Hál’ a jó Istennek véget ért a dél-amerikai kaland, hőseink végre hazafelé tartanak. Újra felöltötték a modell-gúnyát, helyreállt a világ rendje. Leo a bronzfejet javítgatja nem sok eredménnyel. Riario botladozik be hozzá, elköszönni. Jó volt a közös csillagtúra, de ha megérkeztek olasz földre, akkor mindenki visszatér az övéihez. Már, aki tud, ugye. Riariót a pápa valószínűleg nem fogja a keblére ölelni, miután Firenze ostrománál jól cserbenhagyta. Mivel a saját anyját is kinyírta, ezért csak az Egyház maradt neki. Nincs mit tenni, menni kell hízelegni, és bocsánatért esedezni. A távolban már látszik a part, Leo és Riario még biccent egyet egymás felé, és viszlát. Végre.
Nápoly
Lorenzo szorult helyzetben. A pápa addig tartja fogva, amíg el nem árulja, hova dugta a családi aranyat. A bankár kemény, mint a vídia, orrod tőle fokhagymás, öreg! Na, Sixtusban ellenfelére akadt, az öreg behívatja Alfonsót, aki ott, a szemük láttára szúrja keresztül egy firenzei nemes úr egyetlen megmaradt fiát. Montefeltro elfoglalta a várost, és ha Lorenzo sokat pöcsöl, pusztul az egész, a felesége erényével együtt. Ez már Lorenzónak is sok, és végre belemegy a játszmába. Felajánlja a teljes aranykészletet Ferrante királynak, ha megvédi a várost a pápai seregekkel szemben. Sixtus levegő után kapkod, már megegyeztek, ez nem tárgyalási alap. „Ez az ember most ajánlotta fel, hogy Olaszország leggazdagabb emberévé tesz. A tárgyalás csak most kezdődik” – száll be a játékba Ferrante. Király.
Kicsit később Lorenzo az ebédlőben pihenget, amikor jön Ippolita kicsit udvarolni. Mivel ott, helyben az asztalon azért mégsem eshetnek egymásnak, ezért csak smárolnak. Sixtus meg jól rajtakapja őket. Egyelőre nincs következménye a dolognak, mert Lorenzónak ennél sokkal nagyobb gondjai lesznek hirtelen. A következő jelenetben, az ebédlőbe visszatérve az éppen ott ájtatoskodó Ferrantét szólongatja, de hiába. Jóhogy, kivájt szemmel, több napos hullaként nem egyszerű üzletről társalogni. Lám-lám, Alfonso csak eltanult valamit szadista-aputól. Az immár újdonsült király becses nejével és Sixtusszal karöltve elfoglalja a helyét az asztalfőn: na, akkor tárgyaljunk!
Konstantinápoly- Külső
Az előző rész végén megismert nő igen hatásos kikérdezési technikát vet be, hogy Lucreziát szóra bírja. Addig ismétli ugyanazt a három kérdést (hogy hívnak, honnan jöttél, ki a megbízód?), hogy a Signora belefárad, és véletlenül elszólja magát. Vallatója egyből leveszi, hogy két pápa van, és az egyik Lucrezia apja. Hoppá. Jákob pasa örül a megszerzett infónak. A vallatás után a két nő kicsit elbeszélget egymással. Lucrezia csak azt hajtogatja, hogy az apja békét akar, nem háborút. Ja, hogyne, a halottak mind nagyon békések – mutat rá rendkívüli bölcsességről tanúbizonyságot téve társnője. Kisvártatva Bajezid is felbukkan, ő nem annyira örül a viszontlátásnak. Nagyon úgy néz ki, Lucrezia sem fog.
Róma
Riario a Rabnál esdekel megbocsátásért. Szó szerint. A nagy bűnbánásban taknya-nyála egybefolyik. Hiába, a szent ember, a béke nagy harcosa, és a keresztény eszmék bajnoka, nem hajlandó megbocsátani a lábánál fetrengő Riariónak. Mehet Isten hírével. Kicsit kicsúszik a gróf lába alól a talaj (és nem csak azért, mert bottal jár), ráadásul az ál-Sixtus sincs otthon, hogy vízbe fojtathassa magát, vagy ilyesmi. Nem marad más hátra, a szerencsétlen indul, hogy jól megöngyilkolja magát. Ez nem Riario napja, még a két tőrrel végrehajtott harakiri sem jön össze neki, pedig mentségére szolgáljon, ő aztán igazán megpróbálta. Ismeretlenek szedik össze, fellógatják egy barlang falára, és illedelmesen bemutatkoznak: ez itt nem a Pókember csókjának homo-változata, hanem ők a Labirintus.
Firenze
Leo and co. hazatér. Kicsit nagy a csend. A műhely is elég üres, amíg fel nem tűnik Verrochio mester. Nagy az öröm, de nem tart sokáig. Az éjjeli őrség érkezik: amíg Leó kint hajókázott a tengeren, a dolgok kicsit megváltoztak. Urbino hercege elfoglalta a várost, disznóóllá változtatta a Medici palotát, ahol úton-útfélen nőket erőszakolnak az unatkozó katonák. Én egy kibuggyanó női mellből is megértettem volna, hogy mennyire nagy szívás a 2-sel kezdődő személyi szám abban az időben, de nyilván nem én vagyok a célközönség. Az ebédlőben a Xenának öltöztetett, platformcipős (!) Clarice üldögél. Hamarosan betoppan Montefeltro is. Kicsit hogyvoltozza nekik az elmúlt hetek eseményeit Lorenzo naiv vállalkozásával Nápolyban, elkobozza Cosimo kardját, és hőseinket börtönbe veti. Montefeltro már akkor sem volt szimpatikus, amikor egy szál pöcsben rohangált a szaunában egy pár résszel korábban.
A börtönben újabb nagy találkozás, a nagyon-terhes Vanessa is fogoly. A herceg tudja kinek a gyerekével várandós, de leszarja. Jelen pillanatban talán jobb is, különben egy női szereplővel kevesebben lennénk, az tuti. A csevejnek az őrök vetnek véget, akik elhurcolják Leót, mert Alfonso személyi vallatója akarja látni. Hősünket kalodába zárják, de nincs egyedül, Carlo is ott senyved. Urbino meglepően kíméletes volt, hogy az összes Medicit életben hagyta. Megjelennek a kínzók, de rövidesen kiderül, hogy ők az álruhába bújt Vespucci és Zoro. Kiszabadítják Leót és Carlót a tömlöcből, de mivel sürget az idő, a többieket sorsukra hagyják. Igazán kedves tőlük.
A kocsmában rendezik be az ideiglenes főhadiszállást. Kisvártatva Dragonetti is megjelenik, akit ahelyett, hogy az elsők között mészároltak volna le Urbino emberi, csak megfosztották a tisztségétől. Nagy úgy néz ki, a támadók becstelensége a nők megerőszakolásában ki is merül. A csapat összedugja a fejét, hogy lehetne visszafoglalni a várost. A kovácsműhely kéményén keresztül fel lehet jutni a tetőre, onnan pedig az ablakon keresztül a palotába. Nem veszélytelen vállalkozás, de összejöhet. Ha Montefeltrót iktatják, a zsoldosai feladják magukat. Leo el is szalajtja Zorót mindenféle kellékért, mert el akarja gázosítani a katonákat. Zoro nem kicsit pesszimista, hogy a fenébe juttatják be a port a palotába, ha mindenütt katonák őrzik? Zoro fiam, nem tanulsz, hát katapulttal!
Az eszközből végül nem lesz semmi, mert a beszerzőkörúton foglyul ejtik őket a katonák. Jöhet a B terv, belopódzni a palotába a kovácsműhely kéményén át. Egy kis nehézség árán (Carlo majdnem lecsúszik, de Leo elkapja) sikerül is nekik. Leo megy a tetőre gázt eregetni (nem úgy, na!), Carlo meg egy titkos járaton keresztül Clarice-t menteni. Egy kis közjáték a börtönben: az egyik őr meg akarja erőszakolni Vanessát, de Nico nem hagyja. A mentőakció folytatódik. Carlo sikeresen megszökteti a borért elszalajtott, és a pohárba nőiesen beleköpő nemesasszonyt. Leo fentről látja, hogy 1. Urbino hercegét egy szerencsétlen szolgálólány orálisan kényezteti az asztal alatt, illetve 2. Zorót és Vespuccit bevezetik az ebédlőbe, és egymás elleni élet-halál harcra kényszerítik, amit az utóbbi elég komolyan vesz. Nincs sok idő, Leo belöki a mérgező porral töltött marhabél-lufit, ami szétrobban, és a gáz gyorsan kiüti a katonákat. Montefeltro még idejében elmenekül. Leo utánamegy, és Cosimo kápolnájában kardozni kezdenek. Hősünk két karddal támad, trükközik egy kicsit (az egyik kardot kicsorbítja, majd egy óvatlan pillanatban kicseréli a normál hosszúságú kardra, így a herceg az egy szemével rosszul méri fel a köztük lévő távolságot), és sarokba szorítja Montefeltrót. Amazon-Clarice jön, lát, szemet szúr. Mármint Montefeltróét. Azzal el. A fiúk (Leo és Carlo) meg csak néznek utána.
A város tehát felszabadult nagy az öröm és a boldogság. Clarice átadja Cosimo kardját Leónak, de az alig hogy átveszi, érkezik Verrochio, hogy magával rángassa a műhelybe. A nagy cselszövés közepette az öreg megfejtette a beszélő fej rejtélyét, és meg is javította azt. Leo elejétől-végig meghallgathatja az üzenetet, aminek se füle se farka. Persze csak elsőre, mert rájönnek, hogy a háttérben rögzített zene is egy kód. Én itt elvesztettem a fonalat, a lényeg, hogy a leghülyébb nevű társaság, a Labirintus nagyon gonosz, és hogy a kedves mama a szomszéd tanyán, Vinciben rejtőzik. Ha ott volt egész idő alatt, én eldobom az agyam.
Alighogy megvan az üzenet, meglepi vendég érkezik. Carlo az, aki gyors köpönyegfordítással gonosz Labririntus-taggá vedlik. Kiderül, hogy nem az Abesszin volt a sötét bőrű alak a barlang falán, hanem ő. Elárulta Leo anyját, de azóta sem tudta megfejteni, hová rejtette a nő a Könyvet. Ja, és mellesleg ő ölte meg Cosimót is. Carlo a tettek embere, egy csapással felhasítja Leo mellkasát, és őrjöngésének a rosszkor belépő Verrochio is áldozatául esik. Carlo eltávozik, és sajnos Verrochio is, csak ő máshogy. Szomorúak vagyunk. Még egy rész az évadból, és nagyon reméljük, hogy Da Vinci mama is előkerül végre.
Facebook kommentek