New Bartha nem volt elég gyors, Enikő megérkezik az ebéddel és azonnal ráparancsol, hogy hagyja abba a hülyeséget, nevezetesen a gipsz kaparászását. Krisztián némiképp lenyugszik, a pásztoróra jó hatással van rá. Szex után Enci is megenyhül, mert Krisz simán rá tudja beszélni, hogy menjenek el levetetni a gipszet. Hurrá.
A világító valami az űrhajó lenne, de vajon mitől működik? Illetve mi a Holdról érkező villogó fény? A válasz egyszerű, az espheni energiaforrás a Holdon van, ezt keresték Bubiék is itt a Földön. Vezeték nélküli energiaellátás, a Holdra telepítették az energiaforrást, minden espheni berendezés a Holdon lévő központból kapja az energiát. Bubifej a fejlemények miatt egy jóízűt káromkodik Volmul, „Rohadt életbe, ezt elbasztuk” lehet a jelentése és pár perc magányt kér, hogy lehiggadjon. A többiek addig kiokoskodják, hogy a Hold piszok jó ötlet, onnan az egész bolygót el tudják látni energiával és működtethetnek mindent. No, akkor vajon mit tegyünk, mit tegyünk, hát Tomon kívül senki nem mondja ki a nyilvánvalót. Menjünk fel a Holdra! A többiek arcára van írva, hogy ez baromság, elnéző mosollyal figyelik a Töritanárt, ám Tom tántoríthatatlan. Ez az egyetlen megoldás, ezzel egyszerre szabadíthatnak fel minden espheni tábort, Fürgegyárat, mindent, mert elpusztul a fő erőforrásbázis. Bubi is támogatja Tomot, nem is olyan őrültség a terv, mint ahogy hangzik. Van egy eltemetett gépük, már csak ki kell ásni.
Álarcos emberek sikítozva menekülnek, egy férfi azon aggódik, hogy valószínűleg nem is emberek támadtak rájuk, de a lány nem figyel, csak az elromlott órát figyeli. A szőkeség közli, hogy hamarosan megjelenik egy férfi, aki egész életében vigyázott rá, és ma éjjel is el fog jönni. A lány elküldi a férfit, akiről kiderül, hogy a szeretője és nem mellesleg a francia király, majd a nő a kandallóba kiabál, a Doktort hívja.
Ismét félbeszakadó főcímmel nyitunk, ám ameddig eljutunk, ott a szokásos bevezető szöveget pár szó után Főncsitől Forrás veszi át; végig azonban nem mondja, kapunk helyette visszatekintést, mely a nő múltját összegzi pár lényeges szóban, aztán a lovak közé csapunk. Rabszállító robog valahol a városban, de hirtelen megállásra kényszerül, mivel egy ember fekszik az úttesten. Az egyik őr kiszáll, de a testet sokáig nem tudja vizsgálni, mert az bezony élő emberhez tartozik, nőhöz, hogy pontos legyek, és igen, Forrás az.
Sokkolóval hatástalanítja az őrt majd a segítségére siető másik kettőt, és már pattan is fel a rabszállítóra. Az egyik fogolyért jött, akit Billynek szólít, és rövid úton az őröktől elcsaklizott kulccsal kiszabadít, aztán távoznak. A férfi persze semmit nem ért, de Forrástól nem kap konkrét választ, mert őt a gép irányítja, így pontos választ a miértekre ő sem tud, egyszerűen csak trappolnak előre. A nő kérdi, hogy tud-e német akcentussal beszélni, azzal átadja a telóját, melyen egy hang ennyit ismétel „Igen, köszi, hogy észrevette.” Billy azonban nem óhajt mondatot tanulni német akcentussal, azt akarja tudni, mégis mit akar tőle megmentője, de ismét nem kap magyarázatot, csak egy kézi elektromos borotvát, hogy eltávolítsa a borostáját, aztán alsógatyára vetkőzve lépdel tovább, így szabadulván a rabruhától.
A kórházban kezdünk, totál káosz van az: épületet elözönlötték egy sokautós baleset sérültjei. Farkasanyu azt se tudja, hol áll a feje, Scott hoz neki kaját. Ha már ott van, marad is kicsit kézmegfogós fájdalomátvállalásra, mikor beront az egyik Alfaiker a fuldokló meleg Dannyvel a vállán, életmentés kéne, de azonnal. Scott persze az alfára gyanakszik mint tettesre, amaz meg természetesen tagad, miközben szegény Danny fagyöngyöt hány a fölötte veszekedők lába elé. Szerintem vehetjük úgy, hogy ez a véleménye. Orvos persze sehol, így Farkasanyu veszi kezelésbe a protekciós pácienst, a diagnózis összeomlott tüdő, nagy nyomás alatt álló szív meg hasonló nyalánkságok. Más néven haldoklás, fordítja gyorsan Farkasfiú.
Gladys-szel, a halott Némával kezdünk, vagyis pontosabban a hölgy reklámarc lett, ami mapletoni tűzfalak dísze, Mentsük meg őket! felirattal. Laurie és a társai tépkedik le a posztereket. Az utca másik oldalán Jill, Barinő és Cukiikrek épp a boltból lépnek ki, anya és lánya tekintete összeakad. Csak nézik egymást, Barinő rángatja el a lányt, Laurie folytathatja a tépkedést. Jillék az erdőben bandáznak a spanokkal, egy használaton kívüli hűtőből valaki ki akar jönni. Az egyik Cukiiker már 27 perce szenved bent, feladná a próbát, mert lassan kezd megfulladni, hiába lenne még fél órája a rekordig. Hülye játék fiataloknak, előtte már sokan próbálkoztak bent maradni a hűtőben, Cuki dicstelenül léphet ki. Jillnek az a zseniális ötlete támad, hogy majd ő megdönti a rekordok rekordját. A srácok átjárónak hívják a frigót, egy srác O14-én épp benne ült, mert valaki poénból bedugta oda és bentléte alatt eltűnt.
A mai részt Bejrútban kezdjük, Fatima Ali reggeli imáját végzi, aztán a szertartás végeztével Carrie köszön rá. A nő meglepődik, de nagyon örül, félrevonulnak a többiektől, hogy pár szót tudjanak váltani. Fatima kérdi, hogy áll-e még az ígéret, miszerint öt millert és amcsiba szóló repjegyet kap az aki feladja Abu Nazirt, Carrie pedig boldogságtól repesve bólint. Ali elmondja, hogy férje és Nazir holnap Bejrútban találkoznak, szóval az amerikaiaknak lehetősége lesz megölni mindkettejüket.
Brody és neje fogadáson vesznek részt – hatalmas csarnok, rengeteg ember, és persze itt az alelnök is. Hősünkkel félrevonulnak kicsit trécselni, Walden közli, hogy a lebombázott öt iráni atomerőmű közül egy valóban megúszta. Az alelnök szerint hathatósabb fegyvereket kellene Izrael kezébe adni, viszont az elnök ezt nem engedi; de nemsokára úgyis ő lesz az elnök, és el majd kell rendeznie az ottani helyzetet, szóval nem árt addig is ügyködni a témán. Brody pedig szíveskedjék segíteni neki – holnap nem hivatalosan találkozik a védelmi miniszterrel, Nick segítsen meggyőzni, hogy márpedig az arabok ellen fegyverek kellenek. Kényszeredett bólintás a válasz.
Az eddig megszokotthoz képest erősen megvágott, majd félbeszakadó főcímmel nyitunk - itt már sejteni lehet, hogy ma rendkívüli részhez lesz szerencsénk: gatyákat és állakat felkötni, hullámvasút indul. Csinos fiatal nő menekül futva támadója elől, Főncsi az irodában ülve minden lépését hallja, és egyre nyűgösebben vezényli bosztottját, hogy merre menjen a nőt megmentendő. A csaj először felborul, majd továbbügetve zsákutcába jut, pillanatokkal elcsípése előtt érkezik meg a felmentő sereg - egy jól irányzott hátlövés (miért nem térd?), és a támadó kiikatva. A sötétből előbukkan a hős megmentő, hogy lássuk az arcát, és baszki rohadtul nem John az!! Gyorsan kiderül, hogy mégegy támadó van, Mr. Dillinger (Főncsitől tudjuk meg a nevét) abba is beledurrant egyet, szintén nem térdnél, és ígéri a megmentett nőnek, hogy több rosszarc már nem támadja meg ma este, azzal meghívja egy italra.
Mielőtt infarktust kapnánk, a készítők megkönyörülnek rajtunk és kiderül: 2010-ben járunk, Főncsi még bőven tolószékben ül, és beletörődő arckifejezéssel veszi tudomásul, hogy jobbkeze a megmentett célszemélyt piálni viszi, a rosszfiúkat pedig a túlvilágra küldte kórház helyett.
Dallasban kezdünk, Eric békésen sétálgat a folyosón, Főjapó véres állkapcsát ereklyeként megtartotta. A harc kifárasztotta a szamurájokkal, a látása kissé homályos, az tisztán látszik, hogy a szemközti folyosóról újabb fekete öltönyös jakuzák érkeznek. A klisének megfelelően egyenként támadják meg a Vikinget, vagy ha ketten ugranak rá, a másik mindig megvárja, hogy Eric leterítse az első hullajelöltet. Meghozták Pamet, hogy Ericet motiválják a harc abbahagyására, a csillámruhás nőt ezüsttel kötözték meg, ő is erre a sorsra jut. A vámpírokat az italgyár dallasi központjába viszik, leültetik őket egy teremben, szemben egy hatalmas ablak, egy öltönyös lerak eléjük egy digitális órát, ami hajnalig számol vissza. Hét órájuk van az első közös napfelkeltéjükig.
A mai részben szerencsére nem kell Zsófi szétbőgött fejét néznünk és Nóra és Miklós sem huncutkodnak, viszont Novák újra bebizonyítja, hogy mekkora lúzer, New Bartha pedig azt, hogy mennyire macsó. Hajrá.
