Romantika minden mennyiségben, kolosszális üzleti terv és a nap híre: nemsokára mindenki jeges joghurtot fog nyalni. Mindez a mai dupla epizódban.

Carrie és a BFF-ek mínusz Walt az ebédlőben beszélik ki egetrengető problémáikat. Mouse még mindig azon pörög, hogy csak második az osztályban, Maggie szeretné ha barátok lehetnének Walttal, ha már szeretők nem lehetnek, Carrie ugyanezt szeretné, mert akkor Walt is ott lehetne a közelgő szülinapján.

Mivel a sírnál már nincs több dolguk, Stephen és Yasim hazaindulnak. Igen, az égszínkék műanyag ruhájukban. Átmásznak a kerítésen, aztán irány haza. David közben ezerrel tűz el a helyszínről, ám társa, aki a sötétkék furgont vezeti figyelmezteti, hogy Ezardék nagy bajban lesznek a segítsége nélkül. A férfi rámorran, hogy állítsa meg az autót, és miután az kiszáll, átveszi a kormányt, és nagy svunggal elrobog.

Michael a lakásban testvére laptopját túrja, és látja, hogy Yasimról, Nadirról és Moretonról vannak rajta titkosított anyagok, plusz egy video, amin öccse a tévében a T.I.A. rendszer mellett érvel, szóval eléggé meglepődik. Megtudjuk azt is, hová jött bérgyilkosunk fegyverrel az előző rész végén: egy olyan lakásba, aminek az ablaka Stephen bejáratára néz, az utcán pedig egy segítője figyel, és jelzi hőseink érkezését. Szarban vagyunk.

Ügynökeink ezerrel pörögnek a raktárban, mert Paracelsus erősödő mentális ereje révén fokozatosan átveszi az irányítást a raktár fölött, ezzel egyidőben Mrs Frederic viszont egyre gyengül mentálisan és fizikailag is. Artie beszélt Kosan régenssel, aki szerint Paracelsust mindenáron élve kell elfogni, mert ha megölik, akkor Mrs F pszichéje végzetesen megsérülne. Claudiát személyes sérelem is vezérli: Engem bronzba öntött a csávó, vissza kell vágnom. Fürge ujjai táncot járnak a számítógép billentyűzetén, ahogy az alkimista után kutat, közben Artie-nál rákérdez, hogy sikerült a múltkor vérmintát vennie Joshuától, hiszen a bátyja irtózik a tűtől. Artie motyog valamit arról, hogy nem volt ott semmi gond, majd gyorsan elvonul az Eldunariba szétnézni. Jinksy, az élő hazugságdetektor kissé bizalmatlanul néz utána, de nem szól semmit, itt valami nem kerek, van egy olyan érzésem. Közben Nick Suttonnal vitatkozik és szemére hányja, hogy 500 éven át jóformán feléje se nézett, hagyta, hogy Charlotte egyedül nevelje, most meg játszani akarja itt az érző szívű apát, na ne már.

Botond tudni akarja, hogy mi az igazság az apja kényszerű távozásával kapcsolatban, de Enikő persze nem árulja el neki. Azért azt gyorsan kisakkozzák, hogy hol a másik iker, Krisztián haza is hozza, Encitől pedig megkapja az esedékes fejmosást. Luca is fakogatja Kendét, mire volt jó ez az egész átverés, mi van a faterral. Kende elmondja neki, hogy valószínűleg Enikő tehet mindenről és ő verette meg az apját. Luca elköpi az infót Alíznak és a lelkére köti, hogy nehogy továbbadja. Persze, a szöszi pont a titoktartásról híres.

A fordulatos 9. rész után két hetet kellett várnunk az évadzáróra, de megérte. Legalábbis annak, aki képes egy ültő helyében 10-et lenyomni a CinemaSins Everything Wrong With videóiból. Tartsatok velem az ígéretes kezdés után vásári komédiává züllesztett záró epizódra! Tessék bekészíteni a magnéziumot, az idegek felborzolására alkalmas kontent következik. Csöcs ma nem lesz, csak kigombolt ingben kockás hasat mutogató Riario. Ez van, ínséges időkben ezt is meg kell becsülni.

Firenze

Andrea Verrochio halott, Leo keresztbe hasítva, a műhely lángokban. Itt hagytuk abba két hete. Dragonetti érkezik, és kimenekíti őket. A barátok rögtön a helyszínen teremnek, és szörnyülködnek. Leo elmondja az igazat Carlóról, és már indulna is utána. Megfékezni természetesen nem lehet, kettéhasított felsőtesttel rögtön lóra pattan. Egy csuklyás alakot üldöz az erdőben (ha az Carlo, akkor elég béna lovas lehet, már rég hét határon túl kéne járnia), amíg egy alacsonyan lévő faág ki nem üti a nyeregből. Másoknak ettől minimum leszakad a feje, de hősünk csak mászik tovább, és mielőtt végleg elájulna, még visszaemlékszik arra a napra, amikor Verrochio neki adta a műhelyt. Apja helyett apja volt. Értjük. Az epizód színvonalesésének aggasztó jele, hogy ebből az egészből csak Tom Riley szakálltalan képe hagyott mély nyomokat bennem.

Az előző rész végén kiájult Stephennel folytatjuk – a férfi szerencsére magához tér, jókora adag parán kívül kutya baja. Meglátja maga mellett Moreton holttestét, amitől halálra rémül, és mikor zajt hall, ijedtében felkapja a gyilkos fegyvert. Még zavarodottságában is rájön, hogy ezt rohadtul nem kellett volna, letörli róla az ujjlenyomatait, bár azzal tisztában van, hogy a biztonsági kamera mindent vesz. Fejvesztve menekül a két holttest közeléből, a folyosón rohanva még fel is borul, ám végül eljut a liftig. Beszállnia azonban már nehezen akaródzik, mert bent David Russell áll, akit ugyan nem ismer, de mufurc ábrázatára nézve én is gyomorgörcsöt kapnék. Az ijedtség nagy úr, karót nyelt bábuként, de belép a liftbe, hátat fordít ügynökünknek és reméli a legjobbakat. Nos, mázlija lesz, a következő emeleten mások is beszállnak melléjük, a célállomáson pedig rakétaként lő ki, hátra sem nézve.

A holttestekhez ezalatt két fős ügynök team érkezett, akik megvizsgálják őket, majd hívják Barbarát a hírrel, miszerint a gyilok a megfelelő férfival végzett, a nőt viszont eltévesztette. Nincs min meglepődni, vörösünket láttuk már bérgyilkos megbízóként, de basszus, akkor is…!

Hol van már az első három évad, Jack Bauer már nem csak a CTU egyik ügynöke, aki időnként terroristákba botlik, mint valami különösen peches John McClane. Sőt túl vagyunk a nyolcadik, fárasztó napon is, Jack Bauer már nem csupán egy Chuck Norrist mímelő Charles Bronson. A kilencedik évadban leginkább olyan mint egy kissé megfáradt Steven Segal, akiből azért időnként előbújik a Jean-Calude Van Damme. A mimika teljes hiányával, kissé szomorkásan töri a bordákat, és közben még a pólója sem lesz pecsétes.

A CIA titkos londoni központja ugye meg sem kottyant neki, kihozta Chloét, aki mostanában emósban nyomja, már ha nem értem félre a jelmeztervezők szándékát. Az is lehet, hogy egy nyolcvanas évekből itt felejtett gruftie, aki azóta a világ mulandóságán kesereg. De persze Jack nem csak úgy szívjóságból engedte el a gót tinilánynak öltöző Chloe O’Brient, hanem, hogy visszatérjen ahhoz a harckercsapathoz, amit egy képzeletbeli Julian Assange vezet, és kormányzati információkat szivárogtatnak ki.

A Falnál

Abban a Vakondtúrás vagy milyen nevű koszfészekben nyitunk, ahová Samu elsuvasztotta Szegfűt és a kis Samukát, hogy majd itt jó dolgotok lesz ill. biztonságban itten lesztek, nem másutt. A kocsma-bordély, ahol a gyereklány és csecsemője bujkál, igen vidám hely, most éppen egy rothadó fogsorú kurva azzal szórakoztatja az Éjjeli őrség három tagját, hogy elböfögi nekik a Medve és a szűz című slágert, a háttérben az úri közönség táncol ill. a rongyokból kilógó csöcsét igyekszik a kamerába tolni. Szegfű nem, ő a hátsó szobában tereget, de jön a böfögős kurva beszólni neki, a gyereked sír, oszt nem tudtam aludni. Hát az szar, mondja Szegfű nagyjából olyan beleéléssel, mint Simon L. László amikor az RTL Klub tiltakozása ellenére felolvassa az új médiaadó szövegét.

Kedves Benedict Cumberbatch rajongók! Ígéretemhez híven alább olvashatjátok rajongásunk tárgyának egy korábbi sorozatos munkájának bemutatását. A nemrég megénekelt Parade’s Enddel szemben ez egy napjainkban játszódó sorozat, korántsem a romantikus fajtából, amit bátran ajánlok azoknak is, akik a Person of Interest kapcsán találkoztak az írásaimmal, hiszen a „Nagy Testvér” mindenhol ott van (legfeljebb épp nem „a Gép”-nek hívják)…

Sivatagi menekülttáborban indítunk az afganisztáni határnál (pontosan meg nem jelölt évben), ahonnan egy nagyonis európai kinézetű férfi és arab társa távoznak dzsippel. Másik járművet is látunk bár jóval messzebb, benne két rosszarcú férfival. Egyikük hívást kap, mire levegőbe enged egy sólymot, a madár testén kamerával. A dzsip utasaihoz eközben még egy férfi csatlakozik, majd haladnak tovább – gyorsan kiderül, hogy a madár róluk készít légi felvételt, melyet a rosszfiúk egyike okoskütyüjén figyel. Egy pillanatra Londonra váltunk, ahol épp éjjel van – vörös hajú nőt telefon ébreszt, annak kijelzőjén ő is látja a robogó kocsi képét, majd azt is, ahogy egy pillanat múlva atomjaira robban.