Ahogy tegnap megjósoltam, Barbara ma már hatalmas babavágyban ég, legszívesebben már Lallert is pelenkázná elkeseredettségében. Persze ezt nem lehet egyesen tálalni Dzsónak, hiszen akkor megint lelép pár napra kocsikázni, szóval óvatosan kell adagolni neki, meglepetéseknek álcázva a sunyi terveket. Először fincsi, kalóriadús reggeli, majd veteránautós kirándulás, végül éttermezés, ahol felvezeti a desszertnek álcázott nagy ötletet: készen állok a gyerekvállalásra. Hallod, hányszor kell elmondanom?! A bírónő megmondta, hogy akkor járok a legjobban, ha soha az életben nem örökítem a génállományomat.

Egyszer véletlenül megtörtént, oszt nézd micsoda hiba lett belőle! Egyébként is, gondolkodtál már azon, mi ketten, a két agysebész, mit tudnánk összehozni?! Szerinted egy fusiban edzősködő szteroid függő csontsovány tetovált manikűrösre mekkora a kereslet? Nem! Ez az, végre megint veszekedés, hiszen olyan rég volt. Mármint nyugalom eme remek pár közt. Barbi azért titkon kicsit fosik, hogy akkor most Dzsó a nyomás hatására megint lelép, de szerencsére csak Márcsellóval megy kocsmázni és lelkizni egy kicsit, ezalatt a többiek meg Barbit próbálják összeszedni és megértetni vele, hogy nem hiába mondta Dzsó legalább százszor, hogy nem szeretne gyereket, tényleg nem akar. Amikor Dzsó végre visszatér a háciendára Barbika nagylelkűen megengedi neki, hogy ne akarjon gyereket, szóval úgy néz ki ez a mostani hiszti elég rövid életű volt, looking forward for the next one.

Közben Lófejet is egy kicsit előveszik és felmelegítik, hiszen régen drámázott. Továbbra is fröcsög Pumira, amiért tehetségtelenül befutott és nem érti, hogy az ő képzelt dídzsé karrierje miért nem aratott soha babérokat. Pedig legalább olyan tehetséges pincérként, mint dídzséként. Misem bizonyítja ezt jobban, mint amikor kiviszi a kaját az egyik vendégnek, aki nem érti miért van a krumpliján petrezselyem, amikor direkt megmondta, hogy nem kér rá, hiszen veszettül allergiás rá! Lófej nem érti a csávó felesleges drámázását, na és ha allergiás vagy, max egy picit meghalsz, nem para. Ha már te képtelen vagy, tessék, megteszem én, és ezzel a patyolat tiszta kezeivel belenyúl a csávó tányérjába és kiveszi belőle a felesleges zöldséget. Ez volt olyan nehéz? Szegény egyszerű lány nem érti mit kell ezen annyit pattogni.

Utána jön a nagy lelkizés Anikóval, aki szerint, Lallerral ellentétben, a lánynak malaca van, mármint Pedálozón kívül, mert ma este a szimbolban hatalmas dídzsé kámpetisön lesz, muszáj nevezned. Mondjuk max topless djként tudnám elképzelni, ha sosem nyilatkozna és profi dj rakná össze a szettét, de minden más felejtős. Mindenesetre azért elmegy a szimbolba, hogy jelentkezzen a versenyre, ahol Tudjukki jól körberöhögi. Nincs idő csatlakozni a röhögéshez, mert már az esti versenyt látjuk, ahol fantasztikus mezőny és szimbolidegen közönség van, nem tudom mire vélni ezt az egészet. Amikor végre Lófejre kerül a sor, még büszkén mondja is, hogy most egy kicsit más zene fog következni, abszolút nem zavarja, hogy az ő nyekergésére senki nem vevő, nyílván a nézők tehetnek arról, hogy szar zenét játszik, lúzer hiphápposok, nem is értenek a zenéhez!

Sajnos nem nyeri meg a versenyt, de azért Ádám megkeresi verseny után, hogy szívesen felkarolná, ha valaha is komolyabban szeretné ezt csinálni. Mivel Ádámról van szó, úgyis tudjuk mire megy ki ez az egész, szóval inkább ugorjunk a mai utolsó történéssorra. Rettenet Tábornok ki tudja hol töltötte az estéjét, pedig Szpád és Káosz Professzor nagyon aggódtak érte, de az aggodalom nem tart sokáig, mert jön a szokásos lebaszás azért, mert továbbra sincs melója meg pénze. Kell a változatosság, úgyhogy Szpád megbeszéli a csajjal, hogy estére valami romantikusat fog tervezni, ő rózsákra meg hasonló hülyeségekre gondolt, Rettenet lelki szemei előtt viszont hatalmas cuccos zacsik lebegnek. Mókás, ahogy a srác próbálja magát érző embernek álcázni, közben meg kapjuk Rettenet hangalámondásos elmélkedését arról, hogy neki ez nagyon nem gyere be és inkább tolná ezerrel a port.

Viszont a helyi közértben a kiscsaj akcióba lép, a sorban az előtte álló néni táskájába csúsztat egy szendót, majd amikor elmegy szól a pénztárosnak, hogy a néni lopott, az meg fejvesztve, a kasszát nyitva hagyva, rohan a néni után, üresen hagyva a boltot. A normális emberek agya persze ilyenkor esztelenül sikítani kezd, ez meg itt egy tök normális kedd estének számít. Persze több se kell Rettenetnek, felkarmolja gyorsan a pénzt és a kaját és rohan is ki. Szpád hüledezve nézi az egész eseménysort és nem érti miről van szó, hiába hangoztatja Rettenet, hogy nyugi, ez csak egy vicc. Vajon hogy lehet viccből lopni? Rettenetnek persze nem az okoz lelkiismeret furdalást, hogy lopott, hanem, hogy Szpád haragszik rá a történtek miatt, ezért megpróbál bocsánatot kérni tőle. Mondjuk nem bocsánatot kéne kérnie, hanem feladnia magát, de mindegy is.

Kapjuk a nagy okosságokat az erkölcsös Szpádtól, hogy ezt nagyon nem kellett volna, mert a lopás nem menő. Persze a csalás, zsarolás, drogozás az okés, sőt, loptak is már (amikor elvitték a többiek pénzét a lakásból), de ezek csak részletkérdések. Na mindegy, valahogy kibékülnek és indulna a romantikázás, de Rettenet ezt már nagyon nem bírja, ezért inkább lelép a wc-re cuccolni. Persze lebukik és Szpád nagyon megharagszik rá, mert egyrészt szó volt arról, hogy ma nem lesz semmi anyagozás, másrészt mi az, hogy nélkülem tolod, te kis hálátlan k.. Szóval most már a drogos pár is drámázik.

Ennyi lett volna ez a mai rész, én pedig köszönöm a 104 részen és 63 hv-n keresztüli megtisztelő figyelmet.