Az epizódot Jason gondterhelt ábrázatával nyitjuk. Gond van, ezt abból tudjuk, hogy üres tekintettel bámul a sötétségbe. Fater érkezik, és noszogatja egy szem fiát, hogy menni kéne Monroe-t ölni. Jason nem megy, azon jár az agya, hogy a szemébe tetovált számok segítségével bármire rá tudják venni, amire ő még csak emlékezni sem fog, és ez nagyon nincs így rendjén. Inkább elbujdosna, és sírna egy sarokban csendesen, gondolom. Neville nem ezen az állásponton van, ki kell még tartaniuk egy kicsit, csak addig, amíg Juliát vissza nem szerzik. Jason lázad, az anyja már úgyis biztos halott, de ő még itt van, foglalkozzon inkább vele. Az őrnagy megsimogatja a buksiját, és közli, hogy leszarja. Jason sarkon fordul, és faképnél hagyja a dühösen utána kiabáló apját. Hogy Chat Géza kollégát idézzem: „Ennyike”.
Az ifjabb Neville nem jut nagyon messzire, mert hamarosan Mileszék táborában látjuk viszont. A hazafiaktól szerzett titkosírás körüli vitába csöppen épp bele. A belépője hatásos, a kisMonroe-t vonszolja túszként magával. De most komolyan, ez a srác tényleg csak ennyit tud: dugni, meglepődni és megveretni magát? Valami nagyon félrecsúszott a nevelésében ott, a napfényes Mexikóban! Jason meggyőzőnek szánt beszédet tart arról, hogy mennyire elbántak vele a Hazafiak, és ezért ő most milyen nagyon bosszút akar állni rajtuk. Hogy miért fogadják be és bízzanak meg benne? Mert CSAK! Meglepő módon az egyetlen, akinek ezzel problémái vannak az Charlie. Na mi van, mi van? Van már új pasi, ezért az ex nem is kell? Vagy lemaradtunk valamiről? Monroe dönt, Jason marad.
Másnap Rachel búcsúzkodik Milestól. Ezek feszt ezt csinálják. A nő Gene mellett marad, amíg talpra nem áll. A kis csapat Jasonnal kiegészülve útnak indul Austinba. Monroe vidám, hagyja csak Miles otthon az asszonyt, ez most egy pasis kirándulás lesz! Úgy látszik, őt nem zavarja, hogy Charlie is ott ül a szekéren, és vágja a pofákat Jasonre. Valaki szájon vághatná már. Charlie-t. 50 mérföldnyire tőlük Aaron és volt felesége vadkempingezik. Amíg a geek alszik Priscilla azzal szórakozik, hogy a tábortűzbe lógatja a kézfejét. Aaron ébredezik, és szagot fog: de jó illat van. Az hát, égett hús. Á, csak teát főzök, mondja Priscilla, kiveszi a kezét a tűzből, és az pikk-pakk begyógyul.
A Miles csapat megérkezik Austinba. A Jason által megadott címen egy fegyverbolt üzemel. Charlie és Connor megy felderíteni. A boltban egy kedves néni épp most adja át egy hétéves forma kisfiúnak a szülinapi ajándékát: egy vadászpuskát. Micsoda megható pillanat ez, az első fegyver! Charlie kikérdezi a boltost, aki elárulja, hogy a kadétok az emeleten laknak, és nem fizetik a lakbért. A csapat felóvatoskodik az emeletre, és nagy hasznát veszik Jason szakirányú ismereteinek, ugyanis tudja, hol vannak elrejtve csapdák, és még egy arab írást is megfejt. A kadétok egy Blanchard nevű fazon után mentek. Mileszék is indulnak, Jasont Charlie felügyeletére bízzák. Blanchard házába belopózva korbácsolás hangjaira lesznek figyelmesek, és ahogy vártuk nem vallatás van, hanem szado-mazo játék egy hájas öregúr és egy ribi közreműködésével. Monroe átveszi a korbácsot, és kicsit szórakozik a bekötött szemű fickóval, de aztán illendően bemutatkozik. A nagy népszerűségre való tekintettel visszatért, hogy figyelmeztesse, az életére törnek. Mások.
Charlie, Connor és Jason átkutatják a kadétok szobáját, és kaliforniai személyiket találnak. Nem értik, miért? Ajjaj, nagy sötétség van az agyakban! Jason nem csinál semmit, őt ugyanis mondva csinált ürüggyel (veszélyes, megbízhatatlan) megbilincselték. Így legalább pont észreveszi, hogy valaki motoz az ajtó előtt. Ráront, és majdnem agyonüti. Charlie-nak kell lefognia, nehogy nagyobb baj legyen. A fickó Jason kiképzőtisztje volt, onnan az ismeretség. Öt értékes percet vesz el az életünkből azzal a százezerszer látott filmes klisével, hogy próbálja felstuffolni Jasont. A srácnak persze (?) van esze, és nem hagyja magát, nem fogja elveszíteni a fejét, cserébe addig kínozza a fickót, amíg az el nem köpi, mi a kadétok terve. Charlie minden átmenet nélkül –vagy mert szereti a vért- újra bízni kezd Jasonben, és leveszi a bilincsét.
Miles és Bass Blanchardot győzködik. Nem is kell nagyon megerőltetniük magukat, mert az öreg sejtette már, hogy a Hazafiak terveznek valamit. Egy pár napja fiatal, kaliforniai papírokkal rendelkező srácok megöltek egy helyi szenátort. Ő rögtön tudta, hogy ez csak csel, és a Hazafiak csak Texast és Kaliforniát akarják összeugrasztani, és miután ők ketten elintézték egymást, a csillagos-sávos lobogót jól kitűzhetik Austinban. Megy is öltözködni, hogy beszéljen Craver elnökkel. Monroe örül, mint majom a farkának, és Milest baszogatja a teszetoszaságáért, én meg a falat kaparom, mert már úgy tudom mi fog következni. Igazam is lesz. Blanchardot, a korbácsos ribi szúrja le a másik szobában, majd magával is végez. Mire az őrök bejönnek már csak Monroe-t és Milest találják a tetthelyen. Bass belelő egy petróleumlámpába, ami indokolatlanul nagyot robban; pont akkorát, hogy hőseink elmenekülhessenek az ablakon át.
Aaronék megint táboroznak, ezúttal egy erdőben, a tök sötétben. Aaron Priscilla családja felől érdeklődik, és felajánlja, hogy együtt megkereshetnék őket. A nő köszöni, de többet nem tudnak beszélni erről, mert egy szekér közeledik, és el kell rejtőzniük. A kordén rabszolgákat szállítanak. Priscilla előre figyelmezteti Aaront, még mielőtt a szekér megjelenne. A geeknek ez szöget üt a fejébe, és egész este figyeli az exnejét, majd másnap kérdőre vonja a furcsa viselkedése miatt. Priscilla színt vall: a teste valódi, de a tudata a nanóké. A gépek arra használják, hogy megtudják, milyen is embernek lenni. Ja, és jó volt a szex. Aaron ennek hallatán, lábon kihord egy stroke-ot. Nanopriscilla (röviden NP) kedvesen felhívja Aaron figyelmét, hogy kussoljon, különben. A páros végül eljut Mileszék táborába. Aaron a nagy találkozás örömére úgy szorongatja Rachelt, mintha az élete múlna rajta. És talán tényleg.
Jason jó munkát végzett. Kiszedte a kiképzőtisztből, hogy az elnök a célpont, és az aznap délután, a Kapitólium előtt mondandó beszéde közben fognak lecsapni rá. Kicsit arrébb Carver is értesül a Blanchard elleni merényletről, de nem mondja a beszédet, mert egy arrogáns pöcs. Délután 1-kor meg is kezdődik a buli. Nagy a tömeg. Monroe-t kiszúrja egy helyi zsaru, vagy ranger, vagy mi a jó élet, de Monroe egy jól irányzott lefejeléssel megoldja a dolgot. A tömeg meg csak bambul a jelenet láttán, és még csak egy rosszalló cüccögés sem hallik. Rendes népek ezek, na! Jasont eközben elkapja a fegyverboltos néne, akiről kiderül, hogy felemás színű a szeme, és mellesleg szintén kiképzőtiszt. Felolvassa Jason számát, és merényelni küldi. Charlie utána indul. Az emelvényen is történés van: Carver a színpadra szólítja az elsőéves Texas Rangereket. Ott van köztük az a kadét is, akit Miles egy gyenge pillanatában futni hagyott, hoppácsak!
Charlie el elhagyatott irodaépület felső szintjére követi Jasont, és kérdőre vonja, mit keres ott. Jason terel, de Charlie kiszúrja a távcsöves puskáját. Verekedni kezdenek, ami abból áll, hogy a fiút fojtogatja a Matheson-lányt. A rész beharangozójából tudjuk, hogy egy szereplő meg fog halni, ha van egy kis szerencsénk, akkor Charlie. Nem lesz, Charlie kiszabadítja magát, és a fegyvert Jason mellének szegezi. A fiú nincs magánál, és egy késsel rátámad. Charlie lelövi. A lövés a téren is hallatszik, erre a zombi kadét akcióba lép, de nem sikerül végrehajtania a feladatát, mert őt meg Miles lövi agyon. Felfordulás, Monroe és Miles elmenekül. Odafent Charlie rí, de hiába, Jason meghal. Most mondanám, hogy nagyon sajnálom, de igazából Jason nem sok vizet zavart eddig sem. A következő epizódig van két hetünk gyászolni.
Facebook kommentek