Gyásznap volt a vellában, amikor az ex-villalakók kiköltöztek, és nemcsak a szívfacsaró Robinett románc miatt, hanem azért is, mert mostantól újra az unalom posványába fullad a villalét. Jó hír, hogy már csak 2 napot kell kihúzni.

Az előző esti bulika utózöngéivel nyitunk, aminek ugye az volt a legzseniálisabb momentuma, amikor Attila bizalmasan megosztotta Plasztikkal a gyanúját, hogy Denisz valójában egy földönkívüli gyíkember, ahogy Vastag Csaba is, mondjuk az utóbbiban én mindig is biztos voltam. Így aztán míg Robinett szerelmesen enyelegve, Laci pedig rémült arckifejezéssel ébred, addig Plasztik kételyekkel a fejében. Én a magam részéről hitetlenkedéssel vegyes elborzadással figyelem, hogy a három hónap bezártság és egy 80 fölötti intelligenciahányadossal rendelkező személy együttes hatására van olyan ember, aki TÉNYLEG elgondolkodik rajta, hogy a faroklóbáló egybites gyökér a szomszéd ágyról valójában egy pikkelyes bőrű, földönkívüli lény. Attila nem hagyja annyiban a mókát, próbát tesz Komisszal is, és megpróbálja beadni neki, hogy Plasztikról olyan leleplező videók keringnek a neten, amiken a pupillája csíkszerűvé változik, figyeljen rá, de nagyon. Komisz nem kér a hülyeségből.

Jut eszembe, van ám szavazási állás is, mutatom:

Ezek után pedig meghallgatjuk az ex-villalakók búcsúbeszédeit és jótanácsait. Ennek a szegmensnek egy érdekessége van, történetesen az, hogy kiderül, Szandika még mindig a villában van. Anett ad Robinnak egy szívecskés ajándékdobozt, amit csak akkor nyithat ki, amikor már igazán szüksége van rá, Laci Szandikától VV aranyérmet kap csillogós műanyagból, Plasztik jóskártyát Attilától, Komisz meg egy Fanni babát Izától. Talán így próbál utalni arra, hogy ha Komisz továbbra sem emlékszik meg napi egy félgondolat szintjén sem a csajáról, bukhatja azt a minimális nézői szimpátiát is, aminek még a birtokában van. Komisz ehhez képest csak annyit tud a babához hozzáfűzni, hogy megdugni nem fogja, aminek hallatán én tényleg megkönnyebbültem, főleg úgy, hogy később láttuk, ahogy bevitte magával az ágyba a popitakaró mellé.

Mindenki megteszi a tétjét, ki lesz a nyerő, Attila óvatosan fogalmaz, ő most csak tippelni tud, a győztes az lesz, aki nem az, akinek mutatja magát, de nevet majd csak kint mond. (Robin?) Lacinak meg végső jótanácsként azt mondja, hogy lehet valamit nagyon akarni, de tudni kell elengedni is, mert aki olyan görcsösen akarja, mint mondjuk Edina, annak fog kicsúszni a kezéből a dolog. Ex-villalakók el, és a legutóbbi villamester Attila azért még odaszúrja, hogy direkt nem rendelt vécépapírt, jó szórakozást! Robinnál ott van Anett szívecskés díszdoboza, de hogy ne csak azt birizgálja szomorú szemekkel, jön Komisz, hogy felolvassa neki a versét (!), amit saját magáról (!!!) írt. Robin elkerekedett szemekkel hallgatja, azta öregem, te ilyet is tudsz, de lehet, hogy csak annak örült, hogy megvan a megoldás a vécépapír problémára.

Ezek után lényegében nem történik semmi. De csak nem fogom kiszúrni a szemeteket egy három bekezdéses hogyvolttal, úgyhogy leírom, hogy a kihívás után a támogató „csapatok” kialakítása úgy zajlott, hogy Komisz is mondott egy nevet, meg Laci is. Komisz majdnem kihívottjából, Dóriból lett az ő kampánystábja, aki ugye annyira támogatja, hogy csak két jellel szórta meg legutóbb. Lacit meg kizárásos alapon az a Robin fogja erősíteni, aki úgy a 2. héttől fogva masszívan ki akarja rakni a vellából. Végül is ez egészen szép, szimbolikus összefoglalása a VV7 belső kapcsolatrendszerének. A párbaj előtti versengésnek most amúgy tétje is van, mert aki nyer, még a párbaj előtt találkozhat egy szerettével, és míg Komisz látványosan leszarja (tudom, lehet, hogy csak a vágás) ezt a nyereményt, addig Laci minden jelenetben kétszer mondja el, hogy mindent meg fog tenni, hogy láthassa Edinát. Akit már KÉT hete nem érinthetett meg, és ettől annyira kivan, hogy hangosan zihál a cigiskanapén. Robin alig észrevehetően arrébb is csúszik egy méterrel.

Apropó Robin, a Komisz-Laci párbaj azt is jelenti egyben, hogy Robin és Plasztik döntősök. Ezt ki mondta volna meg, amikor még 12-en voltak. Ennek örömére feltehetik a nyugiszoba falán a piramis csúcsára a színes képeiket, meg pezsgőzgetve vállon veregetheti saját magukat, milyen nagyszerű dolog a tujáskodás. Az égvilágon semmi érdekes nem hangzik el, talán csak az, hogy Robin kihangsúlyozza, hogy Plasztik ezennel vellatörténelmet írt, mert párbaj nélkül még senki nem jutott top3-ba. Odakint meg a két párbajozó füstölög, ha már egymás társaságát kénytelenek elszenvedni, de sajnos csak egy cigiskanapé van a vellában, és a sok feszültség úgy tűnik, Laciból is láncdohányost csinált. „Az utcagyerek és a parasztgyerek összecsap” – így summázza Basszájba a kialakult helyzetet, amin Komisz befeszül egy kicsit, nehogymár Nyíregyháza miatt parasztnak számítsak. Ez nem feltétlenül földrajzi elhelyezkedés kérdése persze, de most nem rugóznak ezen tovább, kell hagyni a holnapi párbajra is muníciót. Én pedig itt búcsúzom, nekem ez volt az utolsó VV hogyvoltom ebben az etapban úgymond, remélem, nem szállt el velem a ló, nem degradáltam le senkit. Nekem nem voltak közömbösek a kommentjeitek, akár okkal, akár okvetlenül írtátok őket, úgy érzem, kellőképpen ki tudtam bontakozni, bár néha féltem, hogy benövi már az agyamat a hajam, de én ilyen vagyok!