Ma egy Abbie-Jenny központú rész látunk, csapjunk is a közepébe. A kapitány már itthon, Abbie-t be is hívja dolgozni. Van egy újabb gyanúsított, és lesz új segítség, egy kissé fapofa pszichiáternő. Crane már puhítja a foglyot, neki elmondhatja, mi az igazság. Abigail Mills a gyanúsított neve, kissé zavart az elméje, még kibújhat a kezeik közül, véli a kapitány és a doki. Az elkapott lány a tizenéves Abbie. Na, már biztos, hogy valami álomban vagyunk, Crane túlvilági hangon és tejfehér szemmel közli, hogy Abbie ne bújjon el az igazság elől, majd hol eltűnik, hol feltűnik. A kihallgató szoba bezárul, Abbie ki akar jutni, de megjelenik egy fehér, arc nélküli rém, szeméből valami homokszerű anyag folyik. Abbie végre felébred, a cukirózsaszín tokos telefonja ébreszti reggel fél hatkor, esemény van, mennie kell.

Megérkezvén a helyszínre tudatja Crane-nel, hogy álmodott valami furát, de Crane ennél többet nem húz ki belőle. A kapitány tájékoztatja őket, egy bizonyos Dr. Mara Vega miatt zárták le a környéket, a nő az ablakpárkányról akar leugrani, és Abbie-vel akar beszélni. A lánynak nem mond semmit a név, de felmegy az ugrójelölthöz. A hölgy ugyanaz, akit Abbie az álmában látott, és azt hajtogatja, hogy végig igazat beszélt, ő pedig nem hitt neki. Ezért meg kell bűnhődnie, neki is, és mindenki másnak is. A dokinéni ránéz Abbie-re, tejfehér a szeme, a személy, akiről beszél Jenny, a testvér. A dokinő ezután leveti  magát a párkányról, és egy kocsira zuhan. Hát jól kezdődik ez a nap is, Abbie már lent meséli mit látott: mintha önkívületben lett volna a nő, és a szeme tejfehér volt. A kapitány szerint drogozott, Crane megszemléli a hulla szemét, Abbie igazat mond, valóban tejfehér az egész, talán hályog, tippel a mentős, de a nő szeme, ekkor mintha csak agyagból lett volna, szétporlad.

A kapitány valami hihetőbb magyarázatot kér, mint Crane tényszerű helyzetelemzése, így Abbie bedobja Jenny nevét, a doktornő kezelte a tesóját, még korai gyógyintézetis éveiben. Jenny aktáit kell átnézni a parancs szerint, majd a kapitány távozása után Abbie hajlandó elmesélni az álmát. Ott volt Crane, a doktornő és a fura lény. Crane már dörzsöli a tenyerét, Abbie megálmodta a doki halálát, a Biblia két Tanút emleget, kell neki más bizonyíték, hogy ő az egyikük? Abbie-nek kell, ő az örök hitetlen, úgyhogy az aktákat fogják bújni. Vajon meddig tart ez a húzd meg-ereszd meg játékuk? Crane Jenny kihallgatási videóját nézi, véletlenül megnyomja az előrecsévélés gombot, a felvétel pörögni kezd, melyik gombot is kell használni? Abbie talált valamit, így az egyszerűség kedvért kikapcsolja a tévét és felolvassa a doktornő jegyzeteit. Bizony, mintha valóban hitt volna a fiatal lánynak, ennek ellenére mégis a kezelést javasolta. Abbie elintézi annyival, hogy a nőnek bűntudata volt, mert egy egészséges pácienst záratott be, de Crane a mellékes körülményeket is nézi: tejfehér szem, ami szétporlad. Az álom figyelmeztetés, újabb ellenség jön. Abbie kénytelen belátni, hogy ez sem elhanyagolható szempont, hisz a dokinéni szerint mindenki veszélyben van. Crane Jenny kihallgatását javasolja, ezzel újfent csak Abbie idegein táncol, de ha ennyire muszáj, legyen.

Megérkeztek az intézetbe, Abbie és a tesó már hosszú évek óta nem beszéltek egymással. Kiderül, Jennyt azért zárták be, mert több ezer dollár értékben túlélő felszerelést lopott, Crane szerint ez még nem indok, hogy dinkává nyilvánítsák. Amikor kiderül, hogy Jenny a közelgő világvégére akart felkészülni, át kell értékelnie az előbbit, a jelen helyzetben a lány kifejezetten normális. Az ápolónő is nagyot néz, mikor kiderül, hogy a páciensnek van egy testvére, hát hiába, nem büszkélkedett a családjával a lány. Betelefonoz a 49-es szoba lakójának, erre beugrik Corbin seriff 49-es figyelmeztetése, de a tesó nem akar beszélni Abbie-vel. Abbie már dolga végeztével menne is, viszont Crane tenne egy próbát, hátha neki vallana. És igen, Jenny a kis lakosztályában fogadja a férfit. Néhány keresetlen szó és Abbie pocskondiázása után Crane megunja a lány gúnyolódását és elmeséli mi történt dr. Vegával. Jenny-n az őszinte megrendülés látszik, de nem tud semmiről. Crane megnyugtatja őt, hogy normális, a Lovasok valóban közelednek, ha bármit tud, segítsen. Nem fog segíteni, ebben nem akar részt venni, eleget szívott emiatt. Ha használható infókra van szüksége, forduljon a testvéréhez, mert ő sokkal több infót titkol, mint amit Crane csak sejthet.

Abbie-ből csak harapófogóval lehet kihúzni a fontos dolgokat, hisz hitetlen, ezt tudjuk mi is. De van egy titkuk Jennyvel, ami hátráltatja a nyomozást és akár szörnyű következményei lehetnek, ha nem mondja el. Abbie jó szokása szerint csak vágja a pofákat Crane-re, de vall: miután látták felbukkanni a lényt, utána eszméletlenek voltak, ezt ismerjük. Viszont azt nem mondta el, hogy négy napig aludtak az erdőben és az egész város őket kereste. Egy helyi farmer találta meg a lányokat, aki mintha szintén látott volna felbukkanni egy rejtélyes alakot szarvakkal a fején, de a lányok megtalálása lekötötte minden figyelmét. Abbie megfogadta, hogy nem mondja el mi történt valójában, ugyanezt kérte Jenny-től is, de a tesója szépen bevallott mindent a kihallgatójuknak. Jenny kérte őt is, hogy legyen őszinte, de Abbie állította, hogy nem látott semmit, így csak Jennyt vitték el. A családjukra nem számíthattak, Abbie nem akart a gyámügyesek kezébe kerülni. Ők csak egy kis piát szállítottak, de ha démonokról fecsegtek volna, nem teszik zsebre a büntetést. Crane felmenti őt, félt a következményektől, ami önmagában nem baj, de ez a félelem azóta sem múlt el, és mardossa a bűntudat, ahogy Jennyvel viselkedett. Abbie lezárja annyival, hogy a húgával való kapcsolata csak rá tartozik, így Crane a farmerről kérdez. Mr Gillespie mindig tudta, hogy járt ott valami, de sosem vallotta be, ha egyszer hős lehetett. Irány a farmer!

Mr Gillespie békésen barkácsol a fészerben, majd munka után édes a pihenés alapon meghúzza az üveget és lepihen. Viszont az álma nem lesz békés, mert egy váratlan hang felveri őt. A házban valami járkál, igaz ezt ő még nem látja. Egy kiálló szög felsérti a lábát és a vér, amit a kendőjével felitatott egy kereszt formájú rajzol, ez sem tűnik fel neki. Bemegy a házba, a felesége után kiállt, az ajtó becsapódik, sehol senki. Egy kis fiókból előveszi a fegyverét, a háta mögül neszezést hall, hátrafordul, ott a fehér lény, lő egyet, de a lény eltűnt. Eközben a rendőrségen a kapitány pipa. Egy lovasokra figyelmeztető táblát mutat a kollégáknak, amiről a letépték a lovas fejét. Hát, ezt ő nem gondolja poénosnak, a társaság sem, mindenki dermedten ül, mígnem Luke jelentkezik, neki van ilyen beteg humora. A kapitány kifejezéstelen arccal lép hozzá, de elvigyorodik, bejött neki a poén. Az új kollégák szoktak valami viccel indítani, ez most a kapitánynak jutott. Viszont nem mókázhatnak, mert jelentették a lövöldözést a Gillespie-farmról. Abbie-ék hívatlanul érkeztek, most nem kellenek, mert ez egy túszejtő akció, a férj fogva tartja a feleségét. A lány szerint összefügghet az esetükkel, így maradnának, ekkor a rádióban bemondják, hogy a farmer Mills hadnaggyal akar tárgyalni. Abbie készen áll, megkapja a védőfelszerelést, mehet a házba.

A házban senki nem reagál Abbie szavaira, így hát a rombolás útját követi. Betört egy tükör, mintha fejjel mentek volna neki, széttört a családi fotó, a konyha egyik sarkában szorong a rémült feleség, másikban a fegyveres férfi. A szeme tejfehér és rajta sem lehet segíteni. Abbie háta mögött elsétál a fehér lény, Gillespie lövöldözni kezd, a kapitány rögvest beküldené a rohamosztagot, ám Crane rohan a ház felé elsőnek. Abbie kiszól, nem kell segítség, Crane-nek is kiint a konyhaablakon, minden rendben lesz. Gillespie szerint semmi nem lesz rendben, el fog jönni érte, és Abbie-ért is, ha legközelebb elalszik. Homokembernek nevezi a lényt, majd egy pillanat múlva fejbe lövi magát. Kicsivel később Abbie egyedül ácsorog a kocsija mellett, önmarcangoló gondolataiba mélyedve. Crane sétál hozzá, hát Abbie megtört, elismeri, hogy Jenny és ő is, fontosak ebben a harcban, csak Jenny-n kívül egyikük sem (ő, dr. Vega, Mr Gillespie) akart részt venni. Az ő halála ráadásul egyre közelebb van, ha elalszik, jön a Homokember és vége. Crane nem ismeri ezt a lényt, ő egy mesealak, segít a gyerekeknek elaludni, azzal, hogy homokot szór a szemükre. Kösz, ezek után nem szívesen találkoznék vele. Abbie látta őt, hisz az álmaiban már megjelent.

Irány a levéltár titkos szobája, Abbie nagy adag energiaitallal tartja magát ébren, Crane megkósolja az ismeretlen italt. Egy korty után, köszöni, de nem kér többet. Megtárgyalják a napi gonoszt, az álomlidérceket: Amióta az emberek alszanak, köztünk járnak. Vannak köztük jó fejek, de vannak gonoszak is. Abbie talált egy jelet, pontosan azt, amit Gillespie vére is kirajzolt. Crane felismeri, és beazonosítja a rémet: fehér arc, fekete szemgödör, a száj helyén egy vágás van. Egészen idáig ez a lény nem létezett, csak Mohawk indián őslakosok történeteiben szerepelt. Ezek az indiánok is harcoltak a háborúban, kémkedtek a királynő seregében, de az esti tábortűznél sokat meséltek. Volt egy rémlényük, akivel a rossz gyerekeket fenyegették, ha nem lesznek becsületesek, jön Ro’kenhrontyes és elviszi őket, a jele egy keresztforma. Egyik indián szerint az édesapját is ő ölte meg, mert nem segített a szomszédján, mikor bajban volt. Abbie örül a hírnek, őrá is ez vadászik, de hogy menekül meg? A megoldás egyszerűnek tűnik, irány egy Mohawk sámán. Crane-t megdöbbenti a hír, hogy a függetlenségi háború után a jenkik az indiánokkal csatáztak a  földekért, Álmosvölgy környékén és az egész országban alig élnek manapság őslakosok, micsoda felesleges pusztítás. Abbie talán tud valakit, aki segíthet.

Ez a valaki az indián őslakosok leszármazottja lenne, Seamus Duncan használautó kereskedő. A fickóról egy pillanat alatt lehervad a marketingmosoly, mikor megtudja mit keresnek a látogatói. A kereskedő rögvest elhajtja őket, rá ne számítsanak, nem fog kántálni és táncolni, így morogva otthagyja őket. Sokkal többet tud, mint mutatja, Crane-ék nem hagyják elmenni és a lelkiismeretére apellálnak. Ha nem segít Mills hadnagyon, talán ő is a Homokember áldozata lehet. Ez hatott, Duncan elviszi őket a régi rezervátumba. Ott elmagyarázza miben áll a démonnak a tevékenysége: a démon nem egyszerűen megöli az áldozatait, hanem a lelkükbe tapos, eléri, hogy ők intézzék el saját magukat, legyenek öngyilkosok. Alapesetben ugye a jók a mennybe mennek, a gonoszak a pokolra, akik megrekednek a két hely között, rájuk vár a Ro’. Ha nincs megváltás számukra, irány a pokol. Abbie-nek egy álomitalt kell meginni, és a saját területén győzheti le a lényt. Ám ha meghal a másik világban, a valóságban is meghal. Több se kell Crane-nek meghúzza ő is a löttyöt, ezt már ketten csinálják végig. Az ital csak a szer egyik fele, még két skorpió vár rájuk, a mérgüktől tudnak cselekedni odaát.

Abbie és Crane egy-egy ágyon fekszenek lekötözve, az indián és segítője helyezik a pocakjukra a skorpiókat, amik megcsípik őket. Az álomvilágban kiabálva keresik egymást Abbie-vel, sajnos a lányt előbb találta meg a Homokember, így megkezdődött Abbie haláltusája a valóságban, a szeme kifehéredett. Crane Abbie után kiabál az erdőben és csak bolyong, de talál egy piros ajtót. Nem tudjuk meg hova vezet, mert ugrunk Abbie-re, rálő a Homokemberre, de a pisztolylövések hatástalanok, a lény visszaküldi őt a gyerekkori kihallgatásra. Jenny kitartóan állítja, hogy miféle lényt láttak, Abbie meg sem szólal. A kihallgató átváltozik a Homokemberré és tudni akarja, Abbie mit látott. Crane kinyitotta a piros ajtót, és egy ház folyosójára jutott, ahol felakasztva lóg a doktornő és a farmer. A harmadik kötél a hang szerint Crane-re vár. Vissza Abbie-hez, a gyerek Abbie még mindig tagad, a Homokember eléri szép lassan eléri a célját, a kiabáló Jenny-t már viszik is az ápolók. Crane lép be ebbe a kihallgatóba, a lény vele nem fog elszámolni semmiért, azt megteszi később más, ám a valóságban Crane  is haldoklik, a szeme fehér lett. A lény a férfit támadja, Abbie végre beismeri, hogy látott egy démont. Gyávaságból hazudott, cserbenhagyta Jenny-t. Miközben Abbie beismeri a bűnét, a Homokember teste átváltozik, mintha üveggé fagyna. Az elpusztítására Crane figyelmezteti, Abbie egy székkel csapja agyon a lényt.

A páros visszatért a valóságba, a nehezén már túl vannak. A titkos búvóhelyükön van mit feldolgozniuk, de Abbie jobb belátásra tért és hajlandó tárgyalni. Előbb még meglepi őket a parancsnok, lebuktak, de használhatják a helyet irodának. Tájékoztatják a főnököt, hogy a jelenlegi feladatnak vége, így a parancsnok elégedetten küldi őket haza. Abbie gyorsan megköszönné Crane-nek, hogy helyre tette a lelkét, de a férfi megelőzi a ki nem mondott szavakat és arra bíztatja, hogy beszéljen a húgával. Abbie-nek vele van tárgyalnivalója, előre gondolkodott. A lány mit sem sejtve sétál be az intézetbe, a nővérke figyelmezteti, ha Jenny nem akar vele beszélni, akkor ne erőltesse. A szobába belépve sehol senki, az ágy érintetlen, fürdőszobába senki nem bújt el, minden bútor és szög a helyén. Abbie utasítja a nővért, hogy riadóztasson és zárassa le az épületet. Egyedül maradva az álmennyezetet veszi szemügyre: egy bizonyos rész elmozdítható, Jenny a mennyezet feletti járaton keresztül jutott ki.