Tinyval kezdünk, végül is ő lesz a mai, egyébként meglehetősen sűrű epizód egyik főszereplője. A behemót egy szupermarketben őgyeleg, aggodalmas arccal álldogál a felvágottas pult előtt, majd hirtelen mozdulattal a zsebébe rejt két csomag húskészítményt. Nagyon meg lehet szorulva szegény. Kifelé menet legyökerezik a grillcsirkés pult előtt, megbabonázva mered a sülő madarakra, azok közül is elcsen egyet, de sajnos a biztonsági őr lekapcsolja. Tiny az áru visszaadása helyett a futást választja, az éhség elvehette a maradék eszét is. A folytatást borítékolni lehet, tíz méter után kifullad, a biztonsági őr nem is erőlteti magát túlságosan, ráérősen baktat utána, oda a kaja.

Be kell valljam, amikor Kate, a bostoni újságírónő feltűnt a színen, az volt az első gondolatom, (mármint azon túl, hogy be fog kavarni) hogy Ray nagyon meg fogja dugni. Jelentem, most már mindkettőt kipipálhatjuk. A korábbi iszogatós-cseverészős este egy hotelszobában végül csak szexbe torkollott. Reggel a nő figyelmezteti Rayt, dugás ide vagy oda, ő továbbra is végzi a dolgát, nem fog leállni, utánajár a sztorinak. A pasas bólogat, még látni szeretné a csajt. Nemleges választ kap, így távozik. A liftből felhívja Debet, tegyen ajánlatot a korábban megnézett házra, alkudozni sem kell, adja meg amennyit kérnek. 4,6 millió dollár, nem gond.

Mindeközben Cochran dalolgat otthon a futópadon és tervezgeti az asszonnyal az esti Scrabble partit, mikor telefonon zavarják, rossz híreket kaphat, némi bazdmegolás után Rayért kiált. Mire hősünk leér a lifttel a szálloda halljába, Frankkel együtt már ott várják. Cochran reggeli közben vázolja a problémát: Tinyt letartóztatták a csirkelopásért, az meg elpofázta a rendőröknek, hogy ott volt Sully halálakor a kikötőben. Ray szerint a behemót teljesen ártalmatlan, de majd ő elintézi. Cochran visszakérdez, hogyan, őt is megdugod?

Abby otthon szépkiejtési leckét vesz, szabadulna a plebejus akcentusától, ezek szerint komolyan szíven ütötte a leendő szomszédasszony beszólása. Befutnak a gyerekek, anyu leszarja őket, nem érdekli, hogy Bridget Marvinnal kóborolt az este, mint ahogy az se, hogy a csemetéi mit fognak reggelizni, majd csak találnak valamit. Kissé be van sértődve, nagyjából úgy mindenkire, a férjét is csak egy vakkantással fogadja. Ám mikor Ray a fülébe súgja, hogy ajánlatot tett a házra, menten utánaszalad a zuhanyzóba és ledobja magáról a neglizsét. Dugás persze nem lesz, apunak már ugye volt egy reggeli menete, anyunak gyanús is, eddig napi kétszer hágta meg az ura, most meg semmi? Semmi hát, Abby hoppon marad.

Mickey az étteremben megkapja a fizetési csekkjét, ki is borul tőle rendesen, mikor meglátja a levonásokat. A reakcióját elnézve ez lehet az életében az első alkalom, hogy legális keresete van, durva. Dühöngését Kate szakítja meg, csak megtalálta az öreget, de mielőtt belelendülne befut Keith is (persze, Ray rászólt korábban), drogtesztet akar de máris. Mick egyébként se túl segítőkész, a Sully név hallatán odaveti a nőnek, hogy fogalma sincs miről beszél. Kate tesz még egy próbát azzal, hogy Ray szerint nem beszélhetnének, de az öregre most ez sem hat.

Hősünk Tinyért megy a rendőrségre és kérdőre vonja, hogy mégis mi az úristent keres még mindig Los Angelesben. A szerencsétlen menne már haza, de be van szarva Sully százéves anyjától, mert kinyíratná ha Bostonba menne, szóval inkább megvárná, míg elpatkol a vénasszony. Ray arcán látszik, hogy ő is szívesen megfojtaná Tinyt, de egyelőre csak elviszi egy motelbe és Avi felügyeletére bízza. Kicsit azért a falhoz keni, rövid korrepetálást tart, utcagyerek képző, első lecke: nem pofázunk a zsaruknak. Azért nem bántja nagyon, csak lefotózza, majd Lenától rendel neki útlevelet és repjegyet a Maldív-szigetekre. Frank várja Rayt a motel előtt (Cochran megbízásából követi), igen kinyílt a csipája, beszólogat. Hősünk magabiztos, nyugi van, Tiny estére már nem lesz az országban. Franknek azért odaveti, hogy nem kéne nagyon ugrálni, a főnöke úgyse fogja annyiban hagyni a viselt dolgait. Raynek tényleg sűrű napja van, Mickeyt hívja még fel, nehogy szóba álljon az újságíróval. Az öreg persze rögtön feltételeket szabna, ha visszamehet az edzőterembe, akkor áll az alku. Merthogy annyira látni szeretné már a fiait. Hát persze.

Bunchy a kerékpárboltban melózik, kedvesen szóba elegyedik egy kissráccal a bicajokról, nagyon egy hullámhosszon (és minden bántó szándék nélkül egy szinten is) vannak. Sajna a fiú mamájának nincs elég pénze az új bringára, így Bunch odasúgja neki: jöjjenek vissza később, addig összeeszkábál valamit. Remélem nem a főnöke háta mögött, nem tenne neki jót ha kirúgnák. Így is lesz, kissrác boldog, anyuka örömében meghívja Bunchyt kajálni. A randi kicsit kínosan alakul, a nő meresztgeti a szemeit egyre, és nem bírja észrevenni hogy valami nincs teljesen rendben a másikkal. Jelek pedig lennének bőven, Bunchnak a kisfiúval több közös témája van, mint a mamával (SpongyaBob például) és ugye nem fogadja el a felkínált sört sem, mondván, hogy már nem iszik.

Az edzőteremben zajlik az élet, Mickey nagy mellénnyel besétál, rá se bagóznak. Bebattyog hát Terryhez és elpanaszolja, hogy milyen sanyarú is az ő sorsa, éhbérért kell dolgoznia meg minden. Nem veszi észre (vagy nem akarja), hogy mindez a fiát egyáltalán nem érdekli, Írországról néz egy dokumentumfilmet, mivel odaköltözne. Az öreg mondja tovább a magáét, szervezni kéne újra egy boxestet. Innen fúj hát a bús szél, pénz kéne, mondjuk sejteni lehetett, hogy nem az őszinte apai érzelmek vezették. Közben befut Daryll is, munkaruhában, kölcsönösen rácsodálkoznak egymásra. A srác az apját nem óhajtja látni, Mickey meg azt nem, hogy a fia visszament sofőrködni, amikor neki ilyen nagyszerű tervei lennének. Nem ragozom tovább, mindkét fia elküldi a francba. Micket azonban nem olyan fából faragták, hogy csak úgy feladja, továbbra is ott őgyeleg a teremben, végül leszólít egy fiúcskát. Előadja a nagymenőt, hogy ő versenyzőket közvetít Mexikóba és éppen tehetségeket keres, nagy pénzek vannak ám a buliban. Nem tudjuk meg, hogy a srác mit lépne az ajánlatra, mert Terry érkezik és konkrétan kihajítja az apját a teremből.

Deb jelentkezik, elfogadták az ajánlatot a házra, már csak egy egymilliós csekk kellene, holnapra elég lesz. Nem gond, mondja Ray, majd Ezrát hívja, de ő sajnos nem elérhető, megbeszélésen van. Két napja. Persze, be van sértődve amiért nem kapta meg az ötmilliót az alapítványának. Hősünk kicsit rátöri az ajtót, Ezra csak panaszkodik egyre, mivel June nem fizetett, ezért egy másik sem, aztán meg senki sem, gyűrűzik itt a nemfizetés mindenfelé és az egészért Ray a hibás. Oké, mondja hősünk, megszerzem az öt millát, de kérek húsz százalékot (hogy hogy nem, pont ennyi kell a foglalóra). Ezrának nem tetszik az ötlet, bár nem nagyon tud mit csinálni. Ray itt nem kicsit képmutatóan közli vele, hogy elhozza a pénzt, de egy régi barátságba fog kerülni.

Abby nagymosás közben is a kiejtési gyakorlatokat csinálja, Ray egyik ingénél rosszat szimatol, de szó szerint. Ráront az agykurkászra (nem nagyon érdekli, hogy annál éppen páciens van), és az elérni áhított szofisztikált modort átmenetileg félretéve elküldi azt a picsába, süketelt itten az erőszakról, Ray meg közben mást kefél. Azt mondjuk nem teljesen értem, hogy a félredugásban az agyász miért hibás, de mindegy. Anyut egy lőtéren látjuk újra, gondolom ki akarja magából lődözni a feszültséget. Leszólítja egy faszi, beszédbe elegyednek fegyverekről, ilyesmi. A végén a pasas átad egy névjegyet, nyomozó a L.A.P.D.-nél, nagyon szívesen segít, ha bármi baj lenne, nocsak.

Ígéretéhez híven Ray elballag Junehoz begyűjteni Ezra pénzét, ezúttal tényleg. Naná, most már neki is leesik belőle. Nem egyszerű, de csak bejut az asszonyhoz, végül csak megkapja a csekket. Meg a nő rövid élettörténetét is, nagy sóhajtozások közepette. Lényeg az, hogy van egy beteg gyereke, akit Erza segített eltüntetni a nyilvánosság elől, még filmsztár korában. Nekem kissé zavaros volt a beszélgetés, de a pénz megvan, June pedig nem akarja látni többet Rayt, ezt a részt mondjuk értem.

Hősünk érkezik vissza a motelba, közben Kate hívja, tudni szeretné, hogy ő fúrta-e meg az apjával készítendő interjút a felügyelőtiszten keresztül. Ray mosolyogva visszaidézi a nő korábbi szavait, dugás ide vagy oda, ő is végzi a maga dolgát. A szobában Tiny gubbaszt a tévé előtt, de már nem sokáig, irány a Maldív-szigetek. Nem nagyon akar menni, elvégre még képen se látta a helyet, Ray viszont tud valami fontosat: onnan nincs kiadatás. Tiny megadóan bólint, mehetünk, de előbb pisilne egyet. Persze, hogy a fürdőből próbálna szökni a marhája, és persze, hogy nem sikerül, össze is töri magát. Gond egy szál se, Avi képzett felcser, összevarrja, indulás. Tiny még mindig nyafog, nem akar menni, dolgozna inkább Raynek (szó se lehet róla) vagy menne már inkább vissza Bostonba. Hiába magyarázzák neki, hogy nem nagyon van választása, bevágja a hisztit és eltépi az új útlevelét.

Mickey hazaballag a szállásra, Shorty haverja éppen sodor és ráér. Az éhbércsekk láttán fülig ér a mosolya, ember, ez majdnem 100 dollár! Egyszerűen imádnivaló. Mindjárt ad a haverjának is néhány slukkot, egy nap kétszer csak nem pisiltetik. Jó az anyag, de Shorty oxigénjével együtt sokkal jobban üt. Mick megint a delfinjét haluzza, az meg közli, hogy tévedett vele kapcsolatban, mégse kapitány, csak sima tengerész. Ezen persze jól felhúzza magát, majd felhívja a firkászcsajt, hogy mégis lenne némi mesélnivalója, csak épp pénzbe kerül. Kate először elhajtaná, végül csak megegyeznek egy találkozóban. A csevejről hősünk később Cochrantől értesül, aki úgy dönt, hogy ideje kézbe venni és felpörgetni az eseményeket, lejátssza a lehallgatott beszélgetést és jól letolja Rayt, hogy semmit nem képes elintézni.

Otthon közben nagy a boldogság, Deb érkezik egy üveg pezsgővel meg a jó hírrel, miszerint megvan a ház, Abby ünnepel. Egyelőre a férje nélkül, mert annak ugye még dolga van. Vesz Tinynak kaját, piát és visszamegy a motelba. A dagi megkönnyebbülten zabálja a sült csirkét, egyszerű lélek, azt hiszi most már Raynek dolgozik, hősünk ráhagyja, sőt elmegy még fagyiért is. Desszert helyett viszont Frank érkezik fegyverrel, de az első lövést elvéti, Tiny kimenekül a szobából. Másodszorra talál, a behemót holtan bucskázik le a lépcsőn, csak sajnos ráesik egy pont arra járó igen peches alakra. Némi hezitálás után Frank kinyírja a szerencsétlen flótást is.

Hiába van már öreg este, még mindig nincs vége a napnak, Ray figyelmezteti Katet, nehogy beszéljen az apjával, mert bajban lesz, de nem telefontéma, küld neki egy címet, oda menjen inkább. A nő rááll, végül a férfi lakásán találkoznak. Katenek nem tetszik ez az egész, válaszokat akarna de nem kap, mert Ray ráveti magát.

Mickey a szállásán, gondolom Katere várva készülődik, egy régi film dobozából (amelyiknél anno konzultáns volt) kis kazettát vesz elő és rak egy borítékba, de a címzésig már nem jut el, öltönyös pasik jönnek érte, menekülni nincs hova, elhurcolják, Shorty csak les utána. A Donovan házban Abby kiejtést gyakorol már megint, aztán úgy dönt, hogy mégis leszarja az egészet és felhívja újdonsült ismerősét, Jim Halloran nyomozót, hogy tudassa vele, másnap megint a lőtéren lesz.

Cochranékhez érkeznek a barátok a Scrabble partira, igen jó a hangulat, a házigazda egy alkalmas pillanatban kedvesen megcsöcsörészi a vendég asszonykát. Itt zárjuk a mozgalmas napot, Cochranné őnagysága boldogan rakja ki az epizód címszavát: S U C K.