Gordon végre összeszedi a bátorságát, és elmondja Donnának, hogy beteg – de persze a megcsalásról hallgat. A nő első gondolata, hogy otthagyja a munkáját, de Gordon lebeszéli, majd csókolózni kezdenek, de Donna leállítja a dolgokat, inkább csak bújni akar. Közben Joe és Jacob – két jó barát – megbeszélik, hogy mivel veszik le a Mutinyseket a lábukról: tiszta Google-telephelyet álmodnak meg nekik. Az álmodozás tárgyai meg eljátszanak a gumipolipjaikkal, egy igazán kivételes poszter előtt – ezzel kisebb agyvérzést okozva Cameronnak, aki próbálja lenyűgözni Tom édesanyját.
Nagyon aranyos hölgy, mesélget Tomról, hogy mit vitt suliba enni, meg milyen kis félénk volt, bezzeg most milyen boldog. Miután elmegy, az ifjú pár összebújva turbékol, amit Joe hívása szakít meg, hogy bejelentse, másnap elmegy, hogy a Westgroup ajánlatát átadja. Cameron sokkot kap. Ugrunk egy napot előre, Cameron feszülten várja MacMillant, Donna befut a támogatására – de előtte még bejelenti, hogy pár szabadnapra van szüksége, mikor azonban elmondaná miért, Joe ront be, nem is várja meg, hogy kopogtatására ajtót nyissanak. MacMillan nem húzza az időt, előadja az ajánlatát, pénz, Commodore-ok (ahhoz képest, hogy a múltkor még UNIX-ot akart, meglepő), emberek, felhasználók, na és persze egy kávégép, ami igazi kávét főz. Bosworth száján ki is csúszik a „Jesus”, de Cameronnak szeme sem rebben.
Donna szeretné megbeszélni a tovább részleteket, de Cameron mereven elzárkózik. De, hogy ne legyen az, hogy ő itt egyedül dönt, a Mutiny csapata elé viszi a szerződést, és nagyszerű demagóg beszédet tart a gonosz cégről, aki meg akarja őket venni. A tömeg felhördül, ahogy kell, Cameron darabokra tépi az ajánlatot, csak John és Donna elégedetlen. Na meg persze Joe, de már úgyis kijárt neki egy kis ízelítő az igazi Mutinyből. Gordon sem tétlenkedik, összeszedi régi barát munkatársait, ráígér a meglévő fizetésükre, mivel egyedi számítógépeket építenek majd rendelések alapján. Menő ötlet, és ha emlékeztek, Gordon már korábban is foglalkozott Open Architecture-rel – a Pilot epizódban említésre kerül, hogy fiatalon a Byte Magazine-ban írt erről egy cikket, és ez volt, ami felkeltette benne Joe érdeklődését. Lényegében elsőként csinálják azt, ami ma mindenki számára elérhető, azaz saját PC-t építenek. Donna szegény magyarázza a „bizonyítványt” az anyjának, aki azonban sok minden, de nem bátorító. Sőt, szokás szerint arra utal, hogy Donnának el kellene hagynia a férjét. Szegény, mintha nem lenne elég baja.
Lev Communityn csetel egy bizonyos George-dzsal, Cameron pedig bátorítja, hogy találkozzon vele. A többiek meg összerakják a széttépett szerződést, és kiborulnak, hogy ők igazából pont ilyen lovat akartak. Bosworth Joe-nál vendégeskedik, MacMillan győzködi, hogy mennyire jó az ajánlat, fogadják el, de John szerint ő nem tudja meggyőzni Cameront – mert arra csak Tom képes – de nem is akarja. Végső csapásként megjelenik Jacob, amitől Bosworth kissé megilletődik, de azért meg nem tántorodik, kiáll fogadott lánykája mellett. Joe nem elégedett.
Donna „élvezi” a pár nap szabadságot, annyira, hogy még Larryt is megkéri, hogy tartsa a szemét a férjén. Joe továbbviszi a meggyőzési tervet, Tomot keresi fel az otthonában, ő azonban nincs ott, ezért az asztalon hagyja az ajánlatot. Természetesen Tom anyja találja meg, aki aztán először örömében sír, majd bánatában, hogy mégsem él a lehetőség. Tom ezen dühbe gurul, és személyesen megy megbüntetni Joe-t, de az csak finoman emlékezeti, hogy gondoljon magára a srác, meg Cameronra, vajon mi a legjobb döntés mind a kettejüknek. Visszaérve a Mutinybe paprikás hangulatban találja társait, 5 millió dollár kissé megváltoztatta az elképzeléseiket. Addig-addig erősködnek, amíg Cameron szavazásra nem bocsájtja a kérdést.
Mindenki sorban véleményt nyilvánít, mígnem Johnra kerül a sor, aki nem adná el, majd Tomra, aki addig gondolkodik, amíg a telefon meg nem csörren: Lev kórházba került. Joe és Sara egy étteremben várnak Jacobra, hogy elmondják a nagy hírt, mégsem házasodnak össze. Igen ám, de Jacob megszerette Joe-t, és szerinte Sara nagyon jól jár vele, úgyhogy tessék csak kitartani mellette. MacMillan kiáll menyasszonya mellett, de Sara nem nézi jó szemmel, szeretné, ha hagynák végre véleményt nyilvánítani. Szerinte Joe csúszik lefelé, és az a gond, hogy Dallasban vannak, Joe meg az apjának dolgozik, ahelyett, hogy menne, és építené a saját cégét.
Gordon elindítja a kütyüt, majd elérzékenyült beszédet tart. Sajnos kétszer is, másodjára úgy beszél, mintha még a Giantet csinálnák, de mikor a többiek visszakérdeznek, akkor nem érti, miről beszélnek. Donna a kórházba siet Levhez, szegényt „George” csapdába csalta, egy csapat homofób nagyon megverte. Cameron és Tom kint várakoznak, és a fiú bevallja, hogy bár nagyon szegények az édesanyjával, aki ráadásul el is veszítette a munkáját, de nagyon szereti mind a céget, mind Cameront, és az a véleménye, hogy az ő döntése kell legyen a jövő. Cameron pedig immáron az eladás mellett dönt.
Joe és Jacob boldogan koccintanak, MacMillan pedig már tervezi is a játékok jövőjét, de Wheeler lehúzza a kedvét, szerinte a CES-re kell készüljenek, és a Mutiny fókusza innentől a Communityn kell legyen. Mikor Joe felhozza, hogy mit ígértek nekik, a főnöke elintézi annyival, hogy ja, ez nagyon okos húzás volt. Joe ezután a kórházba megy, és találkozik Cameronnal. Elmeséli, hogy az iskolában valaki azt írta a szekrényére, hogy buzi, amire ő lemosta, de másnapra hússzor került rá, alkoholossal. Azt is belefűzi, hogy Cameron olyan volt neki, aki mellett önmaga lehet, mint most Sara mellett. Majd őszintén előadja, hogy Jacob mit fog tenni, és ne adja el Cameron a Mutinyt. A lány nem érti miért teszi ezt MacMillan, de a férfi közli, hogy elköltözik, neki nincs érdeke benne.
Gordon megkapja az első rendelését, aminek Donnával együtt örülnek. Kár, hogy most az egész kapcsolatuk egy hazugságra épül. Joe is hazaér, Sara várja. A férfi neki is elmondja, hogy felmond, és, hogy arra megy, amerre párja szeretné. Sara azonban először csak egy helyre akar menni, az oltár elé, méghozzá aznap. Majd két hét múlva Californiába. Joe minderre mosolyogva mond igent. Cameron bejelenti a Mutinynál, hogy övé a cég, és úgy döntött, nem adja el. Bejelentésére senki sem mosolyog, ő pedig bemegy a szobájába és becsukja maga mögött az ajtót.
Nagyon intenzív volt a mai rész, és örültem, hogy nem adta el Cameron a Mutinyt, valamint, hogy végre szembenézett azzal, hogy vannak döntések, amiket nem hozhat meg demokratikus alapon. Aggaszt, hogy Donna és Gordon titkolóznak egymás elől, főleg, hogy a férfi állapota láthatóan romlik. Joe nyilván nem fog Californiába menni, ez az élete, de hogy hogyan mászik ki ebből a helyzetből úgy, hogy a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon, rejtély. Azért remélem együtt marad Sarával, kezdem megszeretni a párosuk dinamikáját, jó látni MacMillannek ezt az új oldalát, amely Cameron mellett csak nagyon ritkán bújt elő. Már csak három rész van hátra, és az előző évadból kiindulva most jön csak a java.
Facebook kommentek