Misi első ülése itt.
Szerda van, Misi családja teljes létszámban a Bencének fenntartott gyerekszobában várakozik. Misi ideges, már-már az agresszivitás jeleit mutatja. Összegyűr egy fél literes üres műanyag palackot, majd megpróbál vele beletalálni a kukába, megpróbálja egyszer, kétszer, sokszor. Mintha az élete múlna a dobás sikerén. Várom, hogy Apuka mikor cseszi le bénaságáért, de végül is csak simán leállítja, kommentár nélkül. Közben belép Dargay és kihívja a gyereket, kezdődik az ülés.
Petra és Tamás tudomást sem vesz egymásról, a férfi unalmában egy általános iskolás matekkönyvet kezd el lapozgatni.
Dargay sakkozni próbál Misivel, még dicsekszik is, gyakorolt a múlt héten, fel fogja tudni venni a versenyt a 11 évessel. De Misi hárít, nincs kedve. Beszélgetni se nagyon. Különben is, meddig kell még ide járnia? De pechje van: a pszichológus szeret vele beszélgetni, kell még jönni máskor is. Dargay – Tamás ellenpólusaként – dicséri a fiút, annak érzékenységét, (érzelmi) intelligenciáját.
Bezzeg a matektanár, mondja rezignáltan a fiú, na az nem tartja intelligensnek. Unottnak és lustának hiszi, a múltkor is meg akarta büntetni, mert elaludt az órán. De elfelejtette, hogy a tanári elé rendelte a fiút – aki aztán 4 (!) órát várt rá a szoba előtt. És tudjátok mit csinált ott a fiú, amíg várt: aludt. A múltkori ülés fényében ez azért elég elgondolkodtató: Apuka jelenlétében, házában sőt Anyukánál sem megy neki az alvás, a suliban, egy ablakmélyedésben meg igen. Végül az összes létező buszt lekéste és Anya meg Apa ment EGYÜTT megmenteni.
Dargay arról faggatja a fiút miért fáradt olyan gyakran? Talán mert alvás-problémái vannak, vagy túl sok iskolán túli feladata? Misi mindkét verziót elutasítja. A pszichológus visszatér a fiú érzékenységére, arra, hogy az érzékeny emberek rengeteg energiát emésztenek el aközben, míg a többi ember életét követik, beleélik magukat mások helyzetébe. Talán a fiú is túl sokat aggodalmaskodik Anya és Apa elcseszett életén: Anya szomorúságán, vagy Apa „gyilkos ösztön”-mániáján. Misi ezt a teóriát is élből elutasítja, idegesíti, hogy Dargay érzékenynek nevezi, hisz tudja: az apja szemében ez szitokszó. A harmadik tagadó mondata után mégis ő az aki kimondja: bánná a fene, hogy folyton veszekednek a szülei, ha legalább nem ő lenne minden vita alfája és omegája…. Példaként az iskolai elalvást hozza fel: Petra és Tamás ezen is órákon át veszekedett, főként a fiú folytonos fáradtságát kiváltó okokon. Könnyű kitalálni,Tamás szerint azért fáradt a fia, mert nem elég fitt, keveset mozog. Petra szerint meg ez az egész csak egy fejlődési szakasz a 11 éves gyerek életében…. De mindegy is: a lényeg, hogy ezen is jót veszekedtek.
Meg aztán ott van a fiú mackós kinézete. Dargay próbálja értelmesen elmagyarázni neki: nem olyan lényeges ám ez, a fiú sokkal több, mint egy MEDVE, annyi mindenről beszélhetnének a kilók helyett. Az azért kiderül, nem csak Apuka cikizi szegényt, kap az osztálytársaitól, a tanároktól is. Később még ennél is tovább mennek: a férfi szerint a fiú önmagát (és főleg saját dagadtságát) vádolja a szülei házassági csődje miatt…. Ismét kimondja azt a „bűvös” szót, ami miatt egy hete a fiú sírva fakadt: a szülők el fognak válni. Misi reakciója ezúttal a néma csend.
Közben a gyerekszobában Tamás még mindig úgy csinál, mintha olvasna, Petra matat a polcon. Cigizni készül, de nem találja a táskájában. A leendő vótura segíti ki. Közben viszonylag normálisan társalognak. Petra még egy álmáról is beszámol a férfinak: a napokban az álmodta, hogy Tamás cigizik és közben tényleg. Petra kimegy rágyújtani, csakhogy ehhez át kell vágnia a rendelőként használt nappalin. Dargay és Máté között a nagyon lassan olvadó hangulat ismét megdermed, a fiú riadt tekintettel nézi az anyját.
Egy buliról mesél épp, hová meghívták. Odamenni nem akart, mert sokan bántották azok közül a fiúk közül, de Petra ajándékot is vett, el is vitte – így kénytelen volt odamenni. Miért nem homályosítottad fel anyádat, hogy nem akarsz menni? ---- hááát mert úgysem hallgatna rá, mondom én Misi helyett. A fiú csak hümmög, nem akarja idegesíteni az anyját…. Abba a buliba meg, be sem ment. Elbújt a kertben, ott várta meg Petrát. Csakhogy az ajándékkal együtt szállt vissza a kocsiba, anyuka meg visszazavarta, hogy adja már oda. De akkor sem ment be, el akarta rejteni a kertben. A csapat épp akkor jött ki a házból, a fiú ismét elbújt. Az egyik gyerek ezt észrevette, úgy tett mintha véletlenül, de valószínűleg direkt, odament a rejtőzködő fiú mellé és lepisilte annak cipőjét. Arra számított az úgysem mer előbújni. És tényleg nem mert. Sőt Anyának sem mondott semmit,mert az egyrészt sírt volna, másrészt elmondta volna Apunak, aztán meg megint jól összevesztek volna.
Közben Petra befejezte a füstölgést, ismét balra el mögöttük, gyerek fején erőltetett mosoly, Dargay próbál nem látványosan fintorogni. Az azonban egyértelmű, hogy a varázs végleg elszállt, behívják hát anyáékat, Misi maradhat a gyerekszobában, a felnőttek hármasban folytatják.
Szegény Dargay még meg sem szólal, Petra és Tamás máris összeugrottak: Petra véletlenül megemlíti, Misi a múlt héten sírt itt. Miért? Hát a válás miatt. Tamás flegma, izomból rinyálásnak minősíti fia reakcióját. Gyengeségnek, ami irtandó. Petra megértőbb. Ekkor azért már a pszichológus is beleszól: a gyengeséget ítéli el a férfi, vagy csak a fia gyengeségét? Előáll elméletével is: a férfi azért ilyen szigorú a fiával és idegesíti halálra a annak gyengesége, mert nem mer együtt érezni vele. Ha ugyanis együtt érez, az a széthulló családjához kötné, ezt meg nem engedheti meg magának. Tamás és Petra kapcsolata jelenleg megrekedt két világ között: a boldog együttlét és a végleges szétválás állapota között. Ez az átmeneti helyzet, amiben még van némi lehetősége a kibékülésnek, nem emészthető a férfi számára. Jó lenne lezárni a múltat, mert reménykedni fáj. Dargay szerint, mint a gyásznak, a válásnak is vannak szakaszai, ezeken át kell esni. Nem szabad rohanni, főleg nem Misi miatt, aki nem tud lépést tartani velük. Időre van szüksége, hogy feldolgozza a történéseket. Ráadásul ott van a fiú torz énképe. Kövér vagy nem, tök mindegy. Annak érzi magát. Egy kövér csődtömegnek, aki kudarcot vall az iskolában, nincsenek barátai, szar a fociban – és ráadásul azt hiszi, miatta válnak a szülei. Dargay most nagyon kemény, de Misi érdekében annak kell lennie.
Ezen mindkét szülő megdöbben. Tényleg, őszintén. „Teljesen kicsináljuk” foglalja össze a lényeget Petra. Úgy tűnik Tamás nem fog szabadulni egykönnyen: Petra nemhogy előre, visszafelé játszik. „Esetleg kibékülhetnénk!” Az összes porcikám sikítozni akar: nem szabad, nem fog nekik sikerülni és Misi tovább sérül. Várom, hogy Dargay mikor homályosítja fel erről őket, de csöndben ül, kérdően tekint hol az egyik, hol a másik szerencsétlenre. Petra emeli a tétet: „Hiányzol…” „Már régóta ezen gondolkodom…” De Tamás kemény. Nem lehet, már nem szereti a nőt. Petra még a Misi-kártyát is előhúzza: ha miatta nem, legalább a gyerek kedvéért. Boa.
Tamás most már kierőszakolja András aktív részvételét: tessen megmondani, jó lenne-e valakinek, ha ők hárman újra egy család lennének? De a pszichológus óvatos. Nemigen akar egy 16 év múlva reklamáló ügyfelet… Szóval nem mond semmi érdemlegeset. „Attól függ”, mitől?
Végül Tamás rövidre zárja a meddő vitát és nagy bejelentést tesz: komolyan gondolja a továbblépést, van valakije. Petra ledermed, ez az infó új és ütős. Nem is nagyon tud mit mondani, feláll és elindul kifelé. Úgy, hogy a gyereket is ottfelejti a kisszobában. Aztán észbe kap, visszamasírozik és ismét távozik, immár Misivel. Köszönés nélkül, ahogy kell. Tamás igyekszik magyarázkodni: nem most és nem így akarta megmondani a nőnek. Nyilván kellemetlen volt neki is Petra kitárulkozása, de talán jobb ez így, legalább már a nő sem reménykedik hiába. Aztán ismét nyílik a bejárati ajtó. Ezúttal Misi egyedül jön vissza, a táskája Tamás kocsijában maradt. A férfivel együtt elindul kifelé. Szegény-szegény Misi.
Facebook kommentek