A béketábor válasza az imperialista Nyugat felforgató ügynökére, James Bondra! Bizony, kérem, ezzel a mozival bővítjük a retro magyar filmek hogyvoltjának portfólióját itt a blogon. A filmet 1969-ben mutatták be Révész György rendezésében, a főszerepben Bujtor Istvánnal, a korszak és a hogyvoltíró egyik legkedvencebb színészével. Bujtor eddigre már túlvan a Bors első etapján, benne az általa megformált csendőrtiszttel, Zentay Dezsővel, de még előtte áll a Sándor Mátyás címszerepe. Jelen írásnak természetesen nem célja Sean Connery, a „one and only” James Bond és a Bujtor alakította Menő Fej karakterének összevetése, hanem csak annyi, amennyivel Dolák-Saly Róbert invitálja a nézőket a diafilmes izgalmas kalandvetítésekre: Mindenki jöjjön! Nézzék emberek és gyerekek! Jó szórakozást kívánunk!

I. Öreg asszony nem vénasszony!

Az Illés „Miért hagytuk, hogy így legyen?” c. számára indul a főcím, a dal szövegének ismeretében érthető, miért nem ez a film volt az akkori átkos (és néhány későbbi) rendszer kedvenc mozija. A Fővárosi Tanács Öregek Otthonának kertjében kezdünk, ahol az idős álompár, Aranka és Kálmánka beszélget tervezett házasságkötésükről. Aranka az aznapi újságból olvassa fel a híreket, köztük azt, ami Ottó Klauberg náci orvos börtönből történő szabadulásáról szól. Klauberg történetesen Aranka veje, és szerinte ártatlanul ült, az öreglány a retiküljébe bevarrva már 20 éve őrzi az erre vonatkozó bizonyítékokat, a doki feljegyzéseit. Kálmánkát azonban ez nem hatja meg, háborús bűnös családjába semmiképpen nem akar benősülni, és „köztünk mindennek vége!” felkiáltással, korát meghazudtoló zergefürgeséggel felszalad a ház lépcsőjén.

Aranka indul utána, ám ekkor egy méretes tőr hasítja át a levegőt és az öreglány orra előtt becsapódik a fába. Aranka flegmán kihúzza és lazán a háta mögé dobva indul tovább, de a mögüle felhangzó rémült ordításra megfordul. Ne tessék bántani, engem csak felbéreltek!, könyörög kegyelemért a bokor mögül Mézga Géza magyar hangja, melléből decensen kiáll az eldobott kés.

II. A díszhalak nem szeretik mandulát!

Váltunk az Adriára, ahol nem az Adriai tengernek Syrenájával, gróf Zrínyi Miklóssal találkozunk, hanem a rosszfiúkkal, akik harisnyaálarccal a fejükön (!) kocsikáznak Dubrovnik szűk utcáin. (A külső felvételek az akkori Jugoszlávia két szépséges városában, Dubrovnikban és Mostarban készültek.) Aláfestő zeneként a Walkürök lovaglása szól, a hátsó ülésen méteresre tupírozott hajjal ül Brünhilda, pontosabban Helga, a Godó nevű gizda vezet, mellette a hústorony Káin terpeszkedik, akinek kedvence a pucolt mandula. (Igaza van, héjastól én sem szeretem.) A csapat éppen szálláshelyére hajtat, az ideiglenesen kibérelt Folklór villába, ahol már várja őket Pikó nevű társuk. A bérlés ebben az esetben erősen megengedő jelentéssel bír, ugyanis a háztulaj muszlim család fezes tagjai feszes kötélbéklyóban, felpeckelt szájjal hevernek a hátsó szobában. Amíg Helga szétnéz a házban, Káin egy marék mandulát szór a kerti medencében úszkáló halaknak, de azok inkább tubifexre vágynak. Így aztán Káin sértődötten kihalássza a csemegét a vízből és saját szájába tömi. De gustibus non est disputandum.

III. Színre lép a híres Menő Fej!

Következő helyszínünk a reptér, Willkommen in der Adria, Welcome to the Adria, köszönti a hangosanbeszélő az érkező turistákat, köztük Klauberget és a lányát, Évát. Aláfestő zeneként halkan szól az Akácos út, és a drinkbárnál ott ül hősünk, a jósvádájú Menő Fej! Külön méltatás helyett vicces animációban látjuk különféle hősies és lovagias tettek végrehajtása közben, menő. A szuperhős újságja mögül feltűnés nélkül vizsgálja az érkezőket, bár mintha fejjel lefelé tartaná a sajtóterméket, de hát mit értek én a titkos nyomozáshoz. Kifigyeli, amint a profhoz egy napszemüveges férfi lép oda és pár szót vált vele, már csak azt kéne tudni, miről beszélnek.

Kisvártatva a pulthoz egy másik fiatalember telepszik és a pincérrel bekapcsoltatja a rádiót. Kiderül, hogy ő is magyar nyomozó, a rádió hangja bezavar az esetleges lehallgatóknak, így nyugodtan tudnak beszélgetni. Budapestről nincsenek jó hírei, a rendőrök semmire sem jutottak Arankával, a prof nála őrzött jegyzetei pedig értelmezhetetlenek. Menő Fej röviden ismerteti a mostantól használatos kódokat, ő lesz SA-6, társa SA-11, kapcsolattartójuk a helyi nyomozók főnöke, Pečar felügyelő, az ő kódja Központ-3. Kommunikációhoz adóvevőként működő spéci karórákat fognak használni, vészjelzéshez a mutatókat 12 órára kell állítani. Megtudjuk azt is, miről beszélgetett Klauberg és a napszemüveges, a pesti nyomozó pipájának halálfej faragású feje ugyanis miniatűr magnót rejt, azzal vette fel a beszélgetést. Lejátszás közben mozog a koponya szája és villog a szeme, Q, az eredeti James Bond sorozat kütyüszakértője sírva kaparássza a fotel karfáját, hogy nekik ilyen eszközük nincs.

Ma délután 6-kor Helga várja magát a Folklór villában, hangzik a pipából, nem ismerek semmiféle Helgát, válaszolja a prof dühösen, aki alig lát a pipától, ez a hangján is hallatszik. Amint véget ér a felvétel, megjelenik egy csinos stewardess és Menő Fej nyakába ugrik. Te vagy az én egyetlenem, bókol a lovag, és a párocska elvonul a szállodába.

IV. Jó, ha valaki tud gyerekverseket

Hotel Kompas, az úszómedence közelében ücsörgő Klauberg szivarozva figyel egy közeli szigetet, rajta furcsa formájú sziklával. Az egyik erkélyen Menő Fej és a sztyuvi csókolózik, nem világos, hogy eksön előtt, után vagy közben vannak-e. De akárhogy is, a titkosügynök smárolás közben a medence vizébe kacsás úszógumival éppen beereszkedő Évát stíröli, a sztyuvi persze szakmailag érzékeli a figyelem lankadását, majd észre is veszi annak okát. A jól megérdemelt pofon nem is marad el, és bár az „engem többet nem látsz” fenyegetés nem hangzik el, a nő dühösen lelép.

Klauberg asztalához a napszemüveges fószer lép oda (neve egyébként Hepi), és számonkéri, amiért nem ment el Helgához a megbeszélt találkozóra. Én végeztem azzal a bandával, ezt megmondhatja Helgának is, önérzeteskedik a prof. A medencéből Éva mászik kifelé, ám ekkor feltűnik a gizda Godó, és tréfásan visszalöki a vízbe. Az inzultust nem tűrheti Menő Fej, gyorsan lemászik az erkélyről (szerencsére az első emeleten lakik), odapattan Godóhoz és a következő kérdést szegezi neki, hogy feltérképezze kulturális ismereteit: Ismeri ezt a gyerekverset? Szeme lecsukódik, szája kinyitódik, hagyjuk a kis álmost, hadd aludjon már most… Hopp egy légy! Az utolsó szavaknál két ujjal orron ragadja Godót és bevágja a vízbe, majd zsebkendőt vesz elő, és akkurátusan megtörli a kezét, higiénikus ember, ahogy a KFT dala is mondja. A hős lovag kezét nyújtja a kisasszonynak, közben a másikkal lazán visszalöki a vízbe a kikászálódni készülő Godót. Éva vagyok, mosolyog a leányzó szendén, Ádám vagyok, csókol kezet a sziklaöklű Joe. Hepi és Godó jobbnak látja a távozás hímes mezejére lépni, Menő Fej pedig pár szóval megnyugtatja a lányához odasiető aggódó atyát.

Versmondás után másik kultúrprogram következik, múzeumlátogatás, a párocskán kívül más látogató nincs is, így szerencsére nem zavarja senki a beszélgetésüket. Menő Fej természetesen minden képről tudja, hogy ki festette, mikor, milyen stílusban és milyen ruhában. Persze az ismeretterjesztés közben csókolózni is kell, te vagy az én egyetlenem, búgja a nőnek. (Azért legalább saját magával szemben lehetne igényesebb, nem igaz, hogy más csajozós dumát nem tud.) Éva szerint apját igaztalanul vádolták háborús bűnökkel, a győztesek mindig azt fognak rá a legyőzöttekre, amit akarnak, érvel figyelemreméltóan. Menő Fej ismét fitogtatni kezdi művészeti ismereteit: Ez itt egy Maulbertsch a XVIII. századból, ez egy Felix Leicher a XIX. századból – ez meg itt két csirkefogó a XX. századból, mutat a sarok mögül előlépő két harisnyásra.

Godó és Káin az, a harisnyákat ismét a fejükön hordják, én nem tudom, ez valami fétis lehet náluk. Természetesen bunyó kerekedik, ennek során a kockás nadrágban és rózsaszín kardigánban (!) feszítő Káin viszonylag hamar lenyomja Menő Fejet, aki kiterül. A hústorony lefogja Évát, Godó ollót kap elő és kiváló borbélytudását hangoztatva nekilát megritkítani a lány haját. Az ügynök magához tér és további verekedést kezdeményez, Éva ezt kihasználva elrohan segítségért. Az érkező teremőr-rendész kombinált felmentő csapat elől a rosszfiúk elmenekülnek.

Godó felkeresi a fürdőkádban ázó Klauberget, aki továbbra sem hajlandó elmenni Helgához, hiába kapacitálja erre a Hobo Blues Band is. (A HHB-nél szereplő Helgáról amúgy bővebben itt.) Godó fenyegetőleg meglóbálja az Éva hajából származó tincseket, majd hidegre állított zuhannyal próbálja jobb belátásra bírni a profot, aki végül beadja a derekát. Sőt, az időközben megérkező Évának már mint barátját mutatja be a rosszarcút. Godó vigyorogva közli, hogy a földszinti recepciónál fog várni, távozáskor még viccesen megcsattogtatja az ollót Éva felé.

Éva követelésére Klauberg visszaréved a múltba és elmondja, hogy annak idején miért ítélték el. Orvosként a nácik által halálra ítélteken kísérletezett, és ennek során mintegy véletlenül felfedezte a rák ellenszerét. A komplett szérumot azonban már nem volt ideje összeállítani, mert a háború véget ért, és csak a méreganyag készült el. Az azonban olyan pusztító, hogy egy ampullája százezer embert tud megölni, ezért a XX. század pestisének is nevezik. Mindezt azonban nem mondta el a tárgyaláson, és a méreg rejtekhelyét se árulta el, ezért ítélték el húsz évre. A régi nácik most azonban Éva életét fenyegetik, ezért kénytelen lesz együttműködni velük, a lány hitetlenkedve hallgatja a sztorit. A földszintről Godó mérgesen feltelefonál, de mivel választ nem kap, fel akar menni a szobába. A lépcső mögül azonban előlép Menő Fej, szeme lecsukódik, kezdi a mondókát, mire Godó rémülten elfut és kocsiba vágja magát. Egy közeli autóból az SA-11 hívójelű nyomozó nyomkövetőt lő ki Godóra, a kis ketyere észrevétlenül landol a rosszarcú szalmakalapján.

V. „Ha a hegy nem megy Mohamedhez...”

Eljön az este, Klauberg a szálloda bárjában iszogat, a színpadon az Illés zenekar hangicsál, Menő Fej a pultnál csókolózik Évával. Kezdődik az est fénypontja, a sztriptíz, ezt a részt serdülőként mindig nagyon vártam, de sajnos a kamera Helga és Káin érkezésére koncentrál. Letelepednek a Klauberg melletti bokszban, a hústorony persze egyből begyűjti a környező asztalokról a mandulát és tömni kezdi magába. Méteres hajkoronája alól Helga beszélgetést kezdeményez a proffal, megtudjuk, hogy a nő a háború alatt tábori felügyelő volt Eisgartenben. A jelenlegi akciót régi parancsnoka, Boger vezeti, céljuk természetesen továbbra is a végső győzelem, amihez elengedhetetlenül szükséges a titkos méreg megszerzése, amiből a doki 1000 ampullányit készített.

A prof azt magyarázza, hogy ő a teljes készletet megsemmisítette, Helga persze szemberöhögi. A cucc nyilván itt van elrejtve valahol a közelben, különben miért jött volna éppen ide Klauberg, konyakot bárhol ihat, sztriptízt is láthat Nyugat-Berlinben, nicht war? Bogernek, aki jelenleg utazási ügynöknek álcázza magát, köztudomásúlag elég kemény módszerei vannak és úgysem fog elmenni innen az ampullák nélkül, úgyhogy a prof jobban teszi, ha nem kéreti magát. A lufik között félpucéran bujkáló sztriptíztáncosnő műsora ezalatt véget ér, az utolsó lufi kidurrantása már a szemérmesen lekapcsolt színpadi világítás sötétjében történik, verdammt und donnerwetter, nem láttunk a lényegből semmit!

Csörög a bárpulton lévő telefon, az ismeretlen hívó Éva Klauberget kéri, a lány Menő Fej kíséretében lép oda a készülékhez. Látjuk, ahogy a vonal túlsó végén Hepi valami kerek tárcsát erősít a telefonra, Éva hiába hallózik, a kagylóból csak furcsa sípoló hang hallatszik. Menő Fej kikapja a kezéből a kagylót és az italospolc felé fordítja, pár palack nagy csörrenéssel eltörik. Klauberg rémülten rohan oda az aléltan heverő lányhoz, mi volt ez? Ultrahangú szuperszonikus vibrátor, feleli elszánt arccal az ügynök (nem röhög!), ezzel akarták Évát megsüketíteni. A kütyüszakértő Q előkapja füzetét és sebesen jegyzetelni kezd: ultra supersonic vibrator, don’t try it on your wife. A háttérben Illésék ismét belecsapnak a Miért hagytukba.

Klauberg ráébred, hogy ezek a csávók nem szarral gurigáznak, és Menő Fej gondjaira bízza Évát, amíg ő elmegy pár dolgot elintézni. Amíg a prof magához vesz pár szivart, az ügynök észrevétlenül nyomkövetőt helyez el a zakóján. Amint lehet, visszajövök, addig gondoskodjon a lányomról, ne hagyja magára, búcsúzik Klauberg. A karórába épített adóvevő révén az ügynök értesíti SA-11-et és kéri, kövesse a dokit, Q tolla sebesen szántja a papírt. Éva hamarosan magához tér, ezt kihasználva Menő Fej rövid előjáték keretében lefejti róla a köntöst, és a Csak egy kislány van a világon c. nóta dallamára ígéretéhez híven vagy háromszor egymás után gondjaiba veszi Évát.

Godó kocsival viszi Klauberget a Bogerrel való találkozásra, a prof azonban útközben egy preparált szivarral elkábítja a rosszarcút. A doki gyalogosan indul tovább a keskeny utcákon és eltűnik az éjszakában, a pár perccel később érkező fiatal nyomozó így csak a volán mögött békésen szendergő Godót találja a kocsiban. Hiába tekeri a ketyeréjét, nem tudja fogni a doki nyomkövetőjének jelét, most mi lesz? Idegességemben én is feltépek egy csomag sós mogyorót.