A helyzet, hogy úgy mondjam fokozódik, egyre több itt a feszültség, mint amikor akciósan árulják a Krímben az orosz vodkát. Kicsit megszédülve várja mindenki, hogy mégis akkor hogyan tovább: ki üt először, vagy ha nem, hát mikor csap valakibe a villám a végtelen kék égből. Jön a tél, Billnek pedig mindössze egy napja van, hogy aranyat találjon, egyébként egy uzsorás kapja meg a bányát. Vagy nevezzük inkább gödörnek, amit maga ásott ki.

A hegedűk már aprókat vonyítanak, gyorsan száguldanak a vonók a gerincünk felett, érezzük, hogy most már tényleg valaminek történnie kell, mint amikor egy horrorfilmben a nagymellű szőke zuhanyozni indul.

Bill szét akarja verni, amit eddig épített, de amikor a bánya bejáratát tartó cölöpöket kezdi el visszabontani, felcsillan egy aranyér, de egy olyan valódi, nem az, ami fájdalmasan belén nyilall, ha sokat sms-ezünk a slozin ülve. Az uzsorás, név szerint Soapy Smith meg csalódottan elkotródik. Ja, ha azt hinnénk, hogy ilyen hülye nevet csak ötlethiányos forgatókönyvírók tudnak kitalálni a leadás előtti hajnalon, amikor az utolsó korty kávé is elfogyott már, hát nem: Soapy Smith létezett, és Klondike-ban, pontosabban Dawsonban próbálkozott. befutni, mint uzsorás, gengszter, és vállalkozó. A sorozatban eddig igazi lúzer volt, de azért nem kell félteni: az évek alatt több bordélyt, kaszinót és bárt vásárolt fel, meg épített Alaszkában, és mindegyikben jól átverte a szerencsétlen aranyásókat.

De nyomjuk be megint a play gombot: a sorozatban éppen a templomnak és kórháznak használt raktárban gyóntat a pap: egy ismeretlen férfi van a mocskos függöny másik oldalán. A titokzatos férfi viharról beszél, és Istenről, és a sok szókép, meg baljós mondat mind oda fut ki, hogy hogy ő ölni fog. Sőt megint ölni fog. Mert egy bolygó zsidót már meggyilkolt. A pap kapcsol, de nem tehet semmit, a férfi sietve távozik, csak a döbbenet marad, meg a pap ijedt köhögése. Vér a zsebkendőn. Egy tífuszosokkal teli, súlyos levegőjű raktárban.

Klondike 1. rész

Klondike 2. rész.

Klondike 3. rész

 Mindenki menekülne a tél elől, az utolsó kompra akar felférni minden megfáradt szerencsevadász, megkeseredett aranyásó, ne, is beszélve azokról, akik rájöttek, hogy ez az egész nemér annyit, hogy tífuszban, vért hányva dögöljenek meg a behavazott büdös nagy semmi legközepén.És akkor Soapy Smith elkiáltja magát, hogy van még tíz jegye a hajóra, és rögtön olyan tumultus támad, mintha most valaki bejelentené, hogy egyetlen egy koncertre összeáll a Beatles és Michael Jackson lesz a special guest a buliban. Mellékszál, de a nagy lármától megijedt Jack London Kutya névre hallgató kutyája, és úgy elszalad, hogy soha többet nem lesz meg.

De vissza a városba: a kanadai lovasrendőrök éppen rasszista vicceket eregetnek az indiánokról, ami ugye azért fontos hangulatfestő elem, mert két ártatlan indiánt akarnak felkötni Byron meggyilkolásáért. Megjön a pap, hogy bejelentse, hogy mégsem bűnösök az indiánok, hiszen az előbb gyóntatta meg a gyilkost. A lovasrendőrök persze kiröhögik, de ellenpontnak ott van Sabine, az egykori kurva, aki most éppen a rendőrfőnök érzelmein játszik egy finom szonettet. Hogy ártatlanokat ne hagyjon felköttetni. A rendőrfőnök nem csak jó ember, de Sabine is bejön neki, ezért őrlődik: a nagyőrlődésben pedig Billnek is elmondja, hogy azt pletykálja a pap, hogy a gyilkos odakint jár. Közben az indiánok is készülődnek, hogy kiszabadítsák a társukat, de egyelőre arra várnak, hogy a rendőrfőnök mire vár. Mindezt feliratosan, az anyanyelvükön beszélik meg, és meglepő, de úgy artikulálnak mintha nem is beszélnének indiánul: én legalábbis nem tudom elképzelni, hogy két feldúlt indián úgy hangsúlyozzon, mintha a Szeretnék egy szobát zuhanyzóval kezdetű leckét adnák elő a Indiánul gyorsan kezdőknek című nyelvkönyvből.

Több vágányon robog a cselekmény egyetlen irányba, és nagyon úgy tűnik, hogy nincsenek nagyon váltók, elkerülhetetlen a csattanás.

Billre eközben valaki rádönti a saját bányáját, a folyton pipázó Meeknek a keze is eltörik az incidensben, vagyis ezentúl már nem tud egyszerre pipázni és ásni, vagy legalábbis sokkal kisebb hatásfokkal. A gyilkos maga volt az, ezt onnan tudjuk, hogy sejtelmesen nem látjuk a fickó arcát.

És ha ez nem lenne elég konfliktusból, hát Belinda nekimegy a Grófnak, igazi gigászok csatája ez, mondjuk Belinda némi előnyt élvez, mert a Gróf intim viszonyba akar keveredni vele, ő viszont szemmel láthatóan előbb kerülne intim viszonyba egy megvadult medvével, mint a Gróffal. A nagy csata persze úgy kezdődik, hogy a vállalkozónő fekszik két vállon, a nyakán térdel a Gróf és röhög: de komolyan, hatezer dollárért felvásárolja minden ingatlanát a főutcában, mint Monopolyban, amikor ugyan nyerésre állunk, de telefonál a csajunk, hogy baszdmeg, ha most nem kavarodsz haza, akkor mindennek vége, ezért inkább bedobjuk az összes játékpénzt, meg mind a nyolc hotelt és sietve távozunk. Belinda azonban nem ennyire hülye és nem is siet sehova: tudja, hogy a Grófnak csak ennyi pénze van, és hiába vannak nagydarab verőemberei, azok őt fogják elverni, de nagyon, ha nem fizet nekik. Vagyis Belinda egy teátrális, pezsgős, gyertyafényes jelenetben felmarkolja a pénzt, majd másnap hitelre adja a faanyagot mindenkinek. Bárkinek, aki nem a Grófhoz megy azontúl fáért.

Igazán szép húzás lenne, ha Belinda aztán nem esne össze az éjszakai sárban, és nem kötne ki a pap tífuszkórházában. Jack London viszi a hírt Billnek, miszerint a nő, akivel imádják gyűlölni egymást, éppen haldoklik, Bill meg rohan és gyöngyöző homlokot töröl egész éjjel. Bónusz sírás, érzelmek és egymásra borulás. A háttérben pedig a mellékszereplők közben illedelmesen haldoklanak tovább.

Másnap reggel Bill elhatározza, hogy csapdába csalja egy szomszédjával együtt a gyilkost, aki ugye szétlop minden bányát a környékén: lesben állnak és el is kapnak egy fickót, akinek szinte a homlokára van írva, hogy kedves balek, másodosztályú megélhetési bűnöző. Bill be is kíséri Dawsonba, de a pap rögtön elveszi a bosszútól a kedvét: megmondja, hogy nem ez a fickó gyónt. A gyilkos még köztük jár, sőt kalapja is van.

A pap azért még kimegy az utolsó komphoz, hogy megnézze, felszáll-e a gonosz, hogy itt hagyja a helyet, ami nemsokára olyan kegyetlen és hideg lesz, mintha egy frizsiderben forgatták volna a Fűrész 3-at. De nem, a gyilkos nincs a hajón. Belinda viszont meggyógyult, de legalábbis túlélte az estét. Függöny le, de még a vörös kárpit utolsó libbenése megmutatja a gyilkos arcát. Nem fogjuk elhinni.

A Klondike minden csütörtökön este tíztől a Discovery műsorán. Ismétlés vasárnap este tizenegytől.