Szerelő egyensúlyoz egy villanyoszlopon, valamiféle elektromos dobozt szerel le és helyez helyette másikat üzembe, miközben a hírek arról szólnak, hogy az ország elektromos rendszere túlterhelődött. Az irodában Harold és Forrás konstatálja, hogy a Szamaritánus vszg bemérhette a Gép helyét, és most megpróbálja elvágni az energia-utánpótlását – mindenesetre a nővel azóta nem beszél, hogy hőseink eljöttek a kórházból.

Ekkor távolról telefoncsörgés hallatszik, méghozzá az egyik fal mögül. Miközben Forrás egy hatalmas kalapáccsal gyorsan nekiugrik, hogy betörje, Főncsi megállapítja, hogy a metróállomás felújításakor befalazhatták a készüléket, ami most csörög. Mikor elérik felveszi a kagylót, de a gép mindössze a nullát ismételgeti (pontosan kilencszer) – ezt vészjelzésként programozta bele, azt jelenti „haldoklik”. Aztán végül csak belök még három számot 3,1,4 (azaz pí), ez ugye a táska kódja (amit nemrég kerítettek, és most üresen áll), nyilván így kér segítséget tőlük. A nő kinyitja a táskát, belehajít egy laptopot meg még valami kütyüt, aztán indul neki a világnak. Főncsi ellenveti, hogy talán elő kellene keríteniük Johnt, hogy segítsen a veszélyes küldetésben, de Forrás nemet int. Némi gondolkodás után a férfi vele tart.

Dominic még mindig fogva tartja Johnt, Fusco-t és Eliast; hősünket épp arról győzködi, hogy ezentúl dolgozzon neki és adja elő Haroldot, aki – úgy gondolja – minden titkok tudója. Mikor nemleges választ kap, elküldi női segítőjét Lionelért (ő még mindig egy másik helyiségben van megkötözve), hogy hozza ide és durrantsa fejbe, hátha attól Reese együttműködőbb lesz. A nő el is megy érte, ám Harper megelőzi – kiszabadítja nyomozónkat és eltünteti, mielőtt rátalálnának.

Greer egyik emberével beszél a gép utáni hajszáról (a tagot Zachary-nak hívják, végre még egy Decima tag nevet kap), ami elég jól halad, lévén az ország elektromos hálózatának nagy részét túlterhelték. Az öreg utasítást ad a folytatásra, hogy mielőbb sikerrel járjanak.

Irányítás immár a Pentagonban van, a műveleti központban elrendeli, hogy próbáljanak meg rájönni, mi lehet a számsor, amit múltkor családanyu noteszében talált – talán valamelyik leendő célpont koordinátája. Hát, nem nyert. A nő ekkor félrevonja kolléganőjét, hogy négyszemközt vitassák meg a dolgot, mert ő továbbra is támadástól tart, ám beosztottja semmiféle műveletről nem hallott, ami erre utalna. Illetve egy dolog mégiscsak van, valami zajlik egy Columbia Heights-i címen, amit Irányítás adott meg – de a nőnek leesik az álla, mégcsak nem is hallott semmit erről.

Dominic beosztottja jelzi főnökének Fuszkó eltűnését, mire az rögtön Harperre gyanakszik (a nő egy időre eltűnt aztán előkerült), és hiába tagad, gyorsan megkötözik és a foglyok közé vágják. A bandavezér utasítja embereit, hogy zárják le a kijáratokat és lőjék le szökésben lévő nyomozónkat, ha megtalálják. Grrr!!

A gép végre újra beszél Forráshoz, egy elegáns házba irányítja hőseinket, aminek portáján a tűzoltók győzködik a házmestert, miszerint tűzriasztást kaptak. Hát pedig semmi nem ég, köti a tag az ebet a karóhoz, és a vita hevében észre sem veszik, hogy Forrás leakasztja egyikükről a lift kulcsát, amivel a legfelső, amúgy zárt emeletre juthatnak. Aholis épp illegális fegyverbicnic zajlik – ide sétál be lazán a két hekker, a nő térden küldi az eladókat, aztán lenyúlja a megvételre kínált éjjellátójukat. Gyorsan visszaruksolnak a liftbe, de annak csak az ajtaja csukódik be, nem indul el lefelé; Forrás szerint a tűzoltók állíthatták le.

Az egyik fegyverkereskedő lábra küzdi magát és mordályával nekiáll a liftajtóra lőni. Nem ártana, ha a szerkezet újra beindulna, de átprogramozására már nincs idő, ezért Forrás a liftben lévő kamerán át szól a géphez, hogy avatkozzon közbe, ha azt akarja, hogy életben maradjanak és megmentsék a seggét. Az MI megfogadja a tanácsot, és az uccsó pillanatban, mielőtt a rosszfiúk komolyabb kárt tehetnének hőseinkben, megindul a lift és sikerül elmenekülniük.

Innen Caleb cégéhez mennek, mert a gép arra utasította hekkerünket, hogy törjön be „főnöke” irodájába és lopjon el onnan valamit. Nem járnak sikerrel, alig látnak ugyanis munkához Caleb beállít két biztonsági őrrel és kérdőre vonja Forrást, mégis mit akar itt. Hát, megmenteni a világot, jön a válasz, persze a srác nem hisz neki. Oké, akkor talán egy régi ismerősnek fog – azzal előlép Finch, akit Caleb Mr. Swift-ként ismer.

’Egykori tanára’ elrebeg pár kedves szót, hogy mennyire örül a karrierje alakulásának, és szeretné elmagyarázni miért van szüksége a srác által fejlesztett tömörítő algoritmusra, de ő nem vár a miértekre, csupán letölti a programot és némán átadja egy pendrive-on. Forrás közli, hogy kölcsönvettek még néhány adathordozót, gyors mosolyt váltanak, aztán hőseink távoznak. (Oké, így leírva elég semmilyen, de amúgy tök megható jelenet volt.)

Dominic beosztottja jelenti, hogy a kijáratnál kiiktatták az embereiket (én Fuszkóra tippelek), szóval ideje lenne olajra lépniük, ám ő erről nem nyit vitát. Inkább Johnra parancsol, hogy hívja ide Haroldot. A férfi először nem áll kötélnek, de mikor Harperre és Eliasra is fegyvert fognak felhívja társát. Főncsi épp Forrással trappol az utcán és konstatálja, hogy meglehetősen szerények a készleteik az MI megmentésére, mikor megszólal a mobilja. Örömmel szól bele, hogy mennyire boldog amiért Reese jelentkezik, viszont a túlvégen nem társa, hanem Dominic szólal meg – így ki is adta Riley nyomozó igazi nevét a Testvériség vezetőjének. Az utasítja, hogy legyen a megadott címen 15 percen belül, különben Johnnak baja esik, majd leteszi a telefont.

Ezzel Főncsi kilép az akcióból, neki ugyanis fontosabb John, mint az MI megmentése. Forrás győzködni kezdi, miszerint a gép pusztulása egyben mindannyiuk halálát és az eddigi világrend végét jelentheti, szóval a nagyobb dologra kell koncentrálniuk, a gép majd gondoskodik Johnról. Némi ellenkezés után végül nyer, Harold vele tart (nem kicsit lepődök meg, csak mondom, még akkor is, ha amúgy talán igaza van). Gyalogosan nem trappolnak messze, a következő sarkon ugyanis látják, hogy két járőr betér egy kifőzdébe, ők pedig becsüccsennek a járőrkocsiba, aztán balra el. Mi a fene!

Miután Mini úgy véli, hogy nemsokára megcsípi Haroldot, Eliasra és Harperre már nincs szüksége, őket le lehet durrantani, Johnnal pedig ideje odébb állni. Ekkor váratlanul besípol a helyiségben lévő használaton kívüli faxgép, és üzenet pottyan ki belőle.

A bandatagok nem tudják mire vélni az egyikük által hangosan felolvasott szöveget, olyasmiket mint „bal térd, kés, stb.”, ám Reese azonnal veszi, hogy ez a gép üzenete neki, úgyhogy szó szerint végrehajtja: nekiesik az előtte álló rosszarcnak, kirúgja a bal térdét, elveszi a kését, aztán a fegyverét, kiszabadítja magát és lelövi a helyiségben lévő többi ellent. Méghozzá nem is akárhogy, a fülesén ugyanis a gép ad utasításokat hova lőjön, mint régen Forrásnak. Csak Dominic tud elmenekülni, végül ő sem jut messzire, a bejáraton ugyanis betület Fuszkó és letartóztatja.

A korábban említett titkos műveleti helyszínre Irányítás érkezik Grice ügynök kíséretében (mi a manó!), és feltörik a lakást. A férfi kérdi mégis miért ő kíséri felettesét, hiszen némileg renitensnek számít – hát pont azért. Mert elengedte Shawt, szóval van emberi oldala, és nem csupán lélektelen ítélet-végrehajtó (épp ideje volt, hogy Irányításnak ilyesmire is legyen szeme). Nem kell sokáig kutatniuk, hogy robbanószer nyomaira bukkanjanak, de az anyag már nincs itt, szóval bárki készített bombát, már elvitte a célponthoz.

Kora délután nyomozóink elégedetten szemlélik, ahogy a két alvilági vezért közös rabszállítóba lapátolják – Fuszkó velük tart, hogy a lesittelés rendben menjen, ám John továbbáll, mert Főncsinek szüksége van rá. Megköszönik egymásnak a segítséget, lekezelnek aztán ki-ki megy a maga útjára. Nem mellesleg a rabokat szállító furgon túloldalán olyan rosszarcok szemlélik a jelenetet, hogy a hátamon áll a szőr, de Johnnak nem tűnik fel a jelenlétük.

Haroldék a gép megmentésének további segédanyagait gyűjtik egybe, most például tucatnyi zacskónyi jeget – ez mégis mire kellhet? Nos, ezt ők sem tudják, de ha egyszer a gép ezt üzente, hát evvan. Főncsit amúgy némileg aggasztja, hogy a nő ennyit kommunikál a fülesén keresztül, ez felkeltheti a Szamaritánus figyelmét – a falra festett ördög pedig a következő pillanatban megjelenik ügynökei képében, akik vadul lőnek rájuk. Forrás visszalő, aztán bepattan Harold mellé a járőrkocsiba (ami szerencsére golyóálló), és gyorsított ütemben elsöpörnek.

A rész elején látott dobozok villanypóznára szerelése tovább folyik, illetve folyna; a két szaki szerelés helyett azon agyal, hogy tkp. mégis mi a franc lehet bennük, ami miatt tilos kinyitniuk. Egyikük nagyon szeretné az egyiket belülről megvizslatni, felettese óva inti ettől, és elmeséli, hogy kollégájuk nemrég belenézett, mire eltűnt. Szóval akármennyire piszkálja a csőrét, hogy mit találhat odabent, fogja vissza magát és irány a meló. A tag bólint, mindketten beugranak a furgonjukba, melyen ugyanaz a logo szerepel, mint a dobozokon, csak itt már cégnév is van kiírva mellé: „Thornhill Utilities”. Hm, úgy látszik a gép sem tétlenkedik.

Garrison szenátort Irányítás az irodájába rendelte, elkéri a telefonját és berakja egy hangszigetelt dobozba a sajátja mellé, hogy a Szamaritánus ne hallhassa a beszélgetésüket. Mégis miért? Mert ő maga a téma. A nő azzal indít, hogy ki kell húzni az ellengép dugóját, mert Greer átverte őket, és hatalomátvételt tervez, amit egy támadással óhajt megtámogatni. Oké, és mi a B-terv? Újra üzembe helyezni a Gépet – jön a logikus válasz. Garrison faszságnak minősíti az ötletet, vigyázzba vágja magát és irányba áll az ajtó felé, csak előtte még visszakéri a mobilját. Meg is kapja, de Irányítás telefonja közben leklónozta, szóval mégis az övé lesz az utolsó szó a buliban.

Hősünk betrappol az őrsre, és arra kéri Irist, hogy menjen el pár napra a városból, hogy biztonságban legyen. (Lelkem!) A nő semmit nem ért, de John csak annyit kér bízzon benne, és ígéri, ha az egész cirkusznak vége mindent elmond, elejétől a végéig (na persze). Baszki, ha valami baja lesz, vérdíjat tűzök ki Nolanék fejére, csak mondom!

A Pentagon műveleti központja kora este full üres amikor Greer betrappol, mert szenátorunk hívására érkezett, ám helyette Irányítás várja fegyverrel a kezében. A párbeszédüket most nem halljuk, helyette Főncsiékre váltunk, akik épp úton vannak – a gép most közölte, hova kell menniük. Forrás kérésére egy kis segítséget is kapnak, hogy siethessenek, konkrétan a közlekedési lámpák zöldre váltanak, hogy szabad útjuk legyen.

Este tíz elmúlik, mire ideérnek, elég erőteljesen magánház kinézete van az épületnek. John is betoppan, Harolddal őszintén megörülnek egymásnak. A bejáratnál küldönc várja Harold Admint (felkuncogok), hozott 15 laptopot. Hehh! Elkezdik betrógerolni az eddig szerzett cuccokkal együtt (a jég még mindig nem tudom mire kell), közben megérkeznek a Szamaritánus ügynökei és veszettül tüzelnek. De bejutni nem is olyan egyszerű – biztonsági ajtó, biztonsági zárral, fel kellene törni. A gép küldi a kódot John és Forrás fülére egyszerre, mindketten hangosan sorolják mit kell beütni, így pillanatokkal később biztonságban vannak odabent. Ez tkp. valamiféle elektromos állomás egy lakóépületen belül – hm, elég érdekes.

A maffiásokat szállító furgon még úton van a Rikers felé, a hátsó ülésen a két bukott bandavezér szájkaratézik egymással. Elias kijelenti, hogy nem megy böribe, azzal ráhajol az előtte lévő ülés támlájára, a következő pillanatban pedig kaminyon durrant az oldalukba. Tripla szaltót vetnek, de mielőtt tovább moziznák visszaváltunk hőseink búvóhelyére, amit az ellen egyre inkább körülvesz. John aggódik a túlerő miatt, jó lenne mielőbb megtalálni a gépet aztán olajra lépni. Hát, az nem lesz olyan egyszerű, lévén itt biztosan nincs, fizikailag el sem férne. Akkor mégis miért vagyunk itt? Ez a tízmillió forintos kérdés – jön a válasz Főncsitől. Forrás közben valamiféle kütyüt rak össze, Harold szerint úgy néz ki, mint egy ősrégi gép, amit ő is épített fiatalon. Aztán azt az utasítást adja, hogy csatlakozzon rá a nagyfeszültségre, ő pedig nem érti, ez mégis mire kellhet.

Meglátja a „Thornhill Utilities” feliratú dobozt, John pedig megerősíti, hogy az ablakon kinézve hasonlókat lát a villanypóznákon. Végre megérti amit lát: a gép mégiscsak itt van, mert legutóbb, mikor elköltöztette magát, akkor nem fizikailag ment át egy másik, ismeretlen helyre, hanem feltöltötte magát az ország elektromos hálózatra (mi vaaan?). John rákérdez a lényegre: de ha a hálózaton mindenhol ott van, mégis hogyan mentjük meg?

Irányítás megfenyegeti az öreget, ha nem mondja meg mit fognak felrobbantani 05.06-án, akkor két embere zsákot passzint a fejére és sötét likba lökik. Greer azonban bírja a kiképzést, inkább azt ajánlja a nőnek, hogy profitáljon a feltételezett támadásból – még nagyobb lehetne a költségvetés, amit a csapata kapna, még több illegális megfigyelést hajthatna végre, a bíróságok kérdés nélkül hozzájárulnának.

A nőnek beugrik, hogy a szám amit családanyu füzetében látott bírósági ügyszám, méghozzá egy legfelsőbb bírósági ügy, amit holnap tárgyalnak a megfigyelésekről. Greer nyilván a bírákat akarja kifüstölni, hogy utána beleszólhasson az utánpótlásukba. De ez nem fog menni – Irányítás utasítja Grice-t, hogy menjen a bírósághoz, ürítse ki és vizsgálja át az épületet robbanószer után.

Főncsi elmagyarázza, hogy a laikusok is értsék (vagy nem), miszerint a gép az elektromos hálózatba „rejtőzött”, ide töltötte fel magát, a dobozok pedig segítik a működését, ezért hát a Szamaritánus-féle áram-túlterhelés országszerte, így akarja elpusztítani riválisát. Zachary odakintről erősítőn át beszél hozzájuk és felszólítja őket, hogy hagyják el az épületet, különben bemennek és mindenkit kilikasztanak. Forrás elhadarja a tervet: letöltik az általa most összerakott „táskába” a gép agyát, illetve annak is inkább a lényegi részét, a Calebtől kapott algoritmussal összetömörítik annyira, hogy beleférjen, bár innentől kezdve nem fog tudni kommunikálni, de a kódjának alapja megmenekül. Harold aggódik, hogy ezt még sosem próbálták, de nincs más választás, mert enélkül a Szamaritánus megöli az MI-t aztán őket is.

Halandzsa nyelven (legalábbis nekem az) előadja, hogyan fog megtörténni a lementés amivel megmenthetnek annyit a gépből, amivel újraépíthetik, aztán elnézést kér hősünktől, amiért ilyen helyzetbe hozta. Nos, nincs miért, John sehol sem lenne szívesebben, mint itt és most. Miközben Grice átkutatja a bíróság épületét Irányítás és Greer szájkaratét vív egymással, illetve leginkább utóbbi tesz kinyilatkoztatást arról, miszerint a világ mindigis erőszak által változott mássá, ugyanakkor tény, hogy random nincs értelme embereket ölni, az nem változtat semmin; a megfelelőeket kell megölni a dolgok menetének megfordításáért.

Miközben Eliasért eljött az embere, hogy kiszedje a sérült autóból és elvigye a helyszínről, Johnékra rátörik a hátsó ajtót a Decima ügynökei. Veszettül tüzelnek a hekkerekre, ezért hősünk úgy dönt ideje kimennie a ház elé és szétcsapni közöttük. Kéri a gépet, hogy kapcsolja le a fényeket, aztán kilő pár füstgránátot az ellenre, majd fülesén várja az utasítást hova lőjön. Óbazmeg, egyre kisebbek a körmeim az ideges rágástól, csak mondom! Odabent Forrás veszettül tüzel, hogy védje a hátukat, miközben a rendszer tömöríti magát.

Grice jelenti, miszerint semmiféle robbanószert nem talált, ezért Irányítás morcosan kérdi az öregtől: hol a retekben a bomba? Nos, nincs semmiféle bomba, a Szamaritánus nem él ilyen módszerekkel (felhorkanok!). Ehelyett csendben lép közbe úgy, hogy senki nem tudja, hogy ő volt – azzal a kamera átvált a rosszarcra, aki Eliasék letartóztatásánál meredten bámulta a furgonukat, és aki most mesterlövészként figyeli a sérült rendőrségi jármű körüli fejleményeket.

A maffiavezért ugye kiszedte az embere, épp a kocsijához kísérné, mikor hátba lövi az utánuk botorkáló Dominic. Aztán ellenfelére is fegyvert fog, de ledurrantani már nem tudja, mert végre Fuszkó is megtalálta a furgonból a kijáratot és arra utasítja Minit, hogy dobja el a stukkerét. Mikor végül megadja magát váratlan lövés érkezik – mi látjuk, hogy a mesterlövésztől – mely fejnél likasztja ki a bandavezért, majd a kocsiba ülő Eliast teríti le (ne mááár!), bár ahogy én látom csak vállon. Fuszkó az egészből semmit nem ért, mi is csak azért kapunk választ a miértekre, mert Greer folytatja a kiselőadását: a Szamaritánus már egy éve figyel az embereket, meghatározta a sarkalatos pontokat ahol korrekció szükséges, és végrehajtja azokat – nyilván itt a két alvilági vezérre céloz.

Ám ezzel még nincs vége a sornak, mert nemcsak az alvilág tehet keresztbe az új rendnek, hanem azok is, akik nem követik a parancsokat – ezen logika mentén holtan végezte Grice és Irányítás kolléganője; hozzájuk konkrétan a ma’am vezette el a Szamaritánust.

A gép „letöltése” folyamatban, hőseink egyre szorongatottabb helyzetben próbálnak kitartani. Még egy villanógránátot is a nyakukba kapnak, aztán egyszer csak az MI „megszólal” az egyik laptop kijelzőjén, és megható szavakkal elbúcsúzik alkotójától. Mikor az érkező áramtúltengés tönkretenné az eddigi munkájukat Harold közbelép, és lekapja a gép „új házát” az áramforrásról. Fogócskázik a testében pár elektron, de azért túléli a löketet, amit ezzel a manőverrel kap.

Greer nagymonológja közben a Szamaritánus kiböki, hogy nem volt semmiféle támadás, ez egy teszt volt, Irányítás hűségét tesztelték, de ő elbukott – kap egy fekete zsákot a fejére, és elvezetik. Te jó ég!

Hekkereink konstatálják, hogy a terv sikerült, gép a dobozban, ideje továbbállni. Odakint mindenki megkönnyebbülésére (az enyémre pláne!) a sok halott és sérült közül John élve mászik elő – gyors örömködés, aztán olaj, mert jönnek az ellengép további ügynökei.

Na jó, úgy az igazi, ha megnézzük a gép megszólalásától az utolsó perceket. Fandrasztikus!