk, a zsűri nem annyira, egyedül Márkó nem nyomja meg a pirosat, úh. végigmegy a szám. Imre szerint olyan volt, mintha meg akarták volna erőszakolni. Eszter egyetért, ő is rettegett, amikor közel mentek hozzá. Patrícia nem tudna annyit inni, hogy ezt elviselje. És egyébként is, ez hol ének? Hol tánc? – teszik fel a kérdéseket. „Még fogunk találkozni” – köszön el Futyi Dombiéktól, ők meg nem tudják, hogy ez most ígéret vagy fenyegetés akart-e lenni.

New Media

A következő formáció is duó, csak ők sokkal ügyesebbek, nevesítsük: Bandart Productions. A hölgytag a tánchoz, a pali a vizualitáshoz ért, ezt a kettőt ötvözik a darabjaikban. Fesztiválokon már felléptek velük, ebben a show-műsor közegben még nem, szeretnék hát kipróbálni magukat. A színpadon mesélik tovább, mit is fogunk látni: a mögöttük elhelyezett vászon előtt fog táncolni a hölgy, az emberke pedig egy rajztábla és az erre a célra írt szoftver segítségével élőben illusztrálja a táncot, a rajzot egy projektor vetíti majd a vászonra, tehát minden vizualitás élőben fog készülni. Fények le, zene indul. És tényleg élőben rajzol a pali, először egy ajtót, ezen kopogtatna be a táncos, de az eltűnik. Helyette a kurzorral táncolgat, játszadozik vele, míg végül beléköltözik. Innentől mintha egy élő képregényt látnánk, a táncos Superwoman-né alakul, szemével sugarat lő, együtt mozog az ötletes kis animációkkal.

Az előadás visszatér a kezdő motívumhoz, újra az ajtó rajzolódik, csak itt már felirat is kerül rá: „… ez már egy másik történet…”. Nem megy be rajta, inkább partnere felé nyújtott kezét választja. Vége, meghajlás, állva taps érdemeiknek megfelelően, a művészpáros sűrű meghajlással köszöni meg. Az előadás valóban újszerű és ötletes, el kell ismerni. Eszter értékel először, ő csodáként, varázslásként élte meg, emellett kiemeli a szellemiségét, a humort. Márkó pedig azt gondolja erről a produkcióról, hogy aranygombot ér, ennek megfelelően értékelés helyett rácsap. Újabb örvendezés, tapsvihar, a művészpáros örömében még egy csókot is lejt. Az élő adásban a Bandart formációt már biztosan viszontláthatjuk.

Végül egy jótanács a műsor készítőinek: valaki időnként lelocsolhatná hűtővízzel Csuja Imrét, mert ha tovább pirosodik, előbb-utóbb meg fog gyulladni.

Képek forrása: rtl.hu