A Charlotte Rhodes-on kezdünk, vegyes rakományt szállít Liverpoolból Southamptonba: gépalkatrészeket, kakukkosórákat, lisztet stb, sőt egy bazi nagy vasharangot is, ami annyira szokatlan, hogy biztos lesz valami jelentősége később. Baines kapitány megütközve nézi, amint James eddig nem látott nyugtalansággal figyel minden árbocreccsenésre, fedélzeti deszka nyikorgásra, kötélcsapódásra, sőt késével még meg is vakarássza a gerendákat. Jó szokásához híven persze nem árulja el nyugtalansága okát Bainesnek, inkább lemegy a kabinba, ahol Roberttel vált pár szót. A testvérpár az Alice nevű 50 lóerős gőzhajtású vontatóhajót akarja megvenni Falmouthban, James szerint 2-3 ilyen saját tulajdonú vontatóval a fél liverpooli kikötőforgalmat ki tudnák szolgálni, nem kellene mindig a Frazer cégtől (értsd: Elizabeth-től) bérelni. Robert némi panasszal a hangjában arról beszél, hogy Sarah állandóan az új ház dolgaival zaklatja, ezért is vállalkozott, hogy inkább James-szel tart erre az útra.

Novák olyan meggyőzően hadonászik az udvaron, hogy merkádós fószer meghátrál, Tóbiás pedig rendkívül hálás, hogy ennyivel megúszta. De hát a számítógép számláját még mindig ki kéne fizetni, úgyhogy Gizi javaslatára felkeresik Nórát, ő mint ügyeletes sztárügyvéd biztos elsimítja a dolgokat. Nóra megállapítja, hogy Tóbiást nemi beállítottsága miatt diszkriminálták, úgyhogy perelhet, ha akar. És akar.

Igazi szép, teliholdas, éjszakai erdős jelenettel kezdünk, élvezzük, hogy ilyet is látunk, úgyse tart sokáig. És tényleg, két gyerek éppen szentjánosbogarakra vadászik, az állatvédők nyilván már ennek sem örülnek. Hát még amikor egy farkas is bekerül a képbe! Mondjuk attól a gyerekek kapnak inkább frászt, mikor FarkasBoyd leemeli róluk a szerszámoskamrát, még mindig nem szép látványok ezek az átváltozott farkasok, na.  Sokáig csodálni azonban nincs idő, mert egy szentjánosbogarak vs. vérfarkas harc bontakozik ki, amelyből utóbbi kerül ki vesztesen és így éhesen is, a gyerekek meg azóta már megmentőjük, Farkasfiú karján csimpaszkodnak, aki Derekkel próbálja befogni a randalírozó ex-túszokat. Főcím.

A második rész első néhány perce természetesen a „mitörténteddig” összefoglaló, igaz, ha valaki hetente-kéthetente nézi, még ezzel is komoly memória kell a mozaikok összerakásához.Hogy húzzam az időt, Chicagóról sajnos mindig eszembe jut egy aranyos anekdota, reméljük nem igaz, mert nagyon kínos. Valamelyik komolyabb nagyváros komolyabb koncertzenekara koncertet adott Chicagóban. A részletek Beethoven műveiből rakódtak össze, nagy siker, persze Beethoven mindig az. Előadás után polgármester fogadást ad, pohárköszöntőjében valami nagyon udvariasra készül, ami így sikerül. „Chicago nagy város, többmillió lakossal, iparral, vágóhidakkal, sportjelennel és -múlttal, sok tehetséges lakos gazdagítja közösségünket, de állítom, nincs közöttük három, aki ilyen zenét tudna írni, mint Beethoven.” Szóval egy pici jelenet arról, hogy Severidge meglátogatja az elhunyt tűzoltó feleségét, hogy van, de nagyon furcsás a viselkedése, szerintem az érdekli, lebzselnek-e elhunyt barátja felesége körül, ez ügyben főleg az amúgy teljesen ártatlan Caseyre pikkel, de nem mondja ki. A feleség láthatóan nem szereti a felesleges felügyeletet, másrészt ki is mondja, a sorscsapásért Severidgét hibáztatja.

Enikő hazaér kezében Krisztián búcsúlevelével és rettentően kivan, Rudi és az egyik iker próbálják tartani benne a lelket, a másik meg szarja le, nyomatja max hangerőn a videojátékot. Rudi újra a két katonáról kérdezi a gyereket, fura, hogy egyiküknek sem tűnik fel, hogy hazudik a kis görény. Luca, akinek úgy tűnik a legtöbb észt osztották, legalább már gyanakszik.

Este kezdünk, egy virágba borult mediterrán hotelban. Egy magas, szőke alak tart a szobája felé, Eric az, ép és egészséges, éljen! Ám valami gubanc van, mert Jason leskelődik utána, állandóan a viking jár a fejében és szeretné végre rendezni a kapcsolatukat. Eric elbújni jött ide, hogy gondolkodjon az életén, de Jason érkezése nem könnyítette meg a dolgát. Jason döntést vár tőle, Eric még nem kész az elhatározásra. Viszont egy Stackhouse mindig kitartó, Jason leteperi a vikingjét az ágyra és hosszú forró csókot váltanak meleg ölelés közepette. Hmm… kíváncsi lennék, milyen hangulatban telt a jelenet leforgatása. Még mielőtt a fiúk jobban elmerülnének egymásban, Jason felébred a templomban, ugyanis átaludta a reggeli lakógyüli utolsó perceit.

A magyar címfordítás (Lángoló Chicago) pont nem azt adja vissza, amiről a film szól, ez elsősorban nem katasztrófafilm, Chicago egészben nem, néha részben ég. Szó esik a tűzoltókról, hivatali- és magánéletükről, van benne izgalom és líra is, előbbi bővebben. Két évad ment le, á 22 résszel, új évad állítólag berendelve. Annyit mondhatok, a sorozat nagyon jó, fordulatos, szépen fotózott, jól jellemzett alakítások, fogyasztható kriminológiájú történet. Érveim legfontosabb alátámasztása, hogy olyanokkal is megnézettem, akik nem sorozatnézők, és, mindenkinek tetszett. Tehát kötelező darab.

Az első rész rögtön bele is csap a lecsóba, vonulnak kifelé a tűzoltók, a jelenet autótetőről fotózva, a közlekedési lámpa mind piros, de csak bevillan, már ott sincsenek. Megismerjük az összes szereplőt, mindenki főszereplő, kivéve aki idejekorán elhalálozik. A filmből kiderül, az állapot felvázolására mi is elmondjuk, hogy műszaki, fecskendőkezelő és egy két főből álló elsősegélynyújtó esetkocsi csapat vonul ki, miden alkalommal sztentori égi hang szólítja ki őket. Már mennek is, egykori állomási létüket csak az autó helyénél hagyott bakancsaik jelzik, amikor visszatérnek, csak egyenesen beleugranak. Mindannyian a rutinos állomásvezető, Boden parancsnok (Eamonn Walker) profi szervező irányítása alatt szolgálnak.Megérkeznek egy füstölgő különálló lakóházhoz.

A frissen kiszabadult gettólakók triójával kezdünk, Tom, Hal és Weaver megérkeztek arra a helyre, ahová megbeszélték a találkát Bubiékkal. Ez egy elhagyott raktártelep lenne, Tom és Hal elsőként fut menedékbe, mert fejük felett felderítőgépek húznak el. Weaver még a bokrok között bújik és fura, morgó hangot hall, de Tomék sürgetik, már tiszta minden és várnak rájuk. Mozgalmas 24 órájuk volt, megszöktek, eljutottak idáig, Halpofa nagyon dühös lehet rájuk. Odaérnek a bejárat elé, Hal riadtan néz az apjára, Tom homlokát célzó fények fogták be.

Állítólag Amerika nem tárgyal terroristákkal, és ha valaki az amerikai elnökre támad, akkor rögtön ott terem egy elitkommandós, de legalábbis egy megkeseredett egykori CIA-ügynök, hogy kivégezzen minden támadót. Na, ezek a filmes toposzok mind megdőlnek a 24-ben, ha már a valóság nem tudta kisatírozni a forgatókönyvekből: mert ne legyenek illúzióink, az Egyesült Államok igenis tárgyal terroristákkal, az Al-Kaidával is többször egyeztettek az afgán megszállás óta is, és ugye minden középiskolás legalább két amerikai elnököt tud mondani, aki merényletben vesztette az életét. És Bruce Willis sehol sem volt olyankor.ű

A mai rész egy emberről fog szólni: Agitáló Matt-ről és az ő kálváriájáról, mindenki más most csak mellékszereplő lesz. Ha épp nem az Eltávozottakra húzza rá a vizes lepedőt, akkor papként áll Mapletone közösség szolgálatában. A bevezető képsorokban épp a gyülekezetnek prédikál, illetve a mindennapi munkáit is látjuk: takarítás, mise előkészítés. Ez a gyülekezet 10, azaz tíz darab személyt számlál. O14 vagy esetleg Matt eltűnteket pocskondiázó propagandájához lenne köze, ez kérdéses. Érdekes, hogy a templom környékét imádják a galambok, Matt alig győzi őket elhessegetni, illetve két Néma is figyeli őt, őket a seprű nem tünteti el. A mai prédikációja egy kislányról szól, aki súlyos balesetet szenvedett és kómában van. Arra kéri a kicsi gyülekezetét, hogy imával segítsenek rajta. Viszont egy nagyon feldúlt, nagyon nagy darab férfi vágtat be a templomba és megveri a tisztelendőt és egyik röpiratát gyömöszöli a szájába. E szerint az Eltávozott nő gyógyszerekkel csencselt.