Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hogy volt?

Szex, depresszió, titoktartás – Terápia 4. hét a szakember szemével

2014. november 24. 15:00 - drpuskaspalma

Szex és etikai bizottság

Tisztázzuk akkor végre, pontosan hol jelentette fel Andrást az öreg Abonyi. Két helyen: egyrészt a rendőrségen, foglalkozás keretében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt, másrészt pedig a Pszichoterápiás Tanács Etikai Bizottságánál. A rendőrségről már mindenki hallott, de kik ezek az utóbbiak, és mit csinálnak? És ha lefekszik velem, feljelenthetem-e a terapeutámat náluk?

4_7.png

A Pszichoterápiás Tanács Etikai Kódexe megtalálható például itt, és elég jól összefoglalja a követendő irányelveket. Az Etikai Kódex a Pszichoterápiás Tanács által akkreditált módszerekre terjed ki, vagyis ha nem akkreditált módszerbe járunk, akkor két eset lehetséges: 1. van nekik saját etikai kódexük, amihez tartják magukat, és ez esetben az ezt megszegő terpaueta felelősségre vonható, 2. nincs etikai kódexük, így csak akkor vonhatóak felelősségre, ha konkrét bűncselekményt követnek el. Szerencsére Dargay András pszichoanalitikusan orientált terápiás végez, amelyet a Tanács akkreditál, így rá vonatkozik a kódex.

Etikai vétség esetén a következő történik: a páciens vagy hozzátartozója jelentheti azt az adott módszer módszerspecifikus egyesületének az etikai bizottságának – ha Dargay Andráshoz vagy más, analitikus pszichoterápiát végző terapeutához járunk, akkor ez a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület etikai bizottsága. Első fokon ők folytatják le az eljárást, vizsgálják ki az esetet. Ha a döntés ellen bármelyik fél fellebbezni kíván, azt másodfokon az egyesület közgyűlésénél, harmadfokon a PT Etikai Bizottságánál teheti meg. Így az etikai eljárásnak első-, másod- illetve harmadfokú eljárása lehetséges.

7_1.png

Dargay érzésem szerint két ponton szeghette meg a jelenleg érvényes Etikai Kódexet, ez a két pont pedig a következő: 1. „A pszichoterapeuták kötelesek a kezelést dokumentálni, és a dokumentumokat a törvényi előírások szerint kezelni.” – Dargay nem, vagy csak igen jelentéktelen terjedelemben dokumentált, hiszen úgyis mindenre emlékszik. Kérdés, hogy az etikai bizottság megelégszik-e azzal, ha egy több alkalmas pszichoterápiáról írt mondjuk egy féloldalas összefoglalót. 2. „A pszichoterapeuták a terapeuta-páciens kapcsolatot nem használják személyes előny szerzésére, politikai, vallási célok elérésére, közös üzleti vállalkozások alapítására. Elkerülik pácienseikkel a szexuális érintkezést.” – Dargay az első évadban Laurával talán nem kerülte elég aktívan a szexuális érintkezést.

Sajnos a valóságban is előfordulnak terapeuták, akik lefekszenek a betegeikkel, és ezeknek az eseteknek csupán töredéke jut el az etikai bizottságokig. Ennek részben az is az oka, hogy amikor a terapeuta túllép a kereteken, sokszor mindkét szereplő úgy érzi, hogy ezt a beteg érdekében teszi. A pácienseikkel szexelő terapeuták például a szexuális kapcsolattal bevallásuk szerint a páciens önértékelését, saját vonzerejébe vetett hitét szeretnék növelni. Ez az érvelés sajnos csak akkor lenne hihető, ha a terapeuták elsősorban csúnya, öreg páciensekkel feküdnének le. A valóságban persze nem ez a helyzet, az efféle keretszegés tipikusan idősebb férfi terapeuták és vonzó, fiatal nők között történik, azaz a kapcsolat motivációja nyilvánvalóan elég nagy részben a terapeuta érdekét szolgálja, nem önfeláldozás a részükről. Dargay esetét, úgy tűnik, igen valósághűen a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület ad hoc etikai bizottsága fogja kivizsgálni, ezt onnan tudjuk, hogy röviden beszél egy fiatalabb kollégával, aki a bizottság tagja lesz. Az persze már elég nagy baj, hogy ő sem elfogulatlan Laurával kapcsolatban.

Ferenc és depresszió

Ferenc ezen a héten nagyjából felsorolja a depresszió tankönyvi tüneteit: lehangoltság, örömképtelenség, étvágycsökkenés, alvászavar, nyugtalanság, fáradékonyság, önvádlás, koncentrációzavar, valamint a halállal való foglalkozás. Ha a fentiek közül a lehangoltság mellett még öt vagy több fennáll legalább két hétig, akkor diagnosztizálható a depresszió – Ferencnél simán megvan az öt. A halállal való foglalkozás ráadásul elég aggasztó mértéket ölt: ugyan konkrét öngyilkossági szándékot nem fogalmaz meg, de nagyjából minden második mondata az, hogy vége az életének. Minden oka meg is van a depresszióra: a tünetcsoport egyik leggyakoribb oka ugyanis az interperszonális pszichoterápiás elmélet szerint a szerepváltás, vagyis az, amikor életünk során új szerepbe kerülünk vagy kényszerülünk.

Névtelen.png

Örömteli, hosszú távon előremutató szerepváltások is okoznak átmeneti depressziós tüneteket, abban az időszakban, amikor a régi szerepünket még gyászoljuk, az újba meg még nem rázódtunk bele eléggé. Ilyen az, amikor vidéki középiskolából felvesznek a nagyvárosi egyetemre, amikor tanulmányainkat befejezve dolgozni kezdünk, amikor férjhez megyünk vagy összeköltözünk a párunkkal, amikor gyerekünk születik, nagyobb betegségben megbetegszünk, nyugdíjba megyünk, másik országba költözünk, új munkahelyen vagy munkakörben kezdünk dolgozni. Természetesen a változás természete meghatározza a depresszió megjelenését vagy mértékét, értelemszerűen kisebb eséllyel leszünk lehangoltak, ha épp szebb lakásba költöztünk életünk szerelmével és még elő is léptettek minket, de ilyenkor is „ér” egy kicsit szomorkodni a régi lakás melletti remek thai étterem és a régi munkahelyen lévő jófej kolléganő, vagy csúcszuper kávégép elvesztés emiatt. Ferenc a szerepváltások közül az egyik legrosszabbat fogta ki: elveszíti a munkáját, amit szeretett, ráadásul kényszerből és megalázó módon.

2 (1).png

Az efféle presztízsveszteséggel is járó változásokat különösen a nárcisztikus személyek viselik nehezen, esetükben ugyanis ez nárcisztikus sérülést is jelent: vagyis rá kell döbbenniük, hogy nem sérthetetlenek, nem tévedhetetlenek, hanem ugyanolyan esendőek, mint a többi ember. Ferenc személyiségében az első részekben felfedezhetőek voltak nárcisztikus vonások, így nem csoda, hogy ennyire megviseli a helyzet. Ha én lennék Ferenc terapeutája, az előzmények és az ülésen felsorolt depressziós tünetek fényében komolyan fontolóra venném, felmerül-e nála öngyilkossági kockázat.

Virág és titoktartás

Virág, amellett, hogy egyre rosszabbul van, azt mondja: „lehet, hogy úgy döntök, hogy sosem kezeltetem magam, és egyre többször ájulok el a kanapéján”. Vagyis Andrásnak elvileg végig kellene néznie, ahogy a lány haldoklásba kezd, majd meghal, és a titoktartás miatt senkinek sem szólhatna erről. Ez nagy tévedés, a páciensek gyakran túlbecsülik a terapeutai titoktartás határait. Ha már elővettem a Pszichoterápiás Tanács Etikai Kódexét, hadd idézzem szó szerint az ide vágó részt: „A pszichoterapeuták pácienseikről információt a mindenkor hatályos Egészségügyi Törvény és Adatvédelmi Törvény alapján adhatnak ki. A pszichotreapeuták alapvető kötelessége olyan információk titokban tartása, amelyekhez pszichoterápiás munkájuk során jutottak. Ilyen jellegű információkat csak az illető személy (vagy jogi képviselője) beleegyezésével nyilváníthat ki. Kivételt képeznek azok a körülmények, amelyekben az információ visszatartása nyilvánvalóan veszélyeztetné az illetőt, vagy más személyeket.”

3_7.png

Tehát amennyiben Virág esetleg majd Dargay kanapéján haldoklik, amely nyilvánvalóan veszélyes a lány egészségére, akkor Dargay etikai dilemma elé kerül. Hiszen a titoktartáshoz való ragaszkodás veszélyeztetné a páciense életét, ilyen esetben pedig az Etikai Kódex felmentést ad a titoktartás alól. Ugyanakkor ilyenkor sem „illik” a páciens háta mögött cselekedni: a szakmai ajánlások szerint, ha a terapeutának bizalmas információkat kell harmadik személlyel megosztania a terápia során, az ezzel kapcsolatos dilemmát jó, ha a pácienssel osztja meg először – vagyis ha Virág éppen ott haldokolna, és Dargay felhívná a mentőket meg a lány anyját, akkor ideális esetben először ezt meg kellene beszélnie Virággal. A titoktartást egyébként a kutatások szerint a páciensek sokkal szigorúbbnak képzelik, mint amilyen az a valóságban, irreális elképzeléseik vannak a titoktartás szigorúságáról, ezért ezeket a kérdéseket nem árt az első ülések valamelyikén tisztázni.

A sorozatról a comment:com-on és az Indexen is írtunk:

komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hanxom 2014.11.24. 19:13:47

4.héten? Ez csak két nap.

Zsoozsy 2014.12.10. 08:15:01

A titoktartási határok részletezése nagyon hasznos infó volt, köszi, tényleg az első felmerült alkalom óta foglalkoztatott, és gondolom, nem csak engem...
süti beállítások módosítása